Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1909

15

Szilágyi Mihály fogsága ez. kisebb szinmüvek. Kéthetenkint iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Góbi Imre: Magyar irálytan, Rupp K. : Arany Toldija.

4. Német nyelv, h. 3 óra. A főnevek és melléknevek ragozása, a melléknevek fokozása, a névmások, segédigék, a gyenge, erős és vegyes igeragozás, a szenvedő, míveltető, visszaható és személytelen igék, a határozószók és praepositiók, a szóképzés elemei, a fő- és mellékmondatok szórendje. Beszédgyakorlatok. Olvasmányok: Der Fuchs und der Bock. Das Spielzeug der Riesen. Die Geschöpfe der Erde. Seltsamer Spazierritt. Die Zeit. Die Sonnenstrahlen. Die Elster und ihre Kinder. Der wohltätige Graf. Das blinde Ross. Iphigenie in Aulis und auf Tauris. Dorf und Stadt. Der hörnerne Siegfried. Die Riesen und die Zwerge. Die Rache. Siegfrieds Schwert. Roland im Tale Ronceval. Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Endrei Ákos: Német nyelvkönyv. I. r.

5. Történelem, h. 2 óra. Magyarország története a mohácsi vésztől a kiegyezésig. Hazánk politikai földrajza. Ausztria. Magyar-osztrák monarchia. Megfelelő olvasmányok a memoire íróktól s a Mika Sándor Olvasókönyvének II. részéből. Egyének, események, okmányok hasonmásának bemutatása. Tk. Varga Ottó: A magyarok története. II. rész.

6 Számtan, h. 2 óra. Algebra. Az algebrai alapfogalmak, az absolut és relativ számok összeadása, kivonása, szorzása és osztása egy- és többtagú kifejezésekkel; a hatvány, a közönséges számok négyzete és köbe; a hányados mint arány és tört; a törtek egyszerűsítése, egynevűsítése, szorzása és osztása ; a számok oszthatósága, a legnagyobb közös mérték, legkisebb közös többszörös; első fokú egyenletek 1 ismeretlennel, egyenletbetétei, az aránypár mint egyenlet. Első fokú egyenletek két ismeretlennel. A függvény fogalmának bevezetése. Házi- és iskolai dolgozatok. Tk. Lutter N. Algebra.

7. Rajzoló geometria, h. 2 óra. A kör keletkezése, alkotó részei. Alaptételek. A kör kerülete és területe. Adott pontokon áthaladó körök. Körbeirt háromszög, húrnégyszög. A kör és egyenes relativ helyzete. Érintő és az érintőkre vonatkozó szer-