Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875

kerendeket átvizsgálta, a törvények felolvasásánál s később a vizsgáknál megjelent, s az iskolai élet minden mozzanatát ellenőrizte. Ezen ellenőrzés ugyan mindig igen tág határok közt maradott; de ezt roszalni nem lehet, mert a legszorosabb ellenőrzés sem pótolhatja a derék tanár lelkiismeretességét. — „Scholarum anima docentes sunt“, mondá igen helyesen ezen intézet hajdani igazgató tanárainak egyike; ') hogy pedig ezután is e gymnasiumnak nem egy tanférfia önfeláldozó tevékenysége folytán érdemessé vált arra, hogy odaitél- tessék neki a polgári érdemeket követő elismerés koszorúja, arról a következő sorok tanúságot tesznek.

1. Átmeneti időszak 1678—1712-ig.

Midőn 1678 okt. 10-én Thököly Imrének várva várt 1 2) serege Beszter- czebánya falai közé bevonult s a capituláló császári őrség onnét kitakarodott, a protestáns lakosság, mintha valamely gyötrelmes álom nyomasztó bilincseit magáról lerázta volna, új életre ébredett. Mind a mi az ev. egyháztól, császári parancs alapján erőszakosan elvétetett volt, most visszadatott neki, mert, a mint a capitulatio egyik pontja hangzott, „a magyar nemzet legnagyobb részt, sőt majdnem egyedül az evangélikusok templomainak elvétele, s az evangélikus vallás gyakorlatának meggátlása miatt fogott fegyvert.“ 3)

1) Magda Pál az 1872-ik év Junius havában kibocsátott iskolai értesítvényben.

2) A vallási kényszer évről évre fokozódott. így p. o. 1678, Febr. 16-án a pozsonyi guberniumtól (helytartó tanácstól) a városi tanácshoz egy leirat érkezett, melyben meghagya- tik, hogy minden czéh, mely a kath. szent meneteknél külön zászló alatt meg nem jeleuend, 100 aranynyi bírságban marasztaltassék el. Y. 1. 278, 17.

3) Thököly közeledvén Beszterczebáuya felé Zólyomból 1678 okt. 3-án kövelcező iratot intézett a városi tanácshoz: Y. 1. 328,1; „Akarám kegyeteknek városostul is tegnapi napon isten kegyelmességéből szerencsés ide való érkezésemet és az franczia generálissal ő kegyelmével és hozzá tartozó idegen hadakkal . . . való megegyezésemet, és már erre a földre is nem ok nélkül való jövetelünket tudtára adni. Micsoda fundámentommal lett légyen indulásunk, elég bizonyság az fényes porta s méltóságos erdélyi fejedelem protectiója, és. az felséges francziai s lengyel királyok közöttünk lévő számos hadból álló népük. Derék táborunk utánunk való nyomulását ... én az elmúlt napokban távolabb lévén kegyelmeteknél attól az földtől nálanmál jobban tudhatja; de ha mindez consideratióban kegyelmetektől nem hitetődnék is, akár csak ez jó alkalmatosság meggondolására serkentse fel kegyelmeteket ennyi esztendőtűi fogyást lelki testi iga alatt való nyomorúságos léte, és hogy mi nem egyébért jöttünk istennek dicsőségéért, lelki testi szabadságunk visszanyeréséért. Kegyelmeteket azért kérem istenéhez s maga nemzetéhez való kötelességére, szerctetire kényszerítem, miként ez levelemet veszi két vagy három emberséges atyafiai által adja minden továbbvaló halogatás nélkül utolsó resolutióját. Egyébiránt ha kegyelmetek sem istennel sem a maga eddig való lelki testi nagy igájával, szabadságtalanságával nem gondol, és erőtlen állapotához képest városát fel nem adja, embereinket be nem bocsátja, az magyar nemzet fegyverének ellen állani igyekszik; nyugodjék meg benne mások példájára is városa porrá tétetik, mindennemű alkalmatossági tűzzel vassal megemésztetnek, és még gyermeki is magával együtt kard élére hányattatnak; és így megkínálván elsőben atyafiságos szeretetbűl álló requisitiommal kegyeteket én se isten se világ előtt oka semminek is ne legyek. Elvárom még ma kegyetek válaszát; ajánlom ezzel isten oltalmába kegyeteket.;1 Az okt. 10-én bekövetkezett capitulatio főbb pontjai így hangzanak: V. 1. 144, 32. „Cum tamen natio hungarica maxime, imo fere unice ob templorum evangelicorum occupationem ac prohibitum religionis evangelicae exer-