Bethlehemi Hiradó, 1954. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1954-06-04 / 23. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMEEiCAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS ■ ■ il.1t.3rea as Second-Class Mtter May 18, 1923, at the Post .fftce at Bethlehem, Pa., ualer the Act of March 3, 1879”. N7ELVEBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year .................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Ch urches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 23-ik szám BETHLEHEM, BA.., 1954 JUNIUS 4. ■-■■■.... I' Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR D-DAY TIZEDIK ÉVFOR­DULÓJA lesz junius 6-án és eb­ből az alkalomból hálát kell ad­nunk Istennek, hogy oly szeren­csésen sikerült a partraszállás, amely megpecsételte Hitler Isten- és emberellenes, barbár világ­uralmi terjeszkedése végzetét. Egyben könyörgünk az Egek Urához, segítse az emberiséget, hogy megszabadulhasson Sztálin és utóda, Malenkov nem ke­­vésbbé szörnyűséges, pogány és embertelen világuralmi törtetése kárhozatától is, hogy végre Krisztus szeretet-tanitásait az életbe átültető, igazi béke ural­­"kodhassék a nemzetek, osztá­lyok és emberek között. Krisztus D-Daye még hátra van, de el fog, el kell következ-MOLOTOV a múlt hét végén állítólag csupán néhány napi ta­nácskozásra Géniből Moszkvába utazott, de már hétfőn nyilvános­ságra került, hogy a Szovjetnek ‘ uj” indokinai béketerve van, amely szerint a fegyverszünetet, ha létrejön, egy “semleges” bi­zottság ellenőrizné, amelybe mindegyik fél két tagot delegál­na. A nyugati szövetségesek ezt eleve elfogadhatatlannak tartják, mert a koreai példához hasonló­an, a kommunisták két raborszá­gi csatlóskormányt küldenének a bizottságba. Ehelyett azt kí­vánják, hogy az Egyesült Nem­zetek küldjön ki valóban semle­ges bizottságot. Mindez azonban még nagyon távoli kérdésnek látszik. Múlt hé­ten Molotov kijelentette, hogy a fegyverszüneti körzeteket ad­dig nem lehet megállapítani, amig az összes politikai feltéte­lekben nem jött létre megegye­zés. Másnap az indokínai kommu­nisták mégis azt javasolták, hogy mindenesetre kezdjék meg a körzetek kijelölését és erre a franciák Indokinából sürgősen Genfbe rendelték egyik generá­lisukat, hogy résztvegyen a kör­zetek kijelölésében. De hétfőn az indokinai kommunisták Molo­tov álláspontját hangoztatták új­ból és kijelentették, hogy a kör­zetek kirajzolását meg lehet kez­deni, de persze a dolognak csak akkor lesz értelme, ha a Nyuga a politikai feltételeket is elfogad­ja. Látnivaló, hogy időhúzásra megy az egész, azon reményben, hogy közben Giap tábornok, in­dokínai kommunista főparancs­nok még kedvezőbb harctéri helyzetet teremt előnyomulásán val. . j fr A kommunisták változatla­nul ragaszkodnak ahhoz, hogy nt csak Vietnamban, a legnagyobb indokínai társállamban, ahová mélyen benyomultak, de Kam­bodzsában és Laoszban is tábo­rozási zónát kapjanak. Mint is­meretes Kambodzsában és La­oszban csak az országszéleken foglaltak el egyes pontokat, de azt állítják, hogy ez országok földjén is már hónapok óta kom­munista ellenkormányok működ­nek. Világos, hogy a táborozási zó­nák végleg a kommunisták birto­kába mennének át, mert azokat, mégha volnának is választások és azok