Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1895
17 építés megkezdéséről komolyan kezdtek gondolkodni. Az építő bizottságnak 1892. márczius 23-ikán tartott ülésen az első kérdés az volt, hozzá lehet-e fogni az eddig meglévő pénzzel az építéshez? Nt. Milder Sámuel kimutatja, hogy mindössze 17,432 frt van részben készpénzben, részben ingyen szolgál- mányokban. A bizottság azon véleményben van, hogy az építés megkezdhető, de annak eldöntése, vájjon még az idén, attól tétetik függővé, vájjon képes lesz-e a város a 185,000 darab téglát kiszolgáltatni, mert ugyanekkor kaszárnyaépítés is tervbe van véve. Elhatározza tehát, hogy e miatt kérdéssel fordúl a városhoz. A presbyterium következő napon tartott ülésen (1892. márcz. 24.) a bizottság javaslatát minden pontjában helyeselvén a közgyűlés elé terjesztette azon ajánlattal, hogy mondja ki az egyház, hogy kész ez évben az építkezéshez hozzáfogni, persze a fentjelzett eshetőségek számbavétele mellett. Azért egyházunk 1892. márczius 25-én tartott közgyűlésében határozatilag kimondotta, hogy az építéshez még ezen év folyamán okvetlenül hozzáfog s az épületet a tél beállta előtt tető alá helyezi, a jövő tavaszszal és nyáron azután rendbe hozván azt, az 1893/94. tanév kezdetével rendeltetésének átadja. E határozat végrehajtását a közgyűlés bizottságra bízta, mely bizottság feladata teljesítéséhez azonnal hozzá is fogott. De sajnos, mindjárt az első lépésnél legyőzhetetlen akadályra talált. Ugyanis Beszterczebánya városa gymna- siumi épületünkhöz szükséges s már 1890-ik évben kedvezményes áron engedélyezett meszet és 185,000 db. téglát az idén nem, hanem csak az 1894-ik évben szolgáltathatja ki, mert ezen anyagokra még ez év folyamán építendő katonai laktanyájához magának is szüksége van. S minthogy szerény anyagi tehetségünk nem engedte, hogy az említett építési anyagokat másutt jóval nagyobb áron szerezzük be: kénytelenek voltunk az építést elhalasztani az 1894. év tavaszáig, a midőn a városi tanács az összes épületanyagok akadálytalan kiutalványozását helyezte kilátásba. Az épület telkéül eddig 3 hely, t. i. a templom mellett levő tornatér, a Moczkovcsák-féle kert és a felső-utczai temető hozatott javaslatba. A bizottság beható eszmecsere után a felső-utczai temetőhelyet ajánlotta, mert többek közt ama telkek bármelyikén az épület a nedvességtől alig volna megóvható; a temetőhely nagyobb és sem földegyengetési munkával, sem kisajátítással nincs összekötve. Nagyban előmozdította' az ügyet ama körülmény, hogy nt. Mikler Sámuel úr a bizottság határozatából érintkezésbe lépett azon adakozókkal, kik anyagot vagy munkát ajánlottak föl, hogy ezt pénzben váltsák be; továbbá amaz értesítés, hogy a ministerium által engedélyezett fa a helybeli erdőigazgatóságtól kiutalványoztatik, mihelyt az építési engedélyre a kérvény beadatik; nem kevésbé, hogy az 1894. évi február 28-ikán tartott bizottsági ülés határozatához képest Hugyecz György bizottsági tag úr a már régebben elfogadott épületterv méreteit a városi szabályzatban megállapított méretekkel összehasonlítva a szabályzatnak megfelelőleg módosította és egyúttal a költségvetést is a szerint átdolgozta. Ez elfogadtatott és Hugyecz György úrnak ezért, valamint a terepfölvétel és talaj egy engetés körül tanúsított szives fáradozásáért a bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki. S miután már előbb a bizottság abban állapodott meg, hogy az építés árlejtés / 2
