Bethlehemi Hiradó, 1954. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1954-03-26 / 13. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ 'RICAN IN SPIRIT —HUNGARIAN IN LANGUAGE "GJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ij egy évre...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS I.itared as Second-Class Matter May 18, 1923-, at the Post ..tfice at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . -...........................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 13 ik szám BETHLEHEM, PA., 1954 MÁRCIUS 26. Egyes száma ára 8 cent NEM SZERENCSÉS Dulles külügyminiszter azon kijelentése, hogy Amerika a jövőben a iegy­­veres védelmét fokozuttabban fogja az atom- és hidrogenbom­­bára alapozni. Félreérthetetlenné tette ezt már január 1 2-iki beszé­dében és azóta is többször,, igy a “Foreign Affairs" cimü külpoliti­kai folyóirat legújabb számában irt cikkében. “New Look“ néven “uj” hadászati politikát jelent be, amely "elsősorban az Egyesült Államok azon- nagy képességén fog alapulni, hogy erőteljes meg­­toilással (massziv retaliation) tud élni az általa választott helyen és fegyverekkel". A “Foreign Affairs“-ben Dulles nyíltan "massziv atom- és termo­­nuclear megtorlásról” beszél és többi közt kijelenti, hogy az “nem alkalmazható haszonnal minden esetben" és nem hagy kétséget aziránt, hogy Amerika nem bízná rá magát teljesen az atomfegyve­rekre, hanem ha kjsebb mérték- j ben is, mintha nem rendelkeznénk 5 fölöttük, fejleszteni kívánja a többi fegyvernemeket is. Minek ez a fenyegetődzés az atombombával és a termonuclear bombával, amely utóbbit március , elsején próbálták ki először és hatása irtozatos volt, 750-szer nagyobb, mint a világháború vé­gén Hirosimában és Nagasakiban használt két atombombának, amely közel százezer embert pusz­tított el? Ha nagy háborús kon­fliktus állna elő a Moszkva- j Peiping tengelylyel és a kommu-1 nisták elsőül vennék használatba; az atomfegyvereket, — amitől Isten óvjon, — volna egy kifogá­suk: az, hogy Amerika előbb fe­nyegetett a használatával, hiszen kijelentette, hogy adott esetben semmiféle emberséges meggondo­lás nem fogja visszatartani a ször­nyű tömegirtó fegyver használa­tától. * * » A SZOVJET az uj világhábo­rút nem tartja időszerűnek és ab­ban bizakodik, hogy Európában francia és olasz ötödik hadosztá­lyai révén anélkül lesz képes meg­valósítani a kommunizmust, hogy a “substanciát", a meglévőt, a kiterjesztett Szovjet-birodalmat és a kommunista szféra létét koc­káztatná. Bizik abban is, hogy a szabad nyugati országok közt el­lentétek fognak kialakulni, ame­lyekből, — együttműködve az említett ötödik hadosztályokkal, — mint nevető harmadik fog profitálni. A német kérdés azon- j ban annyira ki van élezve, az Atlanti Szövetség fegyverkezése, a NATO és a tervbevett Nyugat­­európai Védelmi Közösség, a né­metek újbóli felfegyverzése és Amerika egyre növekvvő, külföl­di bázishálozatának ténye annyi­ra ingerük Moszkvát, hogy vala­milyen szeszélyes véletlen akarat­lanul is hirtelen kirobbanthat egy világháborút. Ha ez bekövetkezne, mi eddig úgy képzeltük, hogy Amerika hallgatólag tartózkodni fog az atom- és hidrogénbomba haszná­latától és semm.esetre sem dobná le a civil-lakosságra, az ipari vá­rosokra és metropolisokra, vagy akárcsak a kisebb városokra és községekre is, nehogy a Szovjet ellenatomtámadását provokálja ki. Elméleti dolog és remélni kell, | hogy az is marad, de a népeknek az atomfegyverektől való féléi-1 mét nemcsak nem csökkentette Dulles kijelentése, hanem határo­zottan fokozta. A Szovjet ember­ségében sohasem bíztunk, náluk az emberiesség nem szempont, ha a forradalmi cél megéri az em­berélet-áldozatot. S ha Amerika kijelenti, hogy jöhet olyan eshető­ség, amikor használni fogja a po­kolbombákat, ezzel felbátorítja Moszkvát, hogy megelőzze a hasz­nálatban ha egy esetleg eljövendő világháborúban célszerűnek látná azt. Moszkva szemében Wash­ington, Newyork vagy Detroit elpusztitása amúgy is azt jelente­né, hogy “csak egy tömeg kapi­talistával lett kevesebb a vilá­gon . * * * DULLES hangoztatta, hogy ha Newyorkot vagy az Egyesült Ál­lamok bármely nagyvárosát érné pokolbomba-támadás, azonnali megtorlással élne, ami a legmesz­­szebbmenően érthető is volna, de ez ily természetes, hogy felesleges róla beszélni. Ezt Moszkvában épp oly jól tudják, mint a világ minden más részében és a legki­sebb amerikai faluban is. Eszünkbe jut Wilson nemzet­­védelmi miniszternek február má­­sodikán tett nyilatkozata, amely­ben helytelenítette, hogy “egye­sek túlsókat csörtetik az atom­bombát”. Nyilatkozata külön is helyes volt, mert Moszkva úgyis folyton azzal rágalmazna Ameri­kát, hogy háborút készít elő. Mi­nek hizlalni a Szovjet gyűlölettől áthatott, sötét demagógiáját? KIJELENTETTE Dulles azt is, hogy atom-megtorlással élnénk London vagy Páris atombombá­zása esetén is és egyes izolacionis­­táink erre felhorkantak, hogy azt még meg kellene gondolni, az Egyesült Államok legnagyobb példányszámú napilapja, az izo­­lacionista “New York Daily News” pedig egyenesen vezér­cikkben hívta fel Eisenhower el­nököt, hogy cáfolja meg Dulles­­nek ezt a kijelentését. Miért kel­lett ezt a problémát napirendre hozni? Természetes, hogy Lon­don vagy Páris atombombával való megtámadása esetén, Ame­rika nem maradhat veszteg, de erről is felesleges ma beszélni. Nem mond újat Dulles amikor azt mondja, azért teszi meg fe­nyegetéseit, hogy az ellenség ele­ve tudja mi vár reá. Az ellenség úgy is tudja ezt, hiszen már Churchill is megmondta évek előtt, hogy a Szovjet csak azért óvakodott Nyugateuropa leroha­­násától a háború után, mert félt az atombombától. Viszont teljesen felesleges Nyu­gateuropa országait akaratlanul is felbiztatni, hogy ne tőrjére magu­kat hadseregüknek a számukra nagy anyagi terhet és polgáraik számára a katonáskodás kényel­metlenségét jelentő fejlesztésére, mert hiszen ha baj lesz, úgyis jön Amerika az atombombájával es ellátja a muszkák baját. Amerika Berlint sem hagyta cserben ami­kor 1948-ban az oroszok a ki­­éheztetési manőverüket csinálták, hanem légi utón látta el élelem­mel a várost. De Anglia és Fran­ciaország ne csökkentsék védelmi felkészülésüket, hanem amennyire lehet növeljék meg azt. Dulles jobban tette volna, ha nem is em­líti az atomfegyvereket, hanem újólag biztatja a nyugateuropai országokat, hogy ne hanyagolják el védelmük ügyét: vegyék úgy mintha atomfegyverek nem is volnának a világon, mert megtör­ténhetik, hogy egyik fél sem meri majd használni. * PEARSON kanadai külügymi­niszter május 1 5-én Washington­ban az ujságiró-klubban tartott beszédében azon aggálynak adott hangot, hogy az Egyesült Államok esetleg a szövetségeseinek meg­kérdezése nélkül venné haszná­latba az atombombát. Dulles sietett válaszolni s természetesen kijelentette, hogy ily esetben előbb tanácskozni fognak a szö­vetségesekkel, hiszen Amerika a külpolitikáját a közös védelem­szükségére épiti fel. Ezt az aggo­dalmat is felesleges volt kiprovo­kálni. Minek bonyolultabbá tenni az amúgy is súlyosan bonyolult világhelyzetet, amikor azt a bő­beszédűség mellőzésével könnyen el lehet kerülni? Ha pedig a republikánusok vá­lasztási ígéreteire gondolunk, plá­ne nem sok értelmük van a “New Look" atomfenyegetése nek. Azt Ígérték, hogy a “feltartóztatási (containment) politika” helyett, amelyet a Truman adminisztráció követett, “felszabadulási politi­kát” fognak csinálni. ,N~s a “New Look" semmi egyéb, mint feltar­tóztatási politika az atomhatvá­nyon. Dulles nyilatkozatában és a “Foreign Affairsben” irt rendkí­vül terjedelmes cikkében egy ár­­j va szó sincs a rabországok felsza­badításának ügyéről és a nyilat­kozatok és a cikkek beáll'tása merőben feltartóztatási és védel­mi célzatú. Hol a külömbség? Hol a felszabaditási politika, amelyet boldogult Tafttól kezdve Dullesig és Eisenhowerig oly buz­gón ígértek, igaz, hogy békés esz­közökkel? Megirtuk már, hogy felszaba­ditási poliíika békés eszközökkel: fából vaskarika, mert a Szovjet békés utón nem ad vissza semmit, ahová betette a lábát. Száz száza­lékosan kiderült ez Berlinben is, amikor leleplezte önmagát, hogy csak propaganda okokból kacér­kodott a német Szovjetzóna ki­ürítése gondolatával, azon esetre ha kilátása volna, hogy Nyugat- Németország is kommunista csat­lós lesz s esze ágában sincs előre­­: tóit európai hadállásait vissza­vonni Ausztriából, Magyarország­ból és Romániából. A felszabaditási politika jelsza­va csak választási kortézia volt és a New Look nem is uj, mert már | Truman exelnök is megfenyeget­ne a Szovjetet még 1952-ben, hogy újabb támadás esetén “a Szovjet szive ellen fog irányulni ellentamad?s, vagyis egyene­­( sen Moszkvának bombázását je­lölte meg a megtorlás célpontjá­ul. Akkor ezt is felesleges atom­­bomba-csörtetésnek éreztük, mely csak lovat adna egy moszkvai megelőző atomtámadás alá. Tru­man fenyegetése es Dulles "New Lookja között csak az a különb­ség, hogy Dulles egymásután többször használja a fenyegetést és úgy tünteti fel. mintha valami nagy konkrétum, nagy ütőkáitva volna, amire Amerikának, mint a bajban levő viiág vezető hatalmá­nak külügyi és katonai politikáját alapozni lehet . Dulles George Kennanl, a State Ue^artment orosz szaké, tő­jét és a Irumán adminisztráció utolsó moszkvai követét, aki a f’oreign Afía.rs” hasábjain még 1 94y-ben Mr. X’ álnév alatt a feltartóztatási politika elméletét letektette és Trumannak ily irány­ban számos lépését sugalmazta, mindjárt hivatalbelépésekor elbo­csátottá a külügyi szoigalatool. tkennan, mint tnrliK, most demok­rata programmal jelolteni k.vánja magat a május I ö-iki elovaiaszta­­son Pennsylvania Adams megyé­jének kongresszusi képviselőjéül. INem éltünk egyet feltartóztatási piiitikájával, de kétségtelenül nagy képzettségű ember, akinek helye van a kongresszusban. Ls kétségtelen az is, hogy ártatla­nabba még nem bocsajtottak el embert a külügyi szolgálatból, mert amit a Truman adminisztrá­ció az ő javaslatára kezdett, azt a mai kormányzat még nagyobb mértékben folytatja, sőt "New Look” cimen legmagasabb fokra emeli. Azt jelenti mindez, hogy Ken­­nan politikáját csinálják Kennan nélkül és a rabországok népeinek még hosszú kitartásra van szük­ségük . . . * * * INDOKÍNÁBAN Ho Chi Minih kommunista lázadó csapatai teljes erővel ostromolják Dienbienphut, az ország legjobban megerősitett városát, amely nagy hadászati je­lentőségű. A franciák és benszü­­lőttek több támadást visszavertek, I de a helyzet felette kritikus és az erőd elestének messzemenő kiha­tása volna. A franciák újabb nagy B 26-os repülőgép-száíitmányt kérnek Amerikától, hogy visszaverhessék az ostromot. Paul Ely tábornok, a francia vezérkar főnöke vasárnap Washingtonba érkezett ez ügyben Egyes torrásot azt kombinálják, hogy Ely amiiikai beavatkozást is sürget és állítólag amerikai re­pülők és tengerészet beavatkozá­sa nélkül nen hiszi, hogy a hét éve folyó polgárháborúban fordu­latot lehetne «lérni. Megbízhatónak ismert forrás szerint Eisenhbwer elnök és ta­nácsadói ragaszkodnak azon ed­digi álláspontjukhoz, hogy nem avatkoznak be, mert ez a Vörös Kinának a háborúba való belépé­sét vonná maga után és a helyzet hasonló volna ahhoz, amelyet csak nemrég élhettünk meg Ko­reában. E forrás úgy értesült, hogy Washington hajlandó több repülőgépet adni, részt venni a benszülött pilóták és katonák ki­képzésében és tanulmányozás alatt van egy terv is, amely sze­rint egy nemzetközi pilóta-alaku­lat menne segítségre. Dienbienphu teljes erővel tör­ténő ostroma arra mutat, hogy Moszkva nem bizik az ápr.lis hó 26-ára kitűzött genfi konferencia sikerében, amelyen tudvalévőén a koreai és indokinai békét kíván­ják tárgyalni. Addigra újabb nagy katonai eredményeket köve­tel Ho Chi Minhtól, akit a kínai kommunisták hadianyagokkal tá­mogatnak. JAVULÁS A PAPA EGÉSZSÉGÉBEN XI1 Fiús papa gyomorbetegsé­ge annyira javult, hogy múlt hé­ten pénteken először mutatkozha­tott a nyilvánosság előtt. Lakosz­tálya nyitott ablakában megjelent egy percre és áldást osztott az alant összegyülekezett több mint ötvenezer főnyi tömegnek, amely lelkes örömkiáltásokban tört ki. Vasárnap a Pápa két hónapos betegség után először hallgatott szent misét a házi kápolnájában; eddig csak a betegszobájában el­helyezett hordozható oltáron tar­tottak naponta szentmisét. A Pá­pa vasárnap fogadta a helyette? államtitkárok egyikét és egyházi ügyekről tárgyalt vele. Még egy “engedmény” l Magyarországon A budapesti "Szabad Ifjúság", a kommunista ifjúsági szervezetek lapja Írja, hogy a "Kezét csóko­lom" köszöntést bizonyos esetek­ben újra meg kell engedni. Edd g mint a régi polgári világ tipikus szokását ellenforradalmi tüntetés­nek tekintették a nők iránti tiszte­let e kifejezését. A lap érvelése szerint “az elv­és szaktársakat köszöntsük to­vábbra is “Szabadság”-gal, de úgy hisszük, nem lehet kifogás az ellen, ha valaki a szüleit vagy az idősebb embereket "Kezét csó­kolom” köszöntéssel üdvözli, kü­lönben azonban a köszönés e mdja felesleges”. Az “Adjon Isten" régi szép magyar köszöntésről pe'sze egv­­általán nem vesz tudomást az if­júságot Istentagadásra tanító új­ság. Egyébként a “Szabadság” kö­szöntés nem is olyan rossz, hiszen mi mást kívánhatna most egymás­nak az óhazai magyar, mint a szabadságot?! A KÉPVISELŐHÁZBAN LESZAVAZTÁK AZ ADÓMENTÉS LÉTMINIMUM FELEMELÉSÉT A kongresszus képviselőháza múlt héten csütörtökön 2 1 0 sza­vazattal 204 ellen leszavazta a demokraták azen javaslatát, hrgy a jövedelmi adómentes létmini­mumot $600-ról $700-ra emeljék fel. A javaslat mellett 1 93 demo­krata és 1 0 republikánus, vala­mint egy pártonkivüli, ellene 201 jepublikánus és 9 demokrata sza­vazott. A szenátusban George dem. szenátor javaslata fog tárgyalásra kerülni, amely 200 dollárral kí­vánja felemelni az adómentes létminimumot. A szenátusban a demokratáknak 48 a republká-j nusoknak 47 helyük van, Wayne Morse szenátor ped'g független, j Félő azonban, hogy Byrd virginiai demokrata szenátor és köre a re­publikánusokkal fognak szavazni. Hir szerint a szenátusban a tár­gyalás csak hetek múlva várható. A republikánusok a közelgő vá­lasztásokra való tekintettel óvato­sak és előbb ki akarják ismerni a választók hangulatát. A demokraták közül többen kifogásolják, hogy a részvénytu­lajdonosok adóleszállitást kap­nak. Mindenkép le akarják szállí­tani a létminimumot. Kétségtelen, hogy egy személy lét minimuma­ként évi $600 a mai drágaság mellett, amelyet az uj adminisz­tráció megszüntetni ígért, de nem szüntetett meg, iróniaként hat. A szenátus elfogadta a “fény­­üzési adók" egyrészének tiz szá­zalékra való lészállitását, sőt né­mi kiegszitéseket is tett. így többi közt azon mozikat, amelyek be­lépti dija 60 centen alul van, mentesítette az adó alól.-ooo-“ISTENBEN BÍZUNK” Ez lesz a felirata az uj 8 cen­tes bélyegnek, amelyet a posta rövidesen forgalomba fog hozni. A bélyeg emellett az Amerikai Szabadságszobrot is fogja ábrá­zolni és igy méltó kifejezése lesz az amerikai nép eszményeinek, az Istenhitnek és szabadság-sze­­retetnek. A külföldre menő egyszerű le­velek diját tudvalévőén öt cent­ről nyolc centre emelték fel s igy az uj 8 centes bélyeg a világ min­den részébe eljut és hirdetni fog­ja az amerikai szellemet. Walter a kommunisták törvényen kívül helyezé­sét követelte kongresszusi kihallgasásán-ooo-MINDSZENTY BÍBOROS TIT­KÁRA KÁPLÁN A SZABAD­SÁGHEGYI PLÉBÁNIÁN Jubilál Dr. Farkas Géza és a “Toledo” hetilapja Dr. Farkas Géza, a “Toledo") hetilap népszerű szerkesztője most ülte meg lapjának negyedszáza- j dós jubileumát és egyben saját! 77-ik születésnapját. Kevés uj ságiró van Magyar Amerikában, akikről el lehet mondani, hogy nincsenek ellensé­gei. Farkas Géza kétségtelenül e fehér hollók közé tartozik. Hosz­­szu amerikai ujságiróskodása alatt j általános népszerűséget szerzett és a kettős ünnep alkalmából is őszinte szeretet fordul feléje a magyarság minden rétegéből. A Bethlehemi Híradó örömmel \ csatlakozik a gratulálok sorába és a legjobb kívánságait küldi dr. Farkas Gézának és a “Toledo"­­nak. Éljenek, virágozzanak még sok esztendőn át. A budapesti Magyar Kurír ka­tolikus hir-iroda közlése szerint Msgr. Zakar András a budapest­­szabadsághegyi plébániára kapott beosztást és ott káplánként mű­ködik. Mint ismeretes Msgr. Zakar András Mindszenty bíboros titká­ra volt és a bíboros perében több évi börtönre ítéltek. Közel ötévi fogság után a múlt évben szabad­lábra helyezték. Msgr. Zakart a per vizsgálata során súlyosan bántalmazták és néhány év előtt hire terjedt, hogy meghalt a börtönben.-ooo-SKORZENY BENŐSÜLT SCHACHT CSALÁDJÁBA Otto Skorzeny volt német náci katonatiszt, aki a háború alatt Mussolinit megszöktette hegyi fogságából és az 1 944 októberi budapesti nazi puccs alkalmával Horthy kormányzó letartóztatásá­nál nagy szerepet játszott, nőül vette Hjalmar Schacht, Hitler pénzügyi tanácsadója, volt német pénzügyminiszter unokahugát, egy német bárónőt. A hires fenegyerek kalandor állítólag Spanyolországban él és ott uj terveket sző a német na­­zizmus feltámasztására, közben pedig feketepiaci üzletekkel fog­lalkozik. AZ ATOMKUTATÁS LEGÚJABB EREDMÉNYEI LEHETETLENNÉ TESZIK A HÁBORÚT ? Dr. Herman Oberth, hires né­met atomtudós, aki a németeknek a második világháborúban hasz­nált “V 2” roketjeit feltalálta, úgy nyilatkozott, hogy olyan irányítható roketgépek feltalálása áll befejezés előtt, amelyek negy­venöt percen belül atombombát képesek dobni a világ bármely | pontjára. | Nézete szerint ez azt jelenti, J hogy háború esetén két vagy há­­! rom óra alatt az ellenség minden ' nagy városát el lehet pusztítani ás egyetlen államfő sem irhát többé alá hadüzenetet, mert a saját ha­lálos ítéletét írná alá. Oberth beszélt arról is, hogy van már olyan találmány, amely óriás tükrök segítségével képes egybegyüjteni a napsugarakat és ezáltal megvan az elméleti lehe­tőség az éjszakának nappallá té­telre. Emlitést tett egy találmány­ról is, amellyel a jeges tengereket jégteleníteni lehet s egy másikról, amely lehetővé teszi az évenként kétszeri aratást. Washingtonból jelentik: A kép­viselőház igazságügyi albizottsá­ga tárgyalás alá vette Francis E. Walter eastoni demokrata képvi­selő azon javaslatát, amely a kommunista párttagságot bünte­tendő cseleknénynyé kívánja nyilvánítani. A bizottság a ki­hallgatások során Edgar E. Hoo­ver FBI főnököt, Herbert Brow­nell Jr., igazságügyminisztert, va­lamint a kommunista párt képvi­selőit is ki fogja hallgatni. Louis E. Graham pennsylvániai rep. képviselő, az albizottság el­nöke közölte, hogy kihallgatják azt a tizenegy képviselőt is, akik mint védnökök aláírták a javas­latot. Graham azon van, hogy a kongresszus még ebben az évben tárgyalja a javaslatot és "egyszer­­smindenkorra megoldja ezt a kér­­dést”. | , ;;j jfc A MAGYAR BANYASZ­­LAP JUBILEUMA Kitűnő laptársunk, a Magyar Bányászlap most ünnepli fennál­lása 40 éves jubileumát és ez alkalomból a Bethlehemi Híradó szeretettel köszönti a lap alapító­ját és jelenleg is főmunkatársát, Himler Mártont, valamint a lap mostani érdemes szerkesztőjét, Fay Fisher Andor kartársunkat, aki teljesen a Himler Márton ál­tal annyi éven át követett ameri­kai demokratikus és jó magyar szellemben vezeti a lapot. A Magyar Bányászlap negyven esztendeje hatalmas eredmény s hogy mennyire az, legjobban azok a megmondhatói, akik ma­guk is régóta részesei mindazon küzködéseknek, mérhetetlen gon­doknak, amellyel egy amerikai magyar lap kiadása és fenntartá­sa jár. Ez a negyven esztendő a becsü­letes, alkotó munkánál« folytonos néhezségek leküzdésének szaka­datlan láncolata volt és Himler Mártonnak legnagyob dicsősége, hogy annyi nehézség között is fenn tudta tartani lapját, anélkül, hogy meggyőződéséből bármit is engedett volna. Mindig azt irta meg, amit igazságnak érzett, te­kintet nélkül arra, melyik oldalról mordulnak reá. Az élete nyitott könyv, mindig a tisztesség útját járta, akkor is, amikor balszeren­cse üldözte valamely, az amerikai magyarság javát, előrehaladását szolgáló szándéka keresztülvitelé­nél. Misem jellemzőbb független meggyőződéses igazság szereteté­­re, mint hogy írásai és ténykedé­sei egyformán céltáblái mindkét embertelen totalitárius irányzat, a kommunisták, mint a nácik ön­áruló dühének. Akik ismerjük Himler Márton élete munkáját és tudjuk, meny­nyit tett az amerikai magyarság összességéért, mint egyenként minden magyar testvérünkért, aki Walter, aki a képviselőház ' amerikaiatlan tevékenységeket kivizsgáló bizottságának is tagja, kijelentette a kihallgatásán, hogy “ha nem cselekszünk ebben az ügyben, nevetségesnek fogunk fel­tűnni a világ előtt". Walter javaslata nem nevezi meg a kommunista pártot, hanem minden olyan párt ellen irányul, amely erőszakos utón teljes (tota­­litarianus) diktatúrát akar meg­­valósitani. Walter a kihallgatásán utalt a legutóbbi philadelphiai kihallga­­; fásokra, ahol az amerikaiatlan te­­j vékenységeket kivizsgáló kon­gresszusi bizottság olyan tanerő­ket talált, akiknek kommunista párttagsági igazolványuk van. Ki­jelentette, hogy ha a javaslatát, reménye szerint, elfogadják, ezek mindegyike ellen bűnvádi eljárás i fog indulni. Á MAGYAR FÜGGETLEN POLITIKAI KÖR HAVI GYŰLÉST TART A Bethlehemi Amerikai Ma­gyar Független Politikai Kör 1 954 márc. 28-án, most vasárnap dél­után 2 órakor tartja rendes havi gyűlését a bethlehemi Magyar Házban. Tekintettel arra, hogy fontos és sürgős ügyek kerülnek tárgya­lásra és határozathozatalra, ezért felkéretnek az összes tagok, hogy minél nagyobb számban jelenje­nek meg. Tagtársi tisztelettel a Kör vezetősége >''/VSA/N/V/S/VWVW iWWVAA/WVWWS^^^V^ Vegyen U. S. Bondokat! The Only Hungarian ews- I paper in Lehigh A magyarság szolgáló fiiggetu.6 sadalmi hetilap. ! igaz ügyben segítségért vagy ta­nácsért fordult hozzá, kalapot emelünk egy magát a semmiből felküzdött, nagy amerikai ma­gyar honfitársunk élet-teljesitmé­­nye előtt. Fliába minden áskáló­­dás: Himler régi hívei, barátai,— akik látták fáradhatatlan munká­ját az első kezdetektől fogva és tudják, hogy támadói jobban ten­nék, ha az ő életéből merítené­nek leckét az igazi magyar ame­rikai testvériségből, — nem tán­­torodtak el tőle és ma is épp úgy támogatják az élete mun­kájával egybeforrt Bányászlapot, mint a régi időkben. Hűségesek régi igaz barátjukhoz, akit ré­gebbről és sokkal jobban ismer­nek, mint az üzleti sárdobálók és szeretnék, ha egyénisége, — pél­da lenne az ellene tájtékzók szá­mára . . . A 40 éves jubileum alkalmá­ból szívből kívánunk további erőt, egészséget Himler Mártonnak, meleg kézszoritásunkat küldjük Fáy Fisher kollegánknak és egy­ben kívánjuk, hogy a Magyar Bá­nyászlap még sok esztendőkön át teljesítse ma oly fontos őrtállói tisztét az amerikai demokrácia, a magyar ügy és a humánus igaz­ság szolgálatában!- - - -

Next

/
Thumbnails
Contents