Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879

Ifi

A várszerkezetnek felbomlása után a nemesség némelyei nagy kiterjedésű földterületek birtokába jutván, az egymást sűrűn követő kiváltságok folytán, a jobbágyok legnagyobb része a XIII. században lassanként földesúri hatóság alá kerül. A földesurak birtokain lakó népek rendszerint minden biró hatósága alól kivétettek s felettük úgy polgári, mint bűnvádi ügyekben, Ítéletet hozni csupán uraik valónak feljogosítva.

így például a IV. Béla által Jordánus cómesnek adott privilégiumban ezek olvashatók: „Omnes causas inter Jobbagyones suos exortas, tani furta, quam homicidia seu effusionem sanguinum ac etiam latrocinia et alias maiores causas idem Jordánus iudicabit.“ Egy másik V. István által adott s Kiin László által megerősített kiváltságban pedig ez áll: „ipse idem praedictos populos in omnibus causis suis iudicabit“ ')

A kiváltságok egyes passusaiból következtethetni, hogy a bíráskodási jogot királyaink, mint szerfelett fontosat, még a XIII. század közepén is csak különös kedvezményként osztogaták1 2); de ennek vége felé azt a nagybirtokos osztály már kiváltságának kiegészítő részeként tekintette 3).

A földesurak bírói hatalmukat jobbágyaik felett majd személyesen, majd pedig tisztjeik által gyakorolták 4).

Volt-e az Árpádkorszakban a földesúri törvényszéktől fellebbvitelnek helye, s ha igen, minő ügyekben? Erre nézve még mindig bizonytalanság uralkodik.

Az egyházi főurak, nagy kiterjedésű birtokaikon, melyekkel őket királyaink bőkezűsége korán elhalmozta, már a korszak elején is gyakoroltak az itt lakó jobbágyok felett, de nem mindig egyenlő szabadalommal, bírói hatalmat5 *)

Az esztergomi érseknek népei, a ki privilégiumát okmányaink tanúbizonysága szerint első királyainktól nyerte0), ki voltak véve az ország minden túrójának hatósága alól s felettük minden ügyben cédájában, melyet a királyi mintájára rendezett be, palatínusa és udvarbirája, a vidéken pedig ispánja (comes terrestris) útján maga az érsek mondott ítéletet. Hasonló kiváltságok élvezetében voltak a pécsi és egri püspökök, kik jobbágyaik felett vagy személyesen, vagy szintén tisztjeik (officiales) utján úgy polgári, mint bűnvádi ügyekben is, szabadon bíráskodhattak7). A székesfehérvári prépostnak törvénykezési szabadalma, melyet még sz. István adományozott és IV. Béla megerősített, a me1) Cod dipl. IV. 2. 381 és V. 2. 52.

2) „Concessimus insuper eidem Comiti Jordano et haeredibus suis ob specialem favorem dilectionis s. t. b." Cod. IV. 2. 381.

3) Hajnik- 381. 1.

4) Reg. 323. E helyen egy Eufemia nevti úrnőnek udvarbiróiról tétetik említés ; ily udvarbirákról szól a G9. p. is.

5) Nagy Károly idejében a frankok püspökei is bíráskodhattak megyéjük népe felett. Schlossers Weltgeschichte IV. 409. 1.

°) Privilegia archiep. Strigoniensis. End. 500 1.

7) A pécsi egyház kiváltságát, adva III. Béla által 1. End. 392. 1. — az egri egyházét V. István idejéből 1. End. 529. 1.