Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
36 ljpcséi latin újságot (Lateinische Leipziger Zeitung“) járatták a tanulóknak az egyházi pénztár költségén ') — Az intézet növendékeinek ekkori számára nézve tájékozásúl szolgálhat azon adat, hogy a más megyékben született tanulók száma 1739-ben 32 volt, kik közül 20-an paedagogiából, 8-an mint karénekesek és csak 4-en saját költségükön éltek; a zólyommegyeiek, nevezetesen a helybeli születésűek száma nem említtetik meg. 1 2) — Yeigel működésének 1746-ban véget vetett a halál. 3) Utódja 1747-ben Jan. havában Adatni János Jakab, lőcsei segédigazgató lett, még pedig valamivel kisebb fizetéssel, mivel szabad szálláson, beiratási és tandíjon kivül csak 156 ftot, továbbá Szt.-György napi és a karénekesekkel fele részben megosztandó új évi recordátiót, 20 ftnyi gabnapénzt, 1 ft 30 krnyi díjat az elsőrendű, s 1 ftot a másodrendű temetések elkísérésétől, és 46 szekér fát kapott, melyből azonban az iskolát is kellett fűttetnie. Curiosuinként felhozható, hogy hiványában még a Gál napi mulatságra az egyház részéről adandó kakasokról s a növendékeknek önkéntes, a többi tanárokkal megosztandó adományairól is tétetik említés. A hiványban különösen kiemeltetnek Aduimnak történelmi, kohászati és mathematikai ösmeretei, mint a melyekkel ekkor igen kevés tanúit ember birt, s melyek kivált a bányavárosokban nagy haszonnal terjesztendők. De maga az egyház csakhamar megszakítá Adaminak iskolai működését, megválasztván őt 1748-ban egyik lelkészének; helyébe pedig előlépteté az ekkori segédigazgatót Lány Jánost, s ennek helyét Gegusch Benjáminnál tölté be. — Nem sokára ezután bekövetkezett végre azon csapás, mely ezen iskolát hosszabb idő óta folyton fenyegető, s melynek előkészítésében a jezsuiták 54 év óta fáradhatlanok valának. Ily megcsorbított alakban is nagy szálka volt ezek szemében az ev. gymnasium, melynek működésére pártfogója az ev. egyházközség még mindig megelégedéssel sőt büszkeséggel tekintett, a mint ezt egyik nyilatkozata bizonyítja, mely Adami hiványába van beszőve, s így hangzik: „Habemus in omni statu viros optimos, in schola nostra studiis imbutos; imo vicini et circumadiacentes comitatus, potiores quoque in regno civitates regiae liberae montanaeque in choro, foro et thoro venerantur viros, qui scholae nostrae grata mente tribuunt laudem, quod in ea et eruditionis et pietatis et felicitatis suae fundamenta iecerint.“ Bevádolták tehát ezen intézetet a helytartó tanácsnál, hogy ott titkon még mindig magasabb tanulmányok taníttatnak, s 1756-ban Febr. 12-én kieszközöltek ettől egy rendeletet, melyben a városi tanácsnak szigorúan meghagyatott, hogy, mivel az akatholikusoknak az artikuláris helyeken szabad ugyan iskolákat fentartaniok, mint a nyilvános isteni tisztelet karénekének ellátásához szükségeseket, de csak a grammatikai osztályig, ügyeljen fel a hatóság, hogy a beszterczebányai ev. tanintézeten titokban magasabb osztályok tantárgyai ne tárgyaltassanak; ezen intézet tényleges állapotának megvizsgálásához pedig küldjön ki oda bizottságot, melynek tagja a helybeli jezsuita-plébános is legyen, s győződjék meg arról, nincsen-e 1) E. 1. egyh. szám. 2) E. 1. 31, B, c. 3) E. 1. 6, C, c.
