Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)
1954-07-01 / 1837. szám
gényt, tárcát irt a munkásosztály harcairól, amelyekben a munkásosztály mindig mint társadalom átalakító, harcos erő jelent meg. Magyarországon többször is járt, nagyon szerette Budapestet és a magyar népet lelkesítette írásaiban, beszédeiben a további alkotásokra. . Halála nagy veszteség az öntudatos munkásosztálynak, de a harcokban gazdag, hosszú élete lelkesitőleg hatott és hatni fog az utolsó harcát vívó nemzetközi munkásosztályra. Nexöt nem gyászolja, nem siratja a munkásosztály, hanem példaképen tekinti a soha nem szünetelő harcaiban. CHAPLIN A BÉKE BAKÁT Nagy meglepetést okozott mindenütt, hogy a Béke Világtanács, ez a valóban legnagyobb tömegeket megmozdító szervezet, a nemzetközi békedijat a nagy film művésznek Charlie Chaplin-nak Ítélte oda. Meglepetést okozott azért, mert Chaplin valójában nem vesz aktív részt a nagy békemozgalomban, de viszont aki Chaplin 40 éves művészi pályáját ismeri, az tudja, hogy a világnak ez a nagy komédiása, minden müvével a békét, az emberszetetet szolgálta és a nevét, a pénzét mindig rendelkezésére bocsájtotta azoknak a mozgalmaknak, amelyek egy szebb és boldogabb, emberibb életért harcoltak. Ezt hangsúlyozta ki az a bizottság, amelynek a tagja Ver- coes francia iró, Bonnard professzor, svájci tudós, Syrge professzor, a Nobel díjas angol vegyész és Zalamaca, volt columbiai miniszter voltak. A kitüntetést és a velejáró 100 millió francia frankot, a svájci Veveyben adták át. A pénzjutalmat Chaplin Bécs, Genf és London városoknak küldte el. Vercoers professzor üdvözlő beszédére a meghatott művész a következő beszéddel válaszolt: “A béke vágya általános. A békére irányuló követelést terjeszteni, akár Keletről, akár Nyugatról jött is, erősen hiszem, hogy lépés a helyes irányban. Ezért meg vagyok tisztelve és nagyon boldog vagyok, hogy megkaptam ezt a kitüntetést. Nem mondom azt, hogy tudom a feletet azokra a problémákra, amelyek fenyegetik a békét. De azt tudom, hogy a nemzetek sohasem fogják megoldani őket a gyűlölet és a gyanakvás légkörében és a hidrogénbomba ledobásának a fenyegetése sem fogja megoldani őket. E borzalmas fegyverek gyártásának a titka hamarosan általánosan ismert lesz és nagyon hamarosan minden nemzet, nagy és kicsi, rendelkezni fog vele. Az atomtudománynak ebben a korszakában a nemzeteknek gondolni kell valamire, ami ke- vésbbé idejétmúlt és inkább építőjellegű, mint az ellentéteknek erőszakkal való megoldása. Az a belenyugvás, amelyet az emberek között terjesztenek, hogy elfogadják a hidrogénhadviselést, minden velejáró borzalmával együtt, bűn az emberi szellem ellen, és őrültségbe taszítja a világot. Szüntessük meg ezt a nyomorúságos, fekélyes légkört. Próbáljuk megérteni egymás problémáit, minthogy a modem hadviselésben nincs győzelem. Ezért térjünk vissza ahhoz, ami természetes és egészséges az emberben: a jóakarat szelleméhez, amely minden ihletett- ség alapja, és alapja mindennek, ami alkotó, szép és nemes az életben. Dolgozzunk ezért a célért, a béke fenséges korszakáért amelyben minden nemzet boldog lesz.” Nagy tömeg újságíró, a világ minden részéről, figyelte a nagy művész szavait és minden országban a lapok és a híradó szervek siettek azt leadni, csak Amerika lapjai hallgatták el, vagy egy-két sorba említették meg ezt az eseményt. Pedig Chaplin egyetlen szóval sem említette azt a nagy sérelmet, amely a hivatalos Amerika részéről érte, amely nem Chaplin, hanem Amerikára volt lealacsonyító. Chaplint bőven kárpótolta a népek nagy szere- tete és esetleg az is, hogy a hivatalos Amerika pofonja után a hivatalos Anglia és Franciaország siettek a legmagasabb kitüntetést adni Chaplinnak. Különben Chaplin uj nagy filmen dolgozik, amelyet mint a múltban, saját maga irta, zenéjét is ő szerezte és ő fogja rendezni is, természetesen ő játsza a főszerepet is. Bucsuzásnál még a következőket mondotta az újságíróknak: “Én nem tartozom semilyen párthoz. Nem vagyok kommunista, soha sem voltam még egy clubnak sem tagja. De gyűlölöm a háborút . . . gyűlölöm ... A béke pártján vagyok, a békéért élek!” DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÁSÁHOZ junius 30-ig: J. Bene, Vancouver ........... 1.00 Guz Bence, Cleveland ....... 2.00 Jos. Rad, New Brunswick .. 5.00 Gross-Fraytak, Trenton .. 5.00 Bucsuvacsorához Elsinore-Los Angeles ....28.00 Haas Ferenczné, N. York 10.00 J. Siket, E. Chicago ......... 5.00 Anna Szedlacsek, L. Island 2.50 Eliz. Lappi, L. Island ___ 2.50 J. Bodnár, Bridgeport ..... 7.00 Mary Mayer, Philadelphia 1.00 J. Szalai, So. Bend ........... 2.00 Alex Vajda, Cleveland..... 2.00 Paul Pika, Chicago ........... 5.00 G. Kuhn, Cleveland........... 2.50 Mrs. P. Molnár, L. Angeles 2.00 J. Pataky, Jackson Hgts. .. 5.00 J. Hegyi, Cleveland ......... 4.00 L. Lefkovits, Cleveland „..20.00 T. Kun, Los Angeles........ 1.00 F. Kő, Clifton ______„__ 6.00 Búcsú vacsorából, Clevel. 57.58 J. Kanchár, Bay City .... 6.00 J. Schneider, Detroit ...... 2.00 J. Schinagel, Berwyn ........2.00 Paul Bécsi, Philadlphia .... 2.00 Mrs. J. Németh, Phila.*_ 2.00 M. Stefanko, St. James .... 1.00 Néhány tudós az egymáskö- zötti nemzetközi érintkezésre “Interlingua” név alatt uj nemzetközi nyelvet szerkesztett, amely, állításuk szerint alkalmasabb az eszperantónál. S r ■ /I f / ■ zajrol-Szajra — AMI A NAPOKBAN FELTŰNÉST OKOZOTT — “Mindenki csinálja ezt a kongresszusban!” — mondotta Sámuel Yorty, Los Angelesbe való képviselő, amikor szemére hányták, hogy 4 millión felüli körlevelet küldött a választóihoz PORTÓMENTESEN. Ha Yortynak fizetni kellett volna a bélyegekért, akkor az 64,200 dollárba került volna, vagyis a képviselő ur négy évi fizetését emésztette volna fel. Yorty szerint a képviselők között megszokott dolog az, hogy saját maguk dicséretére ennyire kihasználják a kongresszusi por- tómentessétget. — Yorty esete mutatja, hogy helyénvaló lenne ezt a törvény szabályozni. “Lesznek elegen, akik bizonyságot tesznek arról, hogy hűséges amerikaiak”, —■. ordította Joe McCarthy, demagóg szenátor, amikor felhívta a kormányhivatalnokokat, hogy árulkodjanak nála feletteseikre. Mikor igen sokan, még Eisenhower elnök is elitélték McCarthy azon módszerét, hogy besúgókat keres a kormány alkalmazottak között és az elnök megtiltotta az üy árulkodást, Joe kérkedve mondotta, hogy lesznek elegen, akik nem az elnöknek, hanem neki fognak engedelmeskedni, vagyis őhozzá lesznek hűek. — Ez a fasizmus igazi megnyilvánulása. California államban a szavazók ezúttal minden tisztségre külön republikánus és külön demokrata jelöltekek állítottak fel, mutatva, hogy megunták azt a csaló kaliforniai törvényt, amelynek értelmében ugyanazon politikus mindkét párt jelöltségét is megkaphatta. Ennek a szemérmetlen politikai csalásnak most talán egyszer és mindenkorra véget vetettek. Brownell igazságügyminiszter előbb “megcsináltatja” a vádat s csak azután kerestet adatokat a kopóival, — mondotta Drew Pearson kommentátor a Lorwin üggyel kapcsolatban. Dr. Val Lorwin, egyetemi tanárt, aki a State Department- ben töltött be valami tisztséget, elmozdították állásából azon vád alapján, hogy tagja volt a kommunista pártnak. A vádemelés és elmozdítás után Brownell megbízta William Gallagher ügyészt, hogy szerezze meg a VÁDAT ALÁTÁMASZTÓ ADATOKAT. Miután Gallagher nem talált ilyen adatokat, a feldühödött Brownell őt is kihajította tisztségéből. — A tanulság: Nem az, hogy Dr. Lorwin ártatlan, hanem inkább az, hogy William Gallagher nem elég jó vizslakutya. Japánban nagy riadalmat okozott Dr. Hironohu Watana- be atomtudós azon jelentése, hogy