Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1895

24 Az évi szigorlatok junius utolsó heteiben mennek végbe, melyek után az év ünnepélyesen berekesztetik. Úgy az osztálytanár által kiállított értesító'i lapon, mint az év végi bizonyítványon az osztályozás a kerületi gyűlés által 4 foko­zatban állapíttatott meg (ezek a magas kormány által megszabottakkal egyez­nek meg) s a következők voltak: L. jeles; 2. jó; 3. elégséges; 4. elégtelen;— az erkölcsi magaviseletét illetőleg pedig: 1. jó; 2. szabályszerű; 3. kevésbé szabály- szerű; 4. rósz. Azon tanulók, kik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályt kaptak, a tanári kar engedelmével javító vizsgához bocsáthatók; ha pedig erre méltóknak nem ítéltetnek, valamint azok, kik 3 vagy több tantárgyból meg nem feleltek, az osztály ismétlésére utasíttatnak. Az egyik osztályból a másikba való átlépés, valamint a gymnasiumba való fölvétel feltételei lénye­gesen módosúltak az 1883. XXX. t.-cz. által »Mind a gymnasium, mind a reáliskola első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük 9-ik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola 4 alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. Azon tanulónak, ki egy tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az intézet tanári testületé megengedheti, hogy amaz osztályzat kijavítása végett a követ­kező iskolai év kezdetén vizsgálatot tehessen. A ki két tárgyból kapott elég­telen osztályzatot, az csak rendkívüli esetben a vallás- és közoktatásügyi minister, illetőleg a tanintézet felekezeti főhatósága engedélyével bocsátható javító vizsgálatra. — A ki kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztály­zatot: az javító vizsgálatra semmi esetre sem bocsátható. 1887/88. óta minden tanuló beiratása alkalmával orvosi bizonyítványnyal köteles igazolni, hogy életének 12-ik évéig védhimlővel újra, — vagy ha e kort el nem érte, leg­alább egyszer sikeresen oltatot, illetőleg e kötelezettség alól törvény értelmé­ben fel van mentve.« Tanpénz. 1874/75. óta beiratás s más illetékek fejében a jövevények 12 frt 88 krt fizettek, a volt tanulók 10 frt 83 krt. Ehhez járult még a rajzért 2 frt. De az 1889/90, tanév óta minden tanuló 16 frtnyi tandíjat fizet. Egyéb illetékek fejében a volt tanulók 2 frt 60 krt, az újonnan belépők 3 frt 60 krt fizetnek a beiratáskor, mely illetékeket az iskolai tanácsnak 1895. márczius 9-én hozott határozata értelmében az 1895/96. tanévtől kezdve a magántanulók is kötelesek megfizetni. VI. Mellékintézetek, segélyalapok. 1. Alumneum. A jobbára valamennyi hazai protestáns intézeten felállított alumneumok teszik csak legnagyobbrészt szegény protestáns szülők gyermekeinek a felsőbb iskolák látogatását lehetővé, ezek a protestáns iskoláknak úgyszólván létfeltételeit s mint ilyenek a gymnasiumok lényeges kiegészítő részét képezik. S ha áll is, hogy az alumneumokat és convictusokat a mai értelemben a jezsuitáktól vettük át, mégis szegény tanulóinknak egyes családoknál való étkezésére és ily módon való fentar- tásának nyomaira már intézetünk első éveiben találkozunk. Jelenlegi alumneu- munk már a múlt század végén birt tőkével, de az 1811-iki devalvatio s 48-nak

Next

/
Thumbnails
Contents