Bethlehemi Hiradó, 1954. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1954-05-28 / 22. szám

The Only Hungarian news­­payer in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS i-.iureu as aecond-Olass Matter May 18, 1923, at the Post .if ice at Bethlehem, £’a„ under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 22-ik szám BETHLEHEM, ?A., 1954 MÁJUS 28. Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR GENFBEN sem az indokínai, sem a koreai ügyben nem tör­tént lényegbeli előrehaladás és a kommunisták, mint előrelátható volt egész Indokina megkaparin­­tását akarják, Koreában pedig olyan egyesítést, amely által ők lennének az urak az ország mind­két részében. Naivitás volt egy­általában arra gondolni, hogy ke­zükből kicsúszni hagynák Észak­­koreát. Indokina ügyében Molotov orosz külügyminiszter pénteken előterjesztette az előző napok titkos tanácskozásain tett javas­latát, amely szerint 1. fegyverszü­net jönne létre, 2. mindegyik há­borús fél számára kijelölnének egy táborozási zónát, 3. külső se­gítség beszüntetendő és 4. egy nemzetközi bizottság ellenőrizné a fegyverszünet betartását. Hét­főn azonban kijelentette, hogy persze erre csak akkor kerülhet sor, ha előzőleg a béke összes fontos politikai kérdéseiben lét­rejött a megegyezés. Vagyis Molotov és társai ad­dig nem kötnek fegyverszünetet, amig keresztül nem viszik az in­dokínai' békejavaslatukat, amely szerint felében a törvényes kor­mányok embereiből, felében a_ kommunista lázadókból álló ko­­aliciószerü választási kormány­zat venné át a vezetést mind a három társállamban, Vietnam­ban, Kambodzsában és Laos­­ban és az Egyesült Nemzetek el­lenőrzése nélkül tartanák emg a “választásokat," ha egyáltalán sor kerülne reájuk ... MOLOTOV lényegtelen ered­ményt tett arra nézve, hogy nem ragaszkodik tovább a lazadók ál­lítólagos kambodzsai és laosi kor­mányának meghívásához. De annál inkább fenntartja azt a kí­vánságot, hogy a kommunisták a katonáik részére táborozási zó­nát kapjanak Kambodzsai Laos földjén is és felestársak legyenek a két társállam kormányában is. A kommunisták tudvalévőén a két társállamban csak a határszé­len foglaltak el némi területet és Bidault azt állítja., hogy e kis földsávokon kommunista kormá­nyok nem léteznek, hanem azok csak papíron lévő fantom-kormá­nyok. Az a bohó, optimista re­mény, hogy a kommunisták be­érik azzal, hogy csupán Vietnam egyrészén legyen kommunista kormány és kommunista haderő és a kommunisták majd kivonul­nak Kambodzsából és Laosból, úgy hogy csak Vietnamban lesz választás, a két másik társország­ban pedig minden maradhat a régiben, mind inkább szertefosz­lik. A kommunisták Dienbienphu elfoglalása után is helyi sikere­ket értek el és fenyegetik Viet­nam leggazdagabb és legtermé­kenyebb részét, a Red River me­dencét (Delta), valamint Észak­­vietnam legnagyobb kikötőjét, a 600,000 lakosságú Hanoi várost is. Ezenkívül növelte vérszemü­ket, hogy a nyugati szövetsége­sek között egyenetlenségek tá­madták Délkeletázsia megvédése kérdésében. Anglia tudvalévőén nem akar addig nyilatkozni egy e célra alakítandó védelmi közös­ség megalakítása ügyében, amig a genfi konferencia el nem dőlt. Dulles külügyminiszter pedig nem egy olyan nyilatkozatot tett, amely a szavak