kedvezőtlenül ütnének ki, aligha hajlandók visszaadni a törvényes kormányoknak. Vagy­is a kommunisták minden esetre kettéosztást követelnének és olyan helyzet állna elő Indokíná­ban, mint amelynek áldatlan kö­vetkezményei annyi amerikai em­beréletbe kerültek Koreában. Kétségtelen az is, hogy arról a részről, amelyet a kommunisták kapnának, állandó volna a be­szivárgás a három társállam pol­gári részében és a kommunista izgatás, forradalmositás azt igye­kezne elérni, hogy ezek a ré­szek is kommunista uralom alá kerüljenek. Az a megoldás, hogy válasz­tás utján koalicips kormány ala­kuljon a három társállamban vagy pedig az egész államszövet­ség, e kiterjedő koaliciós közpon­ti kormányt alakítsanak, másod­­rangú kérdéssé lett. A kommu­nisták elsőül is biztosítani akar­ják magukat, amit elfoglaltak, de nem kevésbbé tartanak igényt az ország másik részére is. Egyik reményük, hogy a hosszas tár­gyalás közben elesik leggazda­gabb rizstermő vidék, a Red Ri­ver Delta és vele Hanoi, a fran­ciák főhadiszállása és Haiphong, a franciák fő utánpótlási kikötő­je. A franciák és indokínaiak el­­lentállása egyelőre javulónak lát­szik és kilátásuk van arra, hogy újabb nagy amerikai segítséget kapnak legmodernebb repülő­gépekkel. * * * NEM LEHET eléggé ismétel­ni, mennyire hiba volt a jelenlegi harctéri helyzet idején Berlinben beugrani Molotov csapdájába és elfogadni a genfi konferencia öt- \ letét. Várni kellett volna, amig megfordul a hadihelyzet és eb­ből a célból buzgón hozza kellett volna fogni, hogy meg is fordul­jon. A genfi konferenciának nincs, nem lehet más tanulsága, mint hogy az egész konferencia-ösz­­saehivás időszerűtlen volt. Sem abba nem lehet belemenni, hogy Indokinát kettéosszák, sem pedig abba, hogy az egész államszö­vetségre kiterjedő koaliciós kor­mány alakuljon. Mindkettő a kommunisták győzelmét és az amerikai feltartóztatási politika gyászos kudarcát jelentené! Egyetlen tapodtatnyi földet nem szabad átengedni Indokinából a kommunisták területi terjeszke­déséül, ki kell verni őket minden­honnan az indokínai társálla­mokból, ahol bentvannak, Viet­namból, épp úgy mint Kambod­zsából és Laoszból. Minden más megoldás távolkeleti München, dicstelen és káros kapituláció, önmagát megbosszuló appease­ment volna. * * * BEDELL SMITH külügyi ál­lamtitkár, az amerikai delegáció­nak Dulles távollétében vezetője már múlt héten szerdán, látva, hogy a kommunisták nemcsak Vietnamban, de Kambodzsában és Laoszban is bent akarnak ma­radni, kijelentette, hogy ellenzi a békejavaslatokat, mert azok el­fogadása tisztességtelen békét (dishonorable peace) jelentene. Ezt az álláspontot csak helyesel­ni lehet, de tegyük hozzá azt is, hogy minden megegyezés elve­tendő, amely akárcsak Vietnam­ból is bármit kész volna meg­hagyni a kommunisták kezén! Hiba, hogy a franciák még mindig nem írták alá a vietnami társállamok teljes szabadságát biztositó szerződést, mikor amúgy is kétségtelen, hogy azok nem szándékoznak kilépni a Francia Unionból, hiszen a Nyugat (per­sze elsősorban Amerika) védel­mének reménye nélkül nincs ki­látásuk hogy megvédhetnék ma­gukat a gyarmaturalmak legszol­gaibb fajtájától, a kínaiak kato­nai' gépeivel kiválóan felszerelt kommunisták leigázó kísérletei si­kerétől. Franciaország már is el­késett