Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879
6 országának egyes vidékeit s helyeukint törvényszéket tartott az itt megjelent panaszos felek ügyeinek elintézésére. ') És a mint valószínű, hogy példája közvetlen ntódinál követésre talált; minthogy a fejlődésnek indult társadalmi életben mindinkább sűrűbben egymásba ütköző érdekek s ebből keletkezett peres ügyek ezen már korábban czélszerűnek és üdvösnek bizonyult eljárást ezentúl is szükségessé tették: úgy hiteles kútfők alapján bizonyos tényként állítható, hogy II. Endre koráiéi kezdve a királyok által megtartandó törvénynapok iránt már országos törvények intézkednek; sőt, nemcsak hogy az arany bulla rendeli azokat a szent király ünnepén, Székesfehérvárott, évenkint megtartatni és hasonlót kívánnak IV. Béla és III. Endre törvényei is; de tesznek az okmányok említést egyéb, az ország: különböző vidékein tartott gyűlésekről is, hol a király báróival együtt az egybegyülekezett nép felett Ítéletet mondott; ha ő személyesen meg nem jelenhetett, magát a nádor által helyettesítteté * 2). Az udvarbirói hivatalnak kezdetben, a mennyire szent László törvényeinek egy pontja sejtenünk engedi, a törvénykezési ügyek körül csak másodrendű szerep jutott,3). Csak a midőn közéletünk fejlődésének azon stádiumába jutott, hogy a hazánkban két század lefolytéval beállott új viszonyok a nádor számára külön működési tért jelöltek ki s teendői, melyekkel a királyi rúnában birt, az ubvarbiróra szálltak át, emelkedett ez utóbbi is fontosabb jelentőségre. Az udvarbirónak, a ki 1234 óta okmányainkban már országbíró (iudex curiae) néven említtetik, mint a király helyettesének, rendes bíráskodási helye a királyi cúria volt. — Másutt igazságot senkinek sem szolgáltathatott; de az itt megkezdett pert bárhol is bevégezhette4). III. László korában találkozunk az országbírónak helyettesével, az al- országbiróval (vice index curiae), a kinek állása tekintély- és méltóságra nézve, úgy látszik, a következő két király alatt már csak kevésben különbözött. A nagyon fontos ügyeket ugyanis nem mint helyettese, hanem mint bírótársa a „iudex curiae“-nek, Ítélethozatal végett egyenesen a király elé vitte5); az általa hozott Ítéletek megerősítést — legtöbb esetben a felek kertére — közvetlenül a királytól nyertek0); korszakunk végén pedig mindketten egyaránt élnek a „regia praesentia“ czímmel7) Azon kérdésre: kik fordultak panaszaikkal s milyen ügyekben a királyi cúriához? ámbátor az e korbeli deerétumok egyes pontjaiból, az Árpádkorszak második feléből származó itélőlevelek tartalmából s a privilégiumokban talál’) „In quamcumque civitatis megám rex digrediatur ...........“ End. 365. 2 ) End. 413. ]. az arany bulla I. pontja; u. o. 514. 1. IV. Béla decr; u. o. 619. 1. III. Endre decr. „Apud villam Kumleud iuxla Danubium .... ad generale iudicium . . . . . .“ Ond. dipt IV. 3. 320. 3) „Placuit edam, ut si aliquando Palatinus comes domum iverit, regis et curiae sigillum, qui in vice eius remanserit, illi dimittat,“. End. 342. ]. 4) L. arany bulla 9. p. End. 414. 1. 5) Cod. dip], VI. 3. 292; — «) u. o. IV. 3. 19. — 7) u. o. VI. 1. 384.
