Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1895

I. Adatok a gymnasium 1895—96. tanévi történetéhez.

Iskolánk ez évi történetében két dolog emelkedik ki különösen, mely kétségtelenül nagy fontosságú az intézet jövője szempontjából. Az egyik az épület ügye, mely nem fog már többé kisérteni. A mi után régóta vágyódtunk, a mi körül évek óta fáradoztunk, immár megvan. Új gymnasiumi épületünk, mely tágas és kényelmes s egészségügyi és paedagogiai szempontból a fokozottabb követelményeket is kielégíteni képes, a múlt nyár folyamán teljesen elkészült. S hogy annyi akadály ellenére is e munkának Isten jóvoltából teljes elkészülését megérhettük, azért azon férfiút illeti meg az elismerés, ki gymnasiumunk ügyét valóban szivén viseli; ki fáradhatatlan buzgalommal, mindenre kiterjedő figyelemmel s páratlan lelkiismeretességgel intézte s ellenőrizte egész tartama alatt az építést. E kiváló férfiú iskolánk érdemes felügyelője, Burkovszky Kálmán úr. Buzgó fáradozásáért nemcsak mi tartozunk köszönettel, hanem késő utódaink is hálával fogják emlegetni nevét mindany- nyiszor, valahányszor a rendeltetésének most átadott épületről szólani fognaki mert hiszen e kettő egymástól elválaszthatatlan.

Az átköltözéshez a régi épületből még augusztus hóban láttunk hozzá s szeptemberig a rendezkedéssel annyira haladtunk, hogy a tanévet a kellő időben itt akadály nélkül megkezdhettük. Hogy a rendezés munkájával minden tekintetben elkészültünk volna, azt épen nem állíthatjuk; de ezt csodálni sem lehet, hiszen e munka hosszabb időt igényel, mint nekünk eddig rendelkezésünkre állott. Különösen a könyvtárnál és természetrajzi gyűjteménynél, hol az új állványok és szekrények elkészítése is hosszabb időbe került, sok még a teendő. Hiszszük azonban, hogy a legközelebbi jövőben ezt is elvégezhetjük. Midőn a rendezésről szólunk, lehetetlen meg nem emlékeznünk dr. Bothár Sámuel orvos úrról, a ki nemcsak ásvány-, kőzet- és földtani gyűjteményünket több mint 200 frt értékű adománynyal gyarapította, hanem e gyűjtemény rendezése körül is a nála megszokott ügyességgel és kiváló szakértelemmel fáradságot nem ismerő buzgóságot fejtett ki, s ezáltal a szaktanár munkáját rendkívül megkönnyítette. Fogadja nagylelkű áldozatkészségéért és szíves segédkezéseért e helyütt is az intézet hálás köszönetét.

E tanév másik fontos eseménye az, hogy gymnasiumunk s annak ezidő szerinti rendes tanárai az országos tanári nyugdíjintézetbe fölvétettek. E körülmény fontosságát csak az képes eléggé méltányolni, a ki tudja, mennyi gondtól és aggodalomtól szabadultak meg ezáltal a tanárok! Biztosítva van már jövőjük; ezentúl azzal a megnyugtató tudattal végezhetik nehéz munkájokat, hogy öreg napjaikra magok, vagy elhalálozásuk esetén családjuk nem marad támasz nélkül.