e téren és kár, hogy ebben a században még nem produkált egyetlen igazi nagy államférfiul, amikor pedig oly nagy szükség volna reá . . . WASHINGTON egyre inkább elveszti amúgy is csekély bizal­­| mát a genfi tárgyalások iránt és Londonban is mintha csökkent volna a genfi megegyezés iránti j naiv optimizmus, Eden még buz­­gólkodik Genfben, hogy össze­hozza a feleket, de már arról be­szél, hogy csak egy-két hétig vesz még részt a kisérletezgetésekban. Junius 3-án Washingtonban az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország, Ausztrália és Uj Zea­land katonai vezetőinek tanács- 1 kozása kezdődött a “délkelet-1 ázsiai helyzetről” és Churchill előre kijelentette, hogy Anglia ! nem gondol arra, hogy e tanács- j kozásokon uj katonai kötelezett- ■ ségeket vállaljon. De a genfi kon- 1 lerencia időtartamának előreha- i ladásival Washington mind in­kább letesz az alku lehetőségé­nek gondolatáról és mind való­színű, hogy ha akcióra kerül a sor, abból Anglia sem akar majd kimaradni. Persze tartani kell at­tól, hogy ezúttal még kevesebb erővel venne aktiv részt mint Koreában. A washingtoni helyzetre jel­lemző az a renlkivül erőteljes és bátor beszéd, amelyet Robert R. Carney admirális, a Navy ve­zérkari főnöke, Eisenhower elnök egyik bizalmasa mondott múlt pénteken Newyorkban. Kijelen­tette a War Departmenttől mint a State Departmenttől előzö­­| leg jóváhagyott szövegű beszé­dében, hogy Indokína a kommu­nizmus elleni harc szempontjából sokkal fontosabb, mint Korea volt és ezzel nyilvánvalóan pál­cát tört amellett, hogy Indokíná­ban még inkább szükség van a beavatkozásra, mégpedig mi­előbb. Hangsúlyozta, hogy nem­csak Indokináról és Koreáról, hanem a kommunizmus elleni vi­lágharcról van szó. Rámutatott arra, hogy Moszkva a világhábo­rú vége óta egyetlenegyszer sem adta békeszándékainak igazi je­­| lét: változatlanul kitart Magyar­­ország és a többi rabországok fe­letti uralmának fenntartásában és nem hajlandó sem Ausztria ki­ürítésére, sem Németország sza­badságának visszaadására és egyesítésére. Országrablásainak jóvátétele helyett újabb és újabb országrablásokat akar előkészí­teni A lehetőségek, amelyek közt választanunk kell, mondotta Carney, súlyosak, de eltörpülnek azon nehézségekkel szemben, a­­melyekkel néhány év múlva ta­lálnánk szemben magunkat. Amerika válaszúira érkezett és a kérdés, úgymond, az, a köny­­nyebb utat választjuk-e, amely lefelé vezet avagy a nehezebbet, amely jobb jövőt ígér, ha erőnk és bátorságunk van hozzá?” * * * CARNEY beszédét a Radford admirális, központi vezérkari fő­nökhöz közelálló csoport véle­ményének tekintik és ezzel szem­ben a Fehér Ház körüli tanács­adók másik csoportja kínai kom­munista és orosz ellen-beavatko­zástól tart beavatkozás esetén. De Radford és társai hivatkoznak arra, hogy Dulles szerint a meg­torlásnak nem kell okvetlen In­dokina vagy Kina távoli dsun­­geles vidékein bekövetkeznie, hanem azon a helyen, amelyet Amerika és szövetségesei a leg­alkalmasabbnak tartanak a győ­zelem 'szempontjából. Radford és Carney vonala képviseli azt a politikát, amely a világnak a kommunista veszély­től való megszabaditását célozza és amely Magyarország és a rab­országok felszabadítására vezet­het. A másik vonal pedig azt je­lenti, hogy eltűrnénk egy újabb kommunista terjeszkedést, uj kommunista állam létesítését In­dokinában. Akik Magyarország tíz éves szenvedéseire, eltiprott szabadságára gondolunk, csak Radford és Carney oldalán lehe­tünk és úgy hisszük, ott van Eisenhower elnök is, sőt az igazi, szabadságszellemü amerikai nép is. A kommunistákat ki kell ker­getni Indokinából, nem szabad uj rablást engedni számunkra és vissza kell szerezni az elrabolt országok szabadságát is! • * • VOROSILOV orosz generális, a Szovjet jelenlegi elnöke, aki ; annakidején a Magyarország el­leni hadjáratot vezette, megje- J lant Bu<Japa*t*n, a kommunista EISENHOWER ELNÖK McCarthy ellen Eisenhower elnök hé'jfőn este nagyszabású beszédet mondott New Yorkban, a Columbia Egye­tem 200 éves jubileuma alkal­mából rendezett banketten. Azt várták, hogy az elnök érin­teni fogja a távolkeleti háborúk ügyét, de ehelyett a kommuniz­mus belpolitikai veszélyéről be­szélt. A kommunisták elleni vé­dekezés erőteljes folytatásának szükségét hangoztatta és ugyan­akkor állást foglalt “hata­­ioméhes demagógok” ellen is. El kell járni, úgymond, a kom­munista árulók ellen, de nem szabad veszélyeztetni az ameri­kai gondolatszabadságot. Beszé­dét általában McCarthy szenátor ellen irányulnak értelmezik. ---------------ooo---------------­ES’CU ALATTI, ELLENTMON­DÓ VALLOMÁSOK MCCAR­THY ÉS AZ ARMY ÜGYÉBEN A McCarthy szenátor és az Army közti ellentétek ügyében továbbfolynak a szenátusi bizott­ság kihallgatásai, amelyek alkal­masint még egy-két hétig fognak eltartani. A múlt heti kihallgatások so­rán McCarthy segédje, Roy Cohn megesküdött az ellenkezőjére an­nak, amit Stevens Army minisz­ter és Adams, Stevens tanács­adója eskü alatt vallottak. Stevens többi közt esküt tett arra, hogy sohasem javasolta a McCarthy bizottság valamely em­berének, hogy az Army helyett a Navy és az Air Force kommu­nistáival törődjenek. Cohn vi­szont azt állította eskü alatt, hogy Stevens tényleg megtette ezt a kijelentést, sőt Adams fel­kínálta, hogy adatokat ad a Navy és az Air Force kommunistáiról. Az ellentétes eskük hamis eski' miatti büntető eljárást vonhat­nak maguk után, de nagyon va­lószínűtlen, hogy erre sor kerülne. ______________nnn-—-------------------­Egy bethlehemi vend-magyar fiú megsebesült a Bennington anvahaió múlt heti katasztrófáiánál párt május 24-in megnyilt kon­gresszusán. Beizélt Rákosi Má­tyás, a párt elscj titkába is és be­jelentette, hogy Magyarországot teljesen bekaptsolják a Szovjet [ gazdasági rendsterébe és ezért kihagyják a ttrv-politikából az 195 5-os évet, hbgy az uj ötéves! terv 1956-ban e&'ütt kezdődhes­sék az uj ötéves orosz tervvel. Bevallotta, hogjj azok az enged mények, amelyelet tavaly junius 4-én Nagy Imre új miniszterelnök tett a bemutatkpzó beszédében, nem váltották bp a hozzájuk fű­zött reményeket, a gazdasági válság nem szűnt meg. Vorosilovot, úgy lítszik, ki I ábránditóul és mumusul hozták a budapesti kongesszusra. Beszé dében előbb Amerikát támadta és azt állította róla, hogy "a^ erőszak politika j it* ’ követi, amit kétségtelenül htetlenkedve fo­gadott a magyar nép, amely nem felejti, hogy a kommunisták egy­­listás erőszak-válrsztások alapján bitorolják a többséget megillető hatalmat. Amerika fels:abaditási ígére­teiről pedig azt mondotta Voro­­silov^ hogy azot "reménytele­nek ’ és “nevetségesek”. Ezt a véleményét bátrak vagyunk meg.­­felebbezni Eisínhowerhez, a Radfordokhoz ts Carneykhez. És ami a magyar nép felszabadu­lási vágyainak nevetséges voltát illeti, továris marshall Vorosilov, van egy magyar közmondás: az nevet legjobban, aki utoljára ne­vet ! A MAGYAROK ÚJBÓL MEG­VERTÉK ANGLIA VÁLOGA­TOTT FOOTBALL CSAPATA1 A tavalyi londoni nagy ma­gyar győzelem után május 23-án íeváns-mérközés volt Magyaror­szág és Anglia válogatott foot­ball csapatai kő. >tt a budapesti Népstadiumban, több mint 90,- 000 néző jelenléében. A mér­kőzés ezúttal is a magyarok győ­zelmével végződött. Az első félidő 3:0 eredményt hozott a magyarok javára és a mérkőzés 7:1- fényes magyar győzelemmel végződött. Júniusban Svájcban világbaj­noki mérkőzések lesznek és a magyar csapatnak, amely még a hires angol footbalíistákat is le győzte, legjobb kilátása van a világbajnokság elnyerésére. 7 óra után sürgöny jött, amely csak annyit mondott, hogy Ce­­lecz kórházban van, de nem be­szélt arról, hol és mily sebesülé­sekkel . Ugyanaznap reggel a család le­velet kapott Celecztől, amelyet pénteken irt és közölte, hogy új­ból Írni fog, amint állandó cime lesz. Celecz a Bethlehem High ichoolt végezte és a Navyhez 1952-ben történt bevonulása előtt másfél évig a Bethlehem Steelnél dolgozott. Bátyja, John három évet töltött a világhábo­rúban az Armyval Európában. A tizennégy lehighvölgyi ten­gerész vagy rövid táviratot kül­dött vagy telefon hívással közöl­te hozzátartozóival, hogy meg­menekült. Ebből sikerült megál­lapítani, hogy ennyi lehighvölgyi fiú volt a katasztrófa idején a hajón. Az ameiikai haditengerészet történetében párját ritkítja az a nagyarányú katasztrófa, amely szerdán, május 26-án történt 75 mérföldnyire a rhode islandi parttól. Az Egyesült Államok Bennington nevű óríás repülőgép anyahajóján eddig ismeretlen ok­­ból robbanás és tűz következett be és a hajó 2800 főnyi személy­zetéből 101 meghalt és mintegy 200 megsebesült. A sebesültek között egy beth lehemi tengerész is volt, tizen­négy lehighvölgyi fiú pedig sze­rencsésen megmenekült. A sebe­sült Stephen Celecz 21 éve'­­vend-magyar tengerész, Mrs. Anthony Celecz (1614 E. 2nd St.) fia. Celecz tizenkét nap óta volt r Bennington állományában, aho­va az Antietam repülő anyaha jóról került, egy itthon töltött 1 ^ napos szabadság után. A Nav* Departmenttől május 26-án este Felmentő ítélet Worth aldermannak a Bethlehem Globe-Times napilap elleni $1,000,000-os perében GÖNDÖR FERENC HALÁLA A Northampton megyei tör­vényszék esküdtszéke Carleton T. Woodring biró elnökletével múlt héten, csütörtökön hirdetett Ítéletet Wallace Worth bethle­hemi aldermannak a Globe- Times napilapot kiadó Bethlehem Globe Publishing Co. elleni kár­térítési perében. Mint ismeretes, a Globe-Times cikksorozatban támadta Worth­­ot, hogy a vezetése alatti rend­­j őrbiróság voltakép “kanguru- I bíróság" volt és ott szabálytalan I üzelmek folytak! A cikkek kö vetkeztében felfüggesztették Wal­lace Worthot és eljárás indult ellene, a törvényszéki tárgyalá­son azonban felmentették. Worth erre több mint egy millió dollá­ros kártérítési pert indított a lap ellen. Az esküdtek három óra és negyven percnyi tanácskozás AMERIKA KEGYELMET ADOTT KÉT MAGYAR KATONÁNAK A N. Y. World Telegram je­lentése szerint az Egyesült Álla­mok megszálló hatósága megke­gyelmezett az utolsó öt olyan fo­golynak is, akiket Ausztria terü­letén amerikai hadbíróság Ítélt el. A foglyok közül kettő magyar katona volt, akiket az amerikai hadbíróság élethossziglani bör­tönre ítélt, mert a világháború­ban tagjai voltak egy kivégző osztagnak, amely három, fogság­ba jutott amerikai katonát kivég­zett . Göndör Ferenc újságíró, az Ember szerkesztője, mint lapzár­takor értesülünk, kedden hajnal­ban elhunyt a new yorki Weitz­­ner szanatóriumban, ahová múlt hét közepén szállították be. Hat­­vankilenc éves volt. Élete politi­kai harcokban őrlődött fel. Évek óta súlyos érelmeszesedés és szívbaj gyötörte. Göndör Ferenc több mint négy évtizedes magyarországi és amerikai újságírói működésével sok barátot és ellenséget szerzett. Elfogulatlan és tájékozott birálói elismerték jóhiszeműségét és a magyar nép jósorsáért, szociális felemelkedéséért vívott harca őszinteségét. Halálát kétségtelenül siettették az ellene szélsőjobbról, mint szél­sőbalról mindvégig folyt táma­dások izgalmai. X. PIÜS PÁPA SZENTTÉAVATÁSA A sixtini kápolna hires kórusá­nak énekével szombaton d. u. kezdődött X Pius szenttéavatási szertartása XII Pius pápa elnök­lete alatt. A Szent Péter Bazilika előtti téren félmilliós lelkes és áhitatos tömeg sereglett fel a gyönyörű napsütéses tavaszi idő­ben. A Pápa arany-trónját a Bazilika főbejárata előtt állítot­ták fel. A beláthatatlan tömeg örömrivalgása között hordozha­tó trónuson vitték a Pápát a tör­ténelmi nevezetességű szertartás­ra, amely 278 év óta az első szenttéavatása volt egy Pápának. A Pápa több hónapos beteg­ségéből teljesen felépülve tartot­ta meg X Pius nagyságát és szentséges életét méltató szóza­tát, amely után kihirdette X Piusz szenttéavatását és elren­delte, hogy Szent Piusz emlékét minden évben augusztus húsza­dikán ünnepeljék a katolikus egyházban. A szertartás végén újabb ujongó ováció fciférte visaza a Fápát lakosztályáig, miközben fáradhatatlan volt az ünneplést köszönő kézlengetésekben és ál­­dást-osztásban. f Vasárnap Tisserand bíboros, a Biborosok Kollégiumának deanje tartotta a pápai ünnepi nagymisét a Szent Péter Bazili­kában a Pápa jelenlétében. Este hat fehér lóval vontatott gyász­­hintón, fényesen megvilágított üvegkoporsóban nagy egyházi körmenet vitte a Vatikánból a városon át X Piusz pápa épség­ben megtartott földi maradvá­nyait a Santa Mária Maggiore székesegyházba, ahol azokat egy hétig közszemlére teszik ki. Az ut mentén közel egy millió em­ber sorakozott fel és imádkozott a történelmi pompájú vallási menet elvonulásakor. A szenttéavatás ünnepségein több mint 200 amerikai egyházi és világi személyiség vett részt Spellman new yorki bíboros ér­sek vezetésével. Nem kell fertőtleniteni a ruhacsomagokat ezentúl Az amerikai postaigazgatóság legújabb értesülése szerint az óhazai posta nem kívánja meg többé a használt ruhát tartalma­zó szeretet csomagok fertőtlení­tését. Nagy megkönnyebbülést fog ez jelenteni mindazoknak, akik­nek az eddigi rendelkezés külön költséget és sok felesleges mun­kát, szaladgálást jelentett. Ugyancsak nyilvánosságra hoz­ta az amerikai posta azokat a magyarországi rendelkezéseket, amelyek a szeretetcsomagokra vonatkozólag jelenleg érvényben vannak. Eszerint évente 88 font súlyban állapították meg a vala­mely címre küldhető csomagok összsúlyát. Havonta mindössze egy szeretetcsomag küldhető ugyanarra a címre. A csomagok­ra azok tartalmának értékéhez mérten a címzett odahaza vámot kénytelen fizetni. JCannázott (konzerv) élelmi­szert ezentúl sem szabad külde­ni. Viszont 1 1 font füstölt hús küldhető évente; ez lehet szalon­na, sonka, kolbász stb., viszont nagyonis kétséges, ajánlatos-e ilyen romlandó élelmiszert (mint pl. vaj) egyáltalán feladni olyan hosszú útra? Fenti rendelkezés a minden postahivatalnak megküldött “Postai Bulletin” 1954 március 30-iki számában jelent meg. (Change No. 64) Amennyiben bárki az eredeti angol szöveg iránt érdeklődnék, az amerikai postaigazgatóság hivatalos kü­lönlenyomatát díjtalanul meg­kaphatja az Amerikai Magyar Szövetség központi irodájától. Cim: American Hungarian Fe­deration, 614 Mills Building, N. W. Waahirigt^n 6, D. C. után hozták meg verdiktjüket és a költségek viselésében is elma­rasztalták a felperest. Laurance H.Eldredge, Philadelphia, Worth ügyvédje azonnal felebbezést je­lentett be és közölte, hogy az in­dokokat öt napon belül beter­jeszti . Az esküdtek egyizben megsza­kították tanácskozásaikat és Mrs. Mary Veit, (Easton R. 1.) esküdtnő kérdéseket intézett Woodring biró elnökhöz. Wood­ring újólag megmagyarázta az esküdteknek, hogy arról kell dönteniök, történt e rágalmazás. A sajtónak, mondotta, nemcsak joga, de ugylehet, kötelessége is, hogy bírálja a köztisztviselők működését és az esküdteknek feladatuk, hogy megvizsgálják, milyen céllal tette közzé a lap a cikkeket és vájjon nem élt .e vissza a sajtó'jogaival. Megindult a tisztulási folyamat a magyar ka­tonai emigrációban József főherceg azon önkényes lépésével szemben, amellyel ki­áltvány utján kikiáltotta magát az emigrációban lévő aktiv kato­nák és csendőrök legfőbb pa­rancsnokává, Horthy Miklósnak, a németek és nyílások közös puccsával eltávolított kormány­zónak megbízottja, Sónyi Hugó vezérezredes közleményt adott ki. A közlemény nem foglalko­zik József főhercek aknamunká­jával, de jelzi, hogy Horthy ak­ciója változatlanul továbbmegy. “Sónyi Hugó vezérezredes, — mondja a közlemény, — leg­utóbb munkatársaival értekezle­tet tartott, melyen a vezetése alatti magyar emigráns katonai képviselet szervi határozmányait elfogadták és egyidejűleg életbe léptették. Ezek alapján Sónyi ve­zérezredes minden országban, a­­hol magyar emigránsok nagyobb számban élnek, katonai* vezetőt bízott meg az ügyek intézésével”. Hir szerint a magyar tisztikar azon fegyelemtudó tagjai, akik nem helyeslik a reményteTeh há­borúban a hatalom birtoka ked­véért a magyar emberéleteket feleslegesen sokezrével feláldo­zó és Erdély visszaszerzett része végleges elvesztésére vezető Szá­­lasi puccshoz, mint “törvényes jogalaphoz” való ragaszkodást, csatlakoztak Sónyihoz és meg­kezdték a szervezkedést. Min­denütt ellen-szervezetet fognak felállítani József főherceg, vala­mint, Zákó és Farkas Szálasi-tá­­bornokok közös magánvállalko­zásával szemben. Most került nyilvánosságra a hire, hogy József főherceg évi 200,000 pengő apanázs-juttatást kapott a Horthy korszak alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents