Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875

47 adata volt alaposabb általános, kiváltképen pedig pbilologiai és bölcsészeti ösmeretek által a tanulókat az "egyetemi szaktanulmányokhoz kellőképen elő­készíteni; az itt előadandó tananyag ez volt: görög nyelv Gedike chrestoma- thiája alapján, latin és görög írók magyarázata, görög és római régiségek és mythologia, szónoklat- és költészettan Blair Hugo nyomán, hit- és erkölcstan Doederlein tankönyve nyomán, a bölcsészet elemei, hazánk s a többi európai államok történelme s földrajza, egyházi történelem, szám- és mértan bezáró­lag a trigonometriáig, terményrajz, természettan és encyclopaedia. Latin, né­met sőt tót nyelvű irálygyakorlatok is készíttettek kötött és kötetlen beszéd­ben ; e gyakorlatok megbiráltattak s elszavaltattak. Magán órákban taníttatott magyar, íranciza és héber nyelv. E tanterv a humanismus és az úgynevezett pkilanthropinismus comprom- missumából eredeti; az utóbbiból az eneyclopaedikus érdeklőst, s a tárgyakra és a gyakorlati élet szükségleteire kiterjeszkedő figyelmet vette át, — az előbbiből az ókori classikus nyelvek és irodalmak buzgó tanulmányozását tar­totta meg; a „vitae discendum“ elvének megfelelőleg, melyet a philanthro- pinismus vallott, a hasznos dolgokra volt különös tekintettel, — az idealis- mussal összhangozva, mely a humanismus lényegét képezi, az érettebb növen­dékek szellemét főképen a bölcsészet eszmei világában iparkodott meghono­sítani. Előtérbe az utóbbi volt állítva, mivel a fősúly a philologiára és bölcsé­szeire volt fektetve, úgy hogy az összes gymnasiumi tanulmányok ezekben culmináltak, továbbá mivel még a módszer tekintetében is nem a philanthro- pinismus könnyedsége, hanem a humanismus komoly és alapos eljárása köve­tendőnek állíttatik. ') E tekintetben Lovich Ígéri, hogy egyrészt a növendékek szelleme homályosság vagy szigor által nem fog megtöretni, másrészt pedig hogy a tanítók nem fognak túlságosan leereszkedni a gyermeki kedély kön­nyelmű természetéhez, úgy szólván játszva tanítván, mi által a gyöngéd szellem az öntevékenységtől elszoktattatik s képtelenné tétetik a gondolkodásban komoly kitartást tanúsítani, — „quod vitium nostris temporibus summo cum detrimento solidae eruditionis invalescere videtur.“ Lovich tantervének mintájúid a berlini Friedrickswerderi gymnasium szervezete szolgált, mely ekkor nagy hírben állott, s melynek szervezője,Ge­dike Frigyes, volt. Ugyanazon tananyag adatottt elő ezen gymnasiumban, mint a melylyel föntebb megösmerkedtünk, kivéve a statistikát, melylyel az utób­binak, s a hazai nyelyeket, melyekkel Lovich tantervének több tantárgya volt. A statistikát is bizonyosan csak azért hagyta ki Lovich, mivel e tantárgyhoz alkalmas hazai tankönyv még nem létezett. A mi azonban a tanítás fokozatos menetének szabályozását illeti, Lovich nem fogadta el a nevezett gymnasium- nál hehozott szakonkinti párhuzamosságot, mely szerint minden tanuló minden egyes tantárgyból külön léptettetett elő fokozatról fokozatra, úgy hogy az, ki külömböző tantárgyakban külömböző előmenetelt tanúsított, kűlömböző cso­portokba is volt beosztva.1 2) Lovich e tekintetben a régi osztályrendszernél 1) L. Schmidt K. Gesch. d. Paed. III. k. 730 1. 2) L. Schmidt K. III. 758 és 760. 1. I

Next

/
Thumbnails
Contents