Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1876

28

b) aikóv p.'.v 1-24,2, Od. 4-244: és aikw fj.oí 3* 142,3 r visszahozó névmásokként fordulnak elő az idézett Íróknál; att. sauxo'v, sfj-auxo.

IV. Igék alkatja. exSiSóvai 7'26,2: beömleni, és áva8t.5cvat, 7'26,2: kifakadni, attikai Íróknál és Homernál nem találtatnak.

V. Határozatlan mód: a) Infinitivus absolutus Herodotnál is található; ilyen a következő kifejezése : rá; Xóyw sutsiv 2'15 : att. rác s7co; siraív. Homer ilyen vagy hasonló kifejezésekkel nem él. 2* 10,1 : őp ys sívat. afuxpá xauxa fj.syáXoc<jt. cupißaXsstv (a mennyire lehet ezen kisszerűt nagyszerűvel összehasoulitani) ; Thukyd. 4'36,3 : rá; fjuxpöv fj.syáXo sixácat..

b) A határozatlan mód függő beszédben (oratio obliqua) Herodotnál oly kötszavak után is előfordul, melyek után azt az attikai nyelvben nem lehet találni; ilyenek: stcíts (1'94,3 ; attikai nyelvben elő sem fordul), swp 4 42,1: i' o 1’202,2: ears 7’171 : si 1129,2: Homernál hasonló szöfüzés végképen nem található.

Részesülő, a) Mint az attikai nyelvben Tnyyavstv (Herodotnál is 5’14), gyakran részesülővel összefíizetik, úgy Herodotnál, s csakis nála, cufmTtTsiv ige is az előbbivel rokonjelentésben és hasonló módon is szerkeztetik (1*82; 9101). Költőknél igy szerkeztetik xopsiv, s Herodotnál auyxupéstv

(8-87,2) is.

Továbbá az attikai cpavspo'p sifu módjára részesülővel összefűzi Herodot e phrasist : sxaicxop yívopm; 2'119 : smxie-rop sysvsxo -coito s’pyacpivop: hallatszott, hogy ezt tette; 6’74: KXeojj.s'vsa sTcaia-cov ysvo'fj.evov xaxctsxv>íoavra sp A7j;j.apv]xov Ssqua s'Xaßs 2zapTi-r)Téuv : Kleomenest, a kiről elhiresedett, hogy Demaratos ellen ármáuykodott, félelem szállotta meg a Spártaiak előtt.

b) sXwúsiv (attikai ccauWirat, X-rjysiv) részesülővel szerkesztetik Herodotnál ; 8 - 71 : sXívuov oúSsva ypcvcv oi ßovpr'Gavxsp lpya£ófJ.svoi. oűts vuxtop oűts •flfjipvfp: a védelemre összegyülekezettek nem szűntek meg dolgozni soha, sem éjjel, sem nappal.

VII. Előjárók. a) Következő előjárók ejtés nélkül hely vagy időha- tározókkéut fordulnak elő Herodotnál, de nem az attikai prózában: éld hé (765, stcí 81 aíS-rfpop ip: rajtuk pedig vas volt); fj.stá hé (1 * 128 = azután; Homernál is, II. T48); s’v hé (7‘83 = bent pedig; 7'176,1 = rajta pedig; 1 74,1 = egyebek közt pedig); útcó hé (7-61,1 = az alatt pedig).

b) Homer és néha Herodot is két névelőt egybekapcsolnak 3*116. őtcsx t(5v ypuitwv áprajsiv: a grifek alól elragadni; II. 6-854. Att. prózában ez nem történik.

c) Sajátszerü ellipsis Herodotnál: s’v 7jfj.stspou (7‘8,6), mely úgy van képezve mint év Kpoíoou (1-36,1), t. i. 8ófj.u; vagy elv JAÍ'5ao (II. 22"389).

d) dtfjupí tulajdonitóval összefűzve a tiszta attikai prózában nem fordul elő; Herodotnál igen, 7* 143 : ctjxcp’ anxyj; Homernál II. 12175: áp.91 zúXyjsi.

VIII. Kötszavak. fiáv az attikai jx-qv jelentésével bir sokszor Herodot és Homernél; 7"234,2: 0? ye piv (att. ys pjv) aXXot. Aaxs5aa.p.óvt.oi. -coy-cow. tj.lv ovx otj.oío1. áya^ol hé.

IX. Igekötök, vúv Herodotnál néhányszor az attikai ouv jelentésével bir, tehát erősíti a mondottat; 5'30: Iíáp'.o'. ij.sv vuv oűru MiXtjOÍsu; xa-ntjp-ccsav.

Rosenauer Károly.