Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
6Ö ismét csak egy tanár, még pedig Scbwajdl vezetésére bízatott, mely intézkedést, tekintve a tanároknak ezután bekövetkező gyors változását, csak helyeselni kell. Ugyanezen évben Mikulás Dániel hetenként 6 tanórát ellátott, s midőn a következő év Januárius 8-án Eoyko J. a selmeczi gymnasiumhoz eltávozott, ennek helyére rendes tanárnak megválasztatott; ’) mivel azonban hiványának néhány pontja ldvánata szerint meg nem másíttatott, állomásáról már 1806 közepén leköszönt. A megelőző évben Lovich is végképen visszahúzódott az iskolától. 1806 Szept. 1-étől Decz. végéig ismét csak 2 tanár működött a gymnasiumnál, kikhez a következő év Január. 8-án Reisz Dániel csatlakozott. Ez más tantárgyakon kívül hetenkénti kétkét órában magyar nyelvet és logikát is tanított ; de már Augusztus havában káplánnak elment Tiszolczra. Helyére 1808-ban Ragyóczy János jött, Kubinyi András gyermekeinek nevelője, ki egyebek közt a magyar és görög nyelv tanítására vállalkozott. A tanárok azért jöttek mentek ekkor oly gyorsan, mi a tanítás igen nagy hátrányával volt egybekötve, mivel a drágaság napról napra elviselhetle- nebbé kezdett válni. A francia háborúk megingatták a nemzeti jólétet, az arany- és ezüstpénz a közforgalomból eltűnt, s e helyett problematikus értékű bankjegyek árasztották el az országot. A tanárok mellékes jövedelme szaporodott ugyan, de ezen növekedés nem állott semmi arányban az árak roppant felszökkenéséhez, s mivel csak igen kevés ember bir oly határozott belső hivatással, s e mellett annyi erkölcsi erővel, hogy súlyos körülmények közt állomásán önmegtagadó kitartást képes tanúsítani, ezért a tanárok ekkori gyors változása nem csak a beszterczebányai, de más magyarhoni protestáns intézeteknél is természetes tünemény volt. Ezen fölötte kedvezőtlen időviszonyök közt fontos fordulat állott be a beszterczebányai ev. gymnasium sorsában. A bányakerület, mely eddig igen keveset tett volt a tanügy fölvirágoztatására, Radvánszky János kerületi fölügyelő és Liczy Kristóf superintendens s beszterczebányai lelkész által e tétlenségből felköltetelt, s arra figyelmeztetett, hogy egy jól szervezett középiskola fön- tartása nemcsak egyes egyházak, hanem az egész kerület érdekében fekszik. E meggyőződés sugallatából az 1807 Szept. havában Beszterczebányán tartott 1 1) Tanári állomása mellett magán nevelő intézettel is birt, melyről lS05-ben nyomtatott értesítvényt is közzé tett e czim alatt: „Kurze Nachricht von dem Zweck und der gegenwärtigen Einrichtung der Neusohler ev. Erziehungsanstalt für Jünglinge.“ Ezen intézet viszonyáról az ev. gymnasiumhoz következő fölvilágositást nyerünk: „Unsere Anstalt ist mit dem hiesigen ev. Gymnasium solchergestalt verbunden, dass wenigstens einer der Lehrer derselben zugleich öffentlicher Lehrer des Gymnasiums zu sein pflegt, und die Zöglinge des Instituts, sobald sie des öffentlichen Unterrichts an demselben fähig sind, solchem gemeinschaftlich mit andern Schülern beiwohnen. Diejenigen Kinder, welche den öffentlichen Unterricht nicht besuchen können, finden hier Unterricht an der Seite zweier Lehrer, eines teutschen und eines ungrischen unter der Leitung des Vorstehers der Anstalt. Daher werden Kinder, schon im 7-teu Jahre ihres Alters, sowohl fremde, die in dem Institute die Kost haben, als auch einheimische, die zwar bei ihren Eltern speisen, übrigens aber in dem Institute wohnen, und die ganze Erziehung gemessen, aufgenommen.“ Az előbb nevezett növendékek egész évi ellátásért 150 rhainai ftot fizettek, az utóbbiak 30 ftot. E közlemény végéhez táblázati kimutatás van csatolva a napi rendről.
