Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877
15 hangzik, a min a község épül, és a mi nem zavaró s nem rontó, s hogy e tekintetben a tanács tudtával és beleegyezésével fog eljárni, melyről fölteszi, hogy nem akar mást megtartani, csak a mit a keresztény vallással megegyezőnek tart; megjegyzi, hogy ő a maga részéről nem tart a rajongókkal és rombolókkal („Schwärmer und Stürmer“). Végre fölszólító a tanácsot, hogy miután földesura Bernsteini és Ilelfensteini János a freistadtiak kérelmének engedvén őt elbocsátani nem akarja, eszközölné ki ennél az elmeneteléhez szükséges engedehnet *). — A tanács ennek következtében az utóbbinak levelet írt, s egyúttal Bankónak a levelezés költségeinek fedezésére egy aranyat küldött. E közben megjelent Mankónál Bártfa városának jegyzője, s kére ezt, hogy a hártíáiaknak adott Ígéretét váltsa be s vállalja el az ottani plé- bánosi állomást. A bártfai tanács ezen ügyben Bernsteini Jánosnak is írt, s egyszersmind fülkéié Itévay Ferenczet, k. személynüköt s túróczi főispánt, hogy ennél közbenjárója legyen1 2 3). Hankó ilyen módon két tűz közé kerülvén a bártfai jegyzőnek kitérőleg felelt, s azalatt földesurának átkiildte lemondását, ki abba beleegyezett; azután pedig tudósította minderről a besz- terczebánvai tanácsot s formaszerű híványt kért Azonban mielőtt levelére választ kapott, hideglelésbe esett, melytől hosszabb ideig gyütörtetvén annyira kimerült, hogy nem bírt prédikálni s csak a többi lelkészi teendők végzésére szorítkoznia kellett. Idő közben a freistadtiak új lelkészt választottak s Manko hivatal nélkül maradott. By állapotban nyíltan ecseteié helyzetét a beszter- ezebányai tanácsnak, s kijelenté, hogy ha tán betegeskedése miatt a fölajánlott lelkészi hivatalra alkalmatlannak tartatnék, kész visszalépni; majd gondoskodik róla a jó Isten 4 * * *). De a tanács beváltotta adott szavát, s Mankónak híványt küldött, mely nemes eljárásért ez meleg szavakkal köszönetét mondott, egyúttal tudtára adván a tanácsnak, hogy betegségéből már kiépült s hogy Márton napján két fuvaros szekeret küldjön érte és holmijáért8). Hanko 1541. nov. havában biztos kísérettel Beszterczebányára elhozatott, s hivatalába beiktattatván átvette a plébániai jószág kezelését, melynek jövedelméből a többi lelkészeket is űzetnie kellett; de már 1544. szept. 28-án szerződést kötött a tanácscsal, melynek értelmében e kezelést az azzal összekötött terhekkel együtt a tanácsra átruházta, s magának szabad szálláson s a 1) Y. 1. 108, 14. sz. a. 2) Fabó Monumenta III., 248. 1. 3) Y. 1. 209., 13. 4) V. 1. 108, 18. sz. a. 5) V. 1. 108, 19. sz. a. A tanács fölszólítása folytán e levélben a beszterczebányai iskolához egy német aliskolamesfeit ajánlott, ki nemrég Krakóból jött vala. — E helyen kitöltők egy hézagot, mely a beszterczebányai ev. gymnasium történetében az igazgatók névsorába becsúszott, miután időközben a hiányzó adatokra ráakadtam. Miután Trebnitzi János 1544-ben hivataláról leköszönt, helyére bizonyos Pancratius mester, ki Selmeczen működött, a briegi születésű Gebei Györgyöt ajánlotta. Ez 1544—1545. apr. 30-ig működött a nevezett iskolánál. Utóda Werner-Trepacsko Bernát, egy beszterczebányai mészáros fia lett, 1545. api'. 30-tól 1547. apr. 24-éig. Ennek leköszönése titán az igazgatói tiszt Mergner Andrásra bízatott, ki Briegből meghívatott. — V. 1. Protocoil. act. iur. 65. 1. — 147. 1. — 192. 1.