között feladni lát szott Indokinát és csak Délkelet­ázsia többi része megvédésének szükségét hangoztatja. Amikor ilyen jelentések mu­tatkoznak, a kommunisták nem bolondok, hogy ne használják ki a helyzetet és ne törekedjenek a maximumot elérni. Nem kétes, hogy nemcsak egy uj kommunis­ta állam létesítésével akarják áttörni az amerikai “feltartózta­­tási" politika frontját,de nem ad­ják alább egész Indokina birto­kánál. Molotov, Chou En lai "tirpalátai" csupán “$mokc a feltartóztatási politika bukása az Ígért felszabaditási politika hajnalhasadását jelentené? Hi­szen ha ezt biztosra lehetne ven­ni!. . . screenek”, füstfelhők, amelyek mögött a kapitulációnak, Indokí­na teljes feladásának nyers köve­telése a valóság. Genfben nyomott a nyugati diplomaták hangulata, de emiatt őket is terheli vád, mert Berlin­ben beugrottak Molotovnak, amikor az indokinai ügy tárgya­lására konferenciát ajánlott. A konferenciához csak kedvező harctéri helyzet esetén szabadott volna hozzájárulni, akárhogy la­mentált is a francia kormány, hogy a béke sürgős közkivánság. Tudni lehetett, hegy a kommu­nisták a mai fronthelyzetben fel fognak ülni a legmagasabb lóra Ez be is következett. Magára vessen, aki mást várt, mint hogy a kommunisták keleti Münchent fognak javasolni. EISENHOWER elnök azt mondotta egyik legutóbbi sajtó­­konferenciáján, hogy Indokinát "nem irtuk le". Ulvözöljük ezt a kijelentését, ha nem úgy kell ér­teni mint Magyarországra és a töhbi rabországokra, amelyekre vonatkozóan évek sora óta hall­juk kormányférfiak beszédeiben, hogy “nincsenek leírva", de bal­sorsuk keserve immár tizedik évében van. Vannak, akik azt mondják, nem baj, ha a kommunisták most magukhoz ragadják Indokinát, mert annál inkább nem fogja tűr­ni a Nyugat a legközelebbi or­szág-ragadozó kísérletüket. Ami­kor Hitler szerződésszegéssel le­rohanta Prágát, Csehszlovákia fővárosát, a nyugati politikusok az ajkukba haraptak és amikor Hitler blitz-háborut kezdett Len­gyelország ellen, pillanatnyilag sem haboztak a hadüzenettel: szól az érvelésük. Egyelőre azon­ban nem szabad veszni hagyni Indokinát sem, mert nagyon ká­ros erkölcsi hatása volna nem­csak az ázsiai országokra, de a felszabadulásukat a nyugati szö­vetségesektől, elsősorban Ame­rikától remélő rabországok né­peire is . . . Szivvel-lélekkel, egész huma­nista meggyőződésünkkel béke­pártiak vagyunk, de nem mások szabadságának feláldozása árán. Ugyanígy vélekednek a vezető amerikai államférfiak is és állni kell szavukat. Nem “Peace for our time a fontos most, ame­lyet Chamberlain hangoztatott München után, amikor a londoni repülőtéren meglobogtatta Hit­lerrel kötött gyászos egyezsége papirosát, hanem “Peace with honor" a nap kérdése. A szabad nemzetek becsületkérdése. Nem értünk egyet azokkal, akik annakidején semmiféle pa­cifista agállyal nem éltek aziránt, hogy Amerika beavatkozzék Hit­ler ellen, de most, amikor a Szov­jetről van szó, mindenáron “bé­két" kívánnak, tekintet nélkül arra, hogy ez egyértelmű volna az európai országok egész sorá­nak további Szovjet hódoltságá­val, kommunista igájával. Hanson Baldwin a N. Y. Times neves katonai szakértője irta most vasárnap: “Kiadós hadi­anyag- és gazdasági segély, ki­adós légi és vizi segély és annyi gyalogság, amennyire szükség van, hogy a légi és vizi erők kel­lő sikerrel dolgozhassanak, a washingtoni megfigyelők szerint kedvező változást hozhat Indo­kínában, de csak közös, nem pe­dig magányos akcióval. Ha pedig erre a kínai kommunisták a be­avatkozás fokozásává .felelnek, a háborút azon helyen és időben kell megvívnunk vele, amelyet mi magunk választunk ki”. Tapodtatnyi helyet sem sza­bad többé átengedni a kommu­nistáknak. A feltartóztatási poli­tika bukásával együtt megfogyat­kozna a felszabadulási politikát váró rabnépek hite és másfelé is csökkenne a kommunistákkal , szembeni ellfntállás. V*gy pedig EDEN angol külügyminiszter vasárnap Londoban volt és refe­­rált Churchillnek a genfi tárgya­lások kedvezőtlen állásáról. Lón- ! donból érkező hírek szerint Ang- j liában közeledés tapasztalható ! Dulles “távolkeleti NATO’-ter­­véhez és állítólag Eden meg is mondotta Molotovnak a hétfői titkos ülésen, hogy ha egy héten belül nem változtat a követelése­in, Angliával is szemben fogják találni magukat. Ideje volt. És ideje volna sürgősen létrehozni a “Távolkeleti NATO”-t nemcsak Délkeletázsia, de Indokina meg­mentésére is, amig nem késő! Korea ügyét múlt szombaton újra tárgyalták Genfben, de eb­ben sem jutottak előbbre. A kí­nai kommunisták nem akarnak kimenni az országból a választá­sok előtt és olyan “választást” akarnak, amely a kommunisták­nak biztosítja a hatalmat. Tud­ják, hogy szabályszerű választá­sok esetén nem volna övék a többség, az egyesítés után elveszi tenék Északkoreát. De “a tárgya­lások folytatódni fognak", per­sze a megegyezésnek úgyszólván minden kilátása nélkül. Voltakép a koreai és indokí­nai kommunisták háborús bűnö­sök, törvényszegők és sok ezer emberélet gyilkosai. Nem a hata­lom polcaira, hanem a börtönbe „valók. A NEWYORKI kommunisták magyar nyelvű Szovjet-újságja, ameí*y tavaly hetilappá zsugoro­dott, hosszú, mérges cikket kö­zöl “Nem akarunk koporsókat Indokínában” címmel, amelyben amellett agitál, hogy Amerika en­gedje át Indokinát minden gyar­maturalmak legrosszabbika, a moszkvai kommunista imperializ­mus martalékául. Még emlékszünk 1941 május elsejére, amikor a kommunisták transparensekkel és táblákkal vo­nultak fel, rajtuk az angoloknak hadianyag-segélyt szállító con­­voyok elleni felírással “Convoys means coffins;" (A convoyok koporsókat jelentenek.) Akkor Hitlernek falaztak, Elitler ügyét segítették. Most is hamis a mu­zsikaszó. Most is a diktatúra, zsarnokság számára dolgoznak és Indokínában már több mint hét éve lendítik fel a koporsó-ipart. Amerika nem ismeri el a kinai kommunista lázadók kormányát, hogyan kerülhetne tehát annyira ellentmondásba önmagával, hogy | az indokinai lázadókat uralomra segítse?! * * * JÓZSEF FŐHERCEGRŐL a legtöbb külföldi magyar azt hiszi, hogy már régen meghalt, pedig hát él még feleségével, Auguszta főhercegnővel együtt a bajoror­szági Regensburgban, a Thurn Taxis sercegek rokoni palotájá­ban s 8 1 éves kora dacára buzgón szövi a terveket, hogy megint faudális kaszturalom jöjjön Ma­gyarországon a kommunisták majdani eltakarodása után. Az 1918 októberi háborús ösz­­szeomlás után sietett Alcsuth Jó­zsef néven felesküdni a köztársa­ságra és Békési Imre és Gábor Andor körúti újságírók kezéhez letenni az esküt a Nemzeti Ta­nács helyiségében. Később kivit­te, hogy a Tudományos Akadé­mia elnökévé tette meg Horthy, noha mindenki tudta, hogy a neve alatt megjelenő Írásműve­ket egy Polgár Géza nevű újság­író, az “Újság" munkatársa Írja Annál mulatságosabb volt a do­log, mert József nem szűnt meg panaszkodni, hogy remekműveit és nagy iró voltát azért nem is­merik el az emberek, mert, pe­rére, főhercegnek «íülefett, , , Az 1944 októb er 1 5-i Szálasi puccs utáni napon József beszé­det mondott a pesti rádióban é felhívta a szerencsétlen magyar népet hogy topábbra is ontsa vé rét Hitler régóta elvesztett há­borújában, holott minden intel­ligens ember tudta, hogy már csak arról van sző, miként lehet­ne egy teljesen reménytelen helyzetet minél kevesebb vesz­teséggel megúszni, Józsefnek azonban egyáltalán nem voltai lelkiismereti viródásai. . . Kint a németországi emigrá­cióban körülvette magát a leghir­­hedtebb názi-riyilas újságírókkal, Alföldi Géza, a Hidverők szer­kesztője, ’ Pataki Imre, az önma­gát kinevezett uj “nemzetvezető' és hasonlók tartoztak politikai vezérkarához. Ö elnökölt 1946- ban az “altöttingeni nemzetgyű­lésen , amelyen az egvbegyült nyilasság kisbarnaki Farkas Fe-j renc öreg Szálasi-tábornokot ki­kiáltotta Magyarország kormány­zó-miniszterelnökéül. Most ismét hallat magáról Jó­zsef. Proklamáciot adott ki, amelyben bejelenti, hogy mint tábornagy, vagyis “az emigráció legmagasabb rangban lévő ka­tonája átvette az emigrációs j aktiv tisztek ét csendőrök felett a legfőbb parancsnokságot. Egy­ben proklamádót adott ki Zákó András és Farkas Ferenc, a fehér lóról ábrándozá és annakidején Szálasitól előléptetett két gene­rális is és hűséget fogadnak Jó­zsefnek. Mint egykor Horthynak-Farkas azt állítja, hogy ők politikamentes alapon fel akar­ják szabadítani Magyarországot és e célra tárgyalni fognak a nyu­gati nagyhatalmakkal és ugyan­csak politika-mentesen egy ellen­­nemzeti bizottmányt fognak felállítani. Nehogy a new yorki bizottmány kapja továbbra is a segély dollárokat. . . Ismeretes, hogy Plorthy kor mány.zó 1953-ban Sónyi Hugó vezérazredesre, aki nem vett íészt a Szálasi puccsban, bízta az emigrációs tisztek feletti parancs­nokságot, Zákó és Farkas azon­ban továbbra is a Szálasi puccs törvényessége alapján állnak és nem ismerik el Horthyt, a Jó­zsefnél is magasabb rangú kato­nát, a legfőbb hadurat. Horthy már 84 éves, de nem hagyja ma­gát semmibevenni a 81 éves Jó­zseftől és igy továbbmegy köz­tük a “harc". József szerepe an­nál forcsább, mert köztudomású hogy Horthy az 1918 előtti ki­rályságot akarja vissza állítani és igy József voltakép a saját di­nasztiája ellen dolgozik. . . Hol lesz már József a veterán barátaival együtt, amikor eljön a felszabadulás! ürnuirial lag 1954 Az előválasztások alapján érdekes választási mérkőzésekre van kilátás novemberben X. Piusz pápa szentté avatása Az emlékezés, a sírok kid szi­tásé ezévi ünnepnapja vasárnap­ra esik, de május 31-én hétfőn is elköltözött kedveseinkre emlé­kezünk. A sz:retet soha el nem múló lángja lobog magasra a szi­vekben elköltözött kedveseink, rokonaink, barátaink iránt. Fel­­jajdul bennünk újra a fájdalom hogy már nincsenek köztünk nem halljuk fülünknek és lelkünk-, nek oly kedves hangjukat Távo­zásukkal üresebb lett az élet szá­munkra és csak az Isteni Kegye­lemben van vigaszunk, hogy az erek élet üdvösségét adja osz­tályrészükül, méltó jutalmukul. A háborúban hősi halált halt hősök emléknapja is ez az ünnep. Amerika fiai és a magyar kato­nák az első és második világhá­borúban azért áldozták életüket, hogy jobb, szabadabb és szebb világ jöjjön el, szabadság és igazság virágozzék Európában. Sajnos, sem az első, sem a máso­dik világháború nem váltotta be ezt a célt, ellenkezőleg, ma in­kább, mint valaha az első világ­háború óta eltelt negyven esz­tendő óta, úgy érezzük, hogy so­ha ilyen boldogtalan, ennyire ba­joktól, félelmektől, rémektől gyö­tört nem volt az emberiség. Ha a halott hősök egy éjszakára ki­szállhatnának sírjukból, hogy kö­­iülriézzenék a földi téreken, mi­lyen az a világ, amelynek eljöve­teléért ők egyetlen életüket ál­dozták, nagyon csalódott érzés­sel látnák, miként sáfárkodtak a világ vezetői az ő áldozatuk gyü­mölcseivel . . . Mindkét háború békéjét olymódon kötötték meg, hogy szinte megcsúfolása márti­­riumuknak! De ez mitsem von le a hősök emlékének kijáró forró hálából, amellyel e napon emléküknek ál­dozunk. És nem kívánhatunk mást 1954 Memorial Day nap ján, mint hogy végre jöjjön el a népek közti igazságnak és testvé­ri egyetértésnek az a világa, emelyről ők álmodnak odalent és amelyet megvalósítani az élők kötelessége őirántuk is! A múlt .hét keddi előválaszt sokon nem sokan szavaztak, de az eredmények érdekessé teszik a novemberi választásokat. A megye történetében először történik meg, hogy a demokrata párt Mrs. Jeannette Reibman Easton, személyében nőt jelölt az állami törvényhoz'sba. Hé! jelölt közül a legtöbb szavaza­tot kapta a megye második dis­­trietje demokrata jelöltségére. A Sales Tax hívei nem népszerűek . . . A republikánusoknál elesett az újabb jelöltségtől Clair Pti­­fíy, (Bangor) eddigi állami kép­viselő és helyette Henry Ragot szintén jelenlegi képviselő nyer­te el a jelöltséget. Ez világosan mutatja, mi a választók vélemé­nye a forgalmi adó (Sales tax) bevezetéséről Peifly az adó mellett szavazott, mig Ragot minden nyomás dacára az add bevezetése ellen adta le szavaza­tát. Ezzel másodízben történt meg, hogy a választók megbuktattak azt, aki az adó mellett szavazott. Múlt novemberben Joseph A Ide, Easton volt állami képvise­lő ki akarta buktatni Charles H. Unangst demokrata megyei con­troller^ de a Sales Tax megsza­vazása miatt oly kevés szavazat­ra volt kilátása, hogy sietett visz­­szalépni. Walter és Yosko újra jelöltek Francis E. Walter kongresszusi képviselő, aki egymást követően 12-edszeri képviselőségre pályá­zott a 15-ík districíben, 12,120 szavazattal nyerte el az újabb demokrata jelöltséget. Joseph Yosko demokrata állami szená­tor 11,294 szavazattal lett is­mét jelölt a 18-ik distrietben. szemben Earl Gangewere-rel (Bethlehem), aki csak 2567 sza­vazatra vitte. ELVETETTÉK A SZAVAZATI JOGOSULTSÁG 18 ÉVES KOR­RA VALÓ LESZÁLLÍTÁSÁT Romában múlt héten XII Piusz pápa elnökletével tartották meg a Szent Konsistorium azon ülését, amelyen több mint száz bíboros, érsek és püspök jóvá­hagyta X Piusz pápa szenttéava­tását. A nagy egyházi ünnepség május 29-én fog végbemenni a Pápa részvételével, a Szent Pé­ter Bazilika előtti téren. Több mint százezer látogató érkezett az Örök Városba, hogy tanúja legyen a szertartásoknak. Az Egyesült Államokból 235 egyházi és világi katolikus sze­mélyiség utazott hajón Romába Francis J. Spellman, new yorki bíboros érsek vezetésével. Köztük van John O’Hara phi­ladelphiai érsek is. X Piusz pápa Sarto József né­ven egyszerű olasz földműves­­családból származott és Velence biboros-patriarchája volt, mi­előtt 1903-ban pápává válasz­tották. Mindent megtett az első világháború elhárítása érdekében és röviddel annak kitörése után 1914-ben hunyt el. A 78-ik pá­pa, akit szentté avatnak. Vegye» U, S. Beadókat! A szenátus május 21-én 34 szóval 24 ellen leszavazta azt az indítványt, hogy a választói jo­gosultságot 18 éves korra szál­lítsák le. A megszavazáshoz két­harmad többség kellett volna, mert alkotmány- változtatást kí­ván. Mint ismeretes Eisenhower el­nök a programmjában kifejezet­ten állást foglalt a 1 8 évesek vá­lasztójoga mellett. SPELLMAN BÍBOROS INTEL­ME A FRANCIA NEUTRA­­LISTÁKHOZ Francis J. Spellman bíboros érsek Romába való utazása köz­ben Párisban beszédet mondott egy nagyszabású banketten, ame­lyet a Párisban létesítendő első amerikai katolikus templom épí­tési alapja javára rendeztek. A new yorki bíboros a Fran­ciaországban nagy számban lévő neutralistákhoz intézte beszédét, akik abban reménykednek, hogy ha elszigetelik magukat a nyu­gati és keleti világnézet harcától, nem lesz bajuk. Figyelmeztette őket, hogy hamis illúziókban rin­gatják magukat, amikor azt hi­szik, hogy kivonhatják magukat a harcból. “A szabad világ- mon­dotta, mind kisebb lesz és a ve­szély mindnyájunkat fenyeget. A kommunisták a szabad népek­re is kimondták azt a halálos Ítéletet, amelyet már végrehaj­tottak a Szovjet jármában lévő rabnéptkan," Inkább a halál! - mondja Indokína katolikus püspöke Marguerite Higgins, a N. Y. Herald-Tribune hires riporternő­je két hét óta az indokinai fron­tot járja és onnan jelenti, hogy Vietnamban kétségbeesetten vár­ják Amerika segítségét. Minden ajkon csak az a kérdés lebeg, mikor jön Amerika a megmenté­sükre? Nem akarnak kommunis­ta uralom alá kerülni. Vietnam két millió katolikusá­nak püspöke kijelentette, hogy inkább meghalnak mind egy szálig, de nem nyugszanak bele abba, hogy Vietnam egyik ré­sze kommunista állam legyen, mégkevésbbé abba, hogy az egész országban a bolsevizmust kapják a nyakukba. Az indokí­nai katonák és az Idegen Légió katonai frontján lelkes harci hangulat uralkodik. Tru indokí­nai kormányzó szintén elszánt hangú nyilatkozatot tett. Az indokínaiak szerint a gen­fi konferencia csak árt, mert megbénítja és késlelteti a Nyu­gat segítő szándékát. Attól tar­tanak, hogy Genf “diplomáciai Dienbienphu” lesz. Fegyvereik elégtelenek a kinai kommunisták­tól kitünően felszerelt lázadók­kal szemben. Buu Loc vietnami miniszterel­nök kijelentette Genfben, hogy még nem kapott meghívást a “Távolkeleti NATO"-ban való részvételre és sürgette, hogy Franciaország Írja alá az Indoki­na teljes függetlenségét kimon­dó szerződés tervezetet. Meg nem erősített hírek sze­rint Franciaország azt sürgeti, hogy az indokínai védelmet amerikai főparancsnok vegye át és Amerika vizi és légi erőkkel avatkozzék be, Washingtonban felmerült az az eszme is, hogy amerikai tisztet küldenek az indo­kinai benszülöttek kiképzése ve­zetésér«. A N, T, Time* keddi Mrs. Reibman 485 7 szavaza-­­tot kapott. Második Joseph Pac­­cioli békebiró (Bethlehem Town­ship) lett 4768, harmadik pedig James Gaffney volt állami kép­viselő 3876 szavazattal. Futott még két másik volt állami kép­viselő és két uj próbálkozó is. Ragot, aki nem volt hivatalos republikánus jelölt a képviselő­ségre, 4235 szavazattal győzött három más jelölttel szemben. Második helyen Russell Moyer, Northampton, akit Ide helyett jelöltek, 3594 szavazatot kapott. Harmadik helyen Walter Stiles, Bangor, akit a párt jelölt, de ő is nyíltan Ragot-t támogatta, 3175 szavazatot ért el. Peifly i 29 szavazattal maradt kisebb­ségben vele szemben. Élénk kampány várható Yoskónak régi politikai ellen­­felévél és ellenjelöltjével, Ken­neth F. Kressler, Easton, megyei demokrata republikánus pártbi­zottsági elnökkel kell újra fel­vennie a mérkőzést november­ben. Yosko a bethlehemi demo­krata pártbizottság elnöke. Kresslernek az előválasztáson | nem volt ellenjelöltje és 5 762 | szavazatot kapott. Walternek I LeRoy Mikels, Stroudsburg, lesz az ellenjelöltje. Az előválasztá­son 5139 szavazata volt. Francis W. Bucchin Bethlehem város eddigi demokrata állami képviselője 3737 szavazattal győzött William Green vak ke­reskedő 1051 szavazatával szem­ben. Republikánus ellenjelöltje Martin Kutler lesz, aki az elővá­lasztáson t ö-rd „*a -kapott. Az egyetlen más megyei elő­választáson Gus Verona pen ar­­gyli üzletember 6385 szavazat­tal győzött a demokrata megyei bizottsági tagságra Michael Kir­­r.er magyar származású bethlehe­mi lakos 5672 szavazatával 1 szemben. McCarthy az elnök ellen McCarthy szenátor az alkot­mány ötödik függelékére való hi­vatkozás uj formájának nevezte Eisenhower elnöknek azon ren­delkezését, hogy a McCarthy és a hadsereg ellentétei ügyében folyó bizottsági kihallgatásokon az Army tanúi nem tehetnek val­lomást a Fehér Ház tisztviselői és a magasrangu kormány-funk­cionáriusok szerepéről. Tapasz­talatlan, kezdő politikusnak is nevezte az elnököt. Az április 24-ike óta folyó ki­hallgatásokat egy heti szünet után hétfőn újból megkezdték. A SOCIAL SECURITY KI­FIZETÉSEK FELEMELÉSE A képviselőház “Ways and Means" bizottsága múlt héten kedden 1 7 szavazattal 7 ellené­ben megszavazta, hogy a jöve­delemnek azon részét, amely után Social Security dijat kell fi­zetni, évi $3,600-ról $4,200-ra emelik fel. Ez azt jelenti, hogy akik évi $4,200-t vagy többet keresnek, ha munkások $12, ha pedig "önmaguknál alkalmazot­tak” $18 összeggel fognak több Social Security dijat fizetni 1955 január elsejétől kezdve. A bizottság hozzájárult ahhoz is, hogy az egyedülálló munkás havi illetményeit legalább $5-tel emelik fel, mig családok $31 ha­vi emelést is kaphatnak. A csa­ládok összilletményei maximu­mának a jelenlegi $168.75-ről $200-ra való felemelését javasol­ják. A képviselőházban és szená­tusban rövidesen tárgyalják a javaslatot és kedvező döntés vár­isiié* | jelentése szerint “az Egyesült Államok és Franciaország közti tárgyalások olyan kritikus pont­ra értek, amelynél Amerikának határoznia kell, melyik az a pont, amelyen túl nem engedheti meg a kommunisták előnyomulását”. ----------------ooo----------------

Next

/
Thumbnails
Contents