Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879

10

Voltak-e a nemeseknek a királyság első két századában az említetteken kívül egyéb biráik is? A vélemények e tekintetben nagyon eltérnek egymástól, a mennyiben az imént felvetett kérdésre határozott feleletet adni nehéz- Némelyek azon nézetet vallják, hogy a vezérek korában Ítélő törzsbirák még a királyság megalapítása után is bíráskodtak — Kálmán koráig — a nemesek felett').

És ha meggondoljuk, hogy az élőkor emlékei szentek a népek élőit; hogy a nemzetek attól, mihez évek hosszú során át annyira hozzászoktak, egykönnyen megválni nem tudnak: nagyon hihető, hogy az alkotmányszerző nagy király és közvetlen utódai szívesen eltűrték, ha alattvalóik ahhoz, a mi az életből fejlődött s több mint egy egész századig fennállott, tovább is ragaszkodván, szükség idején igazságszolgáltatás czéljából egy bizonyos ideig még törzsbiráikat keresték fel.

A nemesek igazságszolgáltatási rendszeréről eddigelé röviden elmondottakhoz még hazai történészeink egy jelesének a „Századokéban a „békebirák “-ra vonatkozó, nyomós érvekkel támogatott nézetet említem fel.

Az Árpádkorszak törvénykezésénél ugyanis nagy szerep jutott az úgynevezett békebiráknak, kiket az okmányok majd „boni, probi, idonei viri“, majd „arbitri et mediatores“ névvel jeleznek. Feladatuk volt a feleket a per kezdete előtt, majd pedig ennek folyama alatt, barátságos egyezségre bírni; ha azonban a felek megbékéltetésére irányzott törekvésük meghiúsult, az Ítélethozatal az illetékes bíróságnak maradt fenn.

Az okmányainkban előforduló példák nemcsak, a mellett bizonyítanak, hogy a legtöbb esetben a békebírák közbenjárására a kérdéses peres ügy békés megoldással végződött; hanem egyúttal mutatják, mily ragaszkodást tanúsított a békebirák iránt a nemesség s mily népszerűségnek örvendett ezen intézmény őseinknél2).

És miután a tudós iró az okmányokból több helyet idéz, melyekben annak, mintha a békebirák a felek által választattak volna, semmi nyoma nincs; mig több körülmény oda mutat, hogy azok hivatalból jártak el3); több példát állít elénk, melyekből kitűnik, hogy azon esetben, ha a feleket egymással kibékíteniük nem sikerült, azok ügyében Ítéletet is hoztak; hivatkozik több, a békebirákról szóló okmányra, melyeknek egyes helyeit az említettem két adattal egybevetvén, azon fontos következtetésre jut: hogy a békebiróság, ha előbb nem, akkor IV. Béla idejében már bizonyosan, szervezett intézmény volt; hogy tagjai nem választattak esetről-esetre, hanem hivatalból jártak el, — és pedig első sorban a felek egyeztetésére s ha ez nem sikerült, Ítélethozatal czéljából is; — szóval, hogy a békebirák bírói tisztet teljesítőnek1). * 2 3 4

1) Hajnik : Alk. és jogtört. 152. 1.

2) A békebirák eljárásáról nagyon sok eset tanúskodik.

3) Kegestr. varad. 339.

4) L. a „Századok“ 1872. évi folyamát : A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről Botka Tivadartól. L. Bartal comment, ad historiam status iurisque publici Hungáriáé. De arbitris. Tom. 1. 337. 1.