Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877

51 végét, visszatért Beszterczebányára, s nagyobb üldözésektől tartván apr. 29-én állomását elhagyta s elköltözködött; a tanácstól 15 irtot kapott útipénzűi. Ezután egy ideig szintén Kézsmárkon tartózkodott, máj. 27-én pedig Te- sclienbe elindult, e helyen szándékozván állandóan maradni. Az érseknek ezen új térítési kísérlete által indíttatván, a bányavárosok apr. 22-én Körmöczbányán gyűlést tartottak, s abban állapodtak meg, hogy lelkészeiket az üldözés tartania alatt félreeső helyeken elrejtik, s hogy csak azon esetben, ha ezek közűi valamelyik az érseknek önszántából engedel­meskedni akarna, bocsátják el az illetőt Nagyszombatba. Azon esetre pedig, ha valamely város Ő Felsége vagy az érsek által engedetlenség miatt fele­lőségre vonatnék, azt határozták, hogy közösen fognak intézkedni. Miután pedig az érsek róluk úgy nyilatkozott volt, hogy a hány egyházuk van, annyi hitük is van („so manche Kirch, so mancher Glaub“), arra lekötelezték magokat, hogy minden városban a hittanítást s az egyházi szertartásokat az 1559-iki selmeczi határozatok alapján egyöntetűen fogják berendezni. — Miután a beszterczebányai tót lelkészek, Plutzko Jakab és Csmél Gergely a nagyszombati gyűlésen a király és az érsek intésének daczára sem jelentek vala meg, emez 1560. máj. 4-én a tanácsnak tudtára adá, hogy ezen engedetlenekre az egyháznak fegyelmi eljárását alkalmazta, kirekesztvén őket az egyházból s vagyonuknak az esztergami egyház s más kegyes czélok javára való elko- boztatását elrendelvén; ennek következtében fölszólítá a tanácsot, hogy a nevezetteket 14 nap alatt szilié elé állítsa, vagy ha e tekintetben engedel­meskedni nem akarnának, a városból eltávolítsa s minden birtokukat addig lefoglalva tartsa, inig azzal további intézkedés megtétetik'). Hogy pedig a Protestantismus az ev. prédikátorok szerencsés eltávolítása után, kik azt élő szóval terjesztik vala, ev. iratokban se kereshessen táplálékot; zár alá helyezte az érsek az egyházi könyvtárt s a beszterczebányai könyvárus könyv- készletét, s megbízta a zólyomi fődékánt, Zathay Balázst, hogy e könyveket átnézvén az eretnek tartalmunkat magával Nagyszombatba elvigye. E megbí­zásban az utóbbi 1560. niárcz. 17-én tettleg eljárt* 2 3). Az érsek arról is gon­doskodott, hogy a beszterczebányai könyvkereskedőnek ilyen könyvek árulása királyi parancs alapján fejvesztés büntetése alatt megtiltassék :i). Ilyen körülmények közt a tanács kénytelen volt az érsek akaratát tel­jesíteni, s a nevezett két lelkészt jul. 18-án Nagyszombatba küldé4). Ezek Nagyszombatban egyházi törvényszék elé állíttatván, mentségükül fölhozták, hogy az egyházi gyűlésre nem voltak külön megbíva, miután az érsek meg­hívó levele a plébánosra vola ezímezve. A törvényszék nagy engedékenységet tanúsított irányukban, s tudtokra adá, hogy oly föltétel alatt fogja őket az ') V. 1. 207, 02. sz. a. „E levelet Simonis Bálint, zólyomi aldékáu s raclványi plé­bános és Steger Káfael kézbesítették a tanácsnak. 2) Pfarrhofraitung pro 1560. 3) V. 1. 267, 60. sz. a. közölve a Beszt. ev. gymu. tört. 59. 1. 4) Útipénzűi 15 irtot adott nekik s azon kivűl 4 frtnyi összeget, melyet a káptalan valamely befolyásosabb tagjának kézbesíteniök kellett. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents