Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
47 adata volt alaposabb általános, kiváltképen pedig pbilologiai és bölcsészeti ösmeretek által a tanulókat az "egyetemi szaktanulmányokhoz kellőképen előkészíteni; az itt előadandó tananyag ez volt: görög nyelv Gedike chrestoma- thiája alapján, latin és görög írók magyarázata, görög és római régiségek és mythologia, szónoklat- és költészettan Blair Hugo nyomán, hit- és erkölcstan Doederlein tankönyve nyomán, a bölcsészet elemei, hazánk s a többi európai államok történelme s földrajza, egyházi történelem, szám- és mértan bezárólag a trigonometriáig, terményrajz, természettan és encyclopaedia. Latin, német sőt tót nyelvű irálygyakorlatok is készíttettek kötött és kötetlen beszédben ; e gyakorlatok megbiráltattak s elszavaltattak. Magán órákban taníttatott magyar, íranciza és héber nyelv. E tanterv a humanismus és az úgynevezett pkilanthropinismus comprom- missumából eredeti; az utóbbiból az eneyclopaedikus érdeklőst, s a tárgyakra és a gyakorlati élet szükségleteire kiterjeszkedő figyelmet vette át, — az előbbiből az ókori classikus nyelvek és irodalmak buzgó tanulmányozását tartotta meg; a „vitae discendum“ elvének megfelelőleg, melyet a philanthro- pinismus vallott, a hasznos dolgokra volt különös tekintettel, — az idealis- mussal összhangozva, mely a humanismus lényegét képezi, az érettebb növendékek szellemét főképen a bölcsészet eszmei világában iparkodott meghonosítani. Előtérbe az utóbbi volt állítva, mivel a fősúly a philologiára és bölcsészeire volt fektetve, úgy hogy az összes gymnasiumi tanulmányok ezekben culmináltak, továbbá mivel még a módszer tekintetében is nem a philanthro- pinismus könnyedsége, hanem a humanismus komoly és alapos eljárása követendőnek állíttatik. ') E tekintetben Lovich Ígéri, hogy egyrészt a növendékek szelleme homályosság vagy szigor által nem fog megtöretni, másrészt pedig hogy a tanítók nem fognak túlságosan leereszkedni a gyermeki kedély könnyelmű természetéhez, úgy szólván játszva tanítván, mi által a gyöngéd szellem az öntevékenységtől elszoktattatik s képtelenné tétetik a gondolkodásban komoly kitartást tanúsítani, — „quod vitium nostris temporibus summo cum detrimento solidae eruditionis invalescere videtur.“ Lovich tantervének mintájúid a berlini Friedrickswerderi gymnasium szervezete szolgált, mely ekkor nagy hírben állott, s melynek szervezője,Gedike Frigyes, volt. Ugyanazon tananyag adatottt elő ezen gymnasiumban, mint a melylyel föntebb megösmerkedtünk, kivéve a statistikát, melylyel az utóbbinak, s a hazai nyelyeket, melyekkel Lovich tantervének több tantárgya volt. A statistikát is bizonyosan csak azért hagyta ki Lovich, mivel e tantárgyhoz alkalmas hazai tankönyv még nem létezett. A mi azonban a tanítás fokozatos menetének szabályozását illeti, Lovich nem fogadta el a nevezett gymnasium- nál hehozott szakonkinti párhuzamosságot, mely szerint minden tanuló minden egyes tantárgyból külön léptettetett elő fokozatról fokozatra, úgy hogy az, ki külömböző tantárgyakban külömböző előmenetelt tanúsított, kűlömböző csoportokba is volt beosztva.1 2) Lovich e tekintetben a régi osztályrendszernél 1) L. Schmidt K. Gesch. d. Paed. III. k. 730 1. 2) L. Schmidt K. III. 758 és 760. 1. I