Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879

I.

Hazánk taráiról.

ÍOOCT—1301.

„Az állam feladata az egyén anyagi és erkölcsi javainak s mindenek — előtt az egyéni szabadság biztosítása. Minden alkotmány czélszerüsége attól függ, mennyiben szolgál eszközül e rzélra.“ Azon különféle meghatározások közül, melyek által egyesek az állam czélját megjelölhetni vélik, bármelyik tartassák is a legjobbnak, annyi minden kétségen felül áll, hogy a „XIX-ik század eszméi“ szellemes írójának idéztem szavaiban főleg az egyéni szabadság biztosítását, mint a közjólétnek és szellemi haladásnak alapját, látjuk hangsúlyozva. A mint igaz az, hogy e czél elérése az állam valamennyi orgánumának összeműködésétől feltételeztetik : úgy tagadni nem lehet, hogy annak megvalósításában felette fontos fnnctiót végez az államhatalom azon köre, mely bírói hatalomnak neveztetik. — Feladata ugyanis oda hatni, hogy az állam minden polgára a törvény által kijelölt határok között maradjon, hogy kinek-kinek jogai megvédessenek, jogsértés esetében a törvény alkalmaztassák s ez által a joguralom biztosíttassák.

És a midőn e sorokban czélorii röviden vázolni, hogy e hazában, melyben a népvándorlás romboló viharai után dicső őseink életerős államot alapítottak, milyen volt az igazságszolgáltatás szervezete az Árpáitok nemzetségének uralkodása alatt, a királyság idejében : szerény törekvésem főleg oda fog irányulni, hogy figyelemmel kisérvén igazságszolgáltatásunk fejlődésének menetét, rámutassak ennek azon különböző phásisaira, melyekkel állami életünk első három századában találkozunk.

Az emberiség törvénye örök fejlődés s nincs oly emberi mű, mely változásnak ne volna alávetve; minden intézmény, mely emberektől származik, tartósságra számot tarthat, de változhatlanságra nem.

Ha a kor uralkodó eszméi elől egy nemzet sgm zárkozhatik el; ha a műveltség magasabb fokán álló népekkel való érintkezés az államok életére befolyás nélkül nem maradhat; ha a műveltség terjedtével uj viszonyok, uj szükségek keletkeznek; ha mind ennek szükségképeni következményeként a korábbi állapotokat njak váltják fel" s az említett körülmények változást idéznek elő az egyes nemzetek vallási és jogi fogalmaiban és meghatározzák közéletüknek haladási irányát: akkor hazánk alkotmányát és ebből folyóing igazságszolgáltatási rendszerét is több rendű változásnak kellett érnie. És a mint megfigyelést érdemelnek a nemzetek életében azon mozzanatok, melyekig