Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1895
35 nép emez egészséges, egyszerű, keresetlen, természetes és őszinte, ha kissé nyers világnézete tárul elé intézetünk ifjúságának beható tanulmányozója előtt. A betegségi esetek száma ritka, de egyenesen fehér holló számba megy a halálozás. Igaz a rövidlátók száma növekvőben van, évente körülbelül 2 új rövidlátó iratkozik be, a mi talán feltűnőnek tetszhetnék, mert hisz ifjúságunk javarészt a falusi iparos osztályból kerül; csakhogy az iparosok ernyő nélküli lámpa mellett dolgoznak, melynek intensitása szúróbb s kártékonyabb. Egészben talán nehézkes, lassú kifejtés jellemzi főkép falusi ifjúinkat, de hisz kora érettség aequivalens kora vénüléssel. A férfias sportok közül főként a labdajáték járja, olykor mérkőzés s verekedés, de sohasem rósz akaratból. Feltűnő a sok ügyes rajzoló, másoló, de leginkább a zenéhez és énekhez értő, a mint ebbeli ügyességöket gyakran iskolai ünnepélyeknél, hangversenyekben elárúlják. Vallásos énekeik lélekemelők; sok gondot is fordít arra a vallástanár nt. Mikler Sámuel úr, ki óránként előtte és utána egy-egy szent éneket énekeltet el velük. Hogy ez vallásos jellemük kifejlődésére kedvező befolyással van mutatja, hogy az alkalmazott tanárokkal való izetlenkedés, újjhúzás, ellenszenveskedés csaknem hallatlan intézetünk történetében. Az alumneumi cgyüttétkezés csak szorosabbá fűzi a köteléket köztük, úgy hogy a több nyelvű vagy vallású tanulóink között nemzeti és faji gyűlölközés nyomára sem akadunk. XI. Tanszellem. Akár a valláserkölcsiséget, a magyar nemzeti öntudat ébresztését, az erkölcsi jellem fejlesztését vagy az élet számára való előkészítést vesszük szemügyre, egyike miatt sem kell intézetünknek sem a jelenben, sem a múltban szégyenkeznie. A vallásosság és erkölcsiség egymást kölcsönösen kiegészítik s egymásra nemesitőlég hatnak. Minden vallás ép úgy istenről való tudat, mint egyúttal annak akaratja szerinti cselekvés is; erkölcsiségünknek legbiztosabb védpajzsa, ha azt a vallásosság eszméje alá helyezzük. A vallásos érzelem tehát, mely minden érzelmeink koronája, nemcsak gondolkozásunk, de cselekvésünk nemesbítésére is nagyon jótékonyan foly be. Tudva ezt érezzük, hogy a vallási eszme megsemmisülése a társadalmi rendnek is megsemmisülése volna, mert a nép erkölcse valláson alapszik. A történet czáfolhatlan bizonysága szerint vallás nélkül társadalom nem létezhetik. A legszabadabb és legműveltebb népek pedig azok, melyeknél a vallás parancsainak legtöbb hatalma van. Az ész sohasem pótolhatja a vallást. »Mit ér a törvény erkölcs nélkül?« Erkölcsi reform csak vallástól származhatik. Hogy a tanári kar ezt elérhesse, figyelmét nemcsak a tanuló iskolai életére irányozta, de társas életére is, s vademecumul nyomtatott iskolai törvényeket ad minden újonnan belépő tagjának az évnyitó ünnepélyen; de mivel az ünnepély fénye és természete nem engedi pontjainak bővebb taglalását, minden osztályfőnök saját osztálya tanulóinak az ünnepély után megmagyarázza. A minthogy a vallásos szellemet ébren tartani, ápolni és megszilárdítani külső eszközökkel is, mint a templombaj árásnak szigorú ellenőrzése, vallásos ünnepélyek (reformaczionalis ünnep, Luther halálának évfordulója, deprecatio) 3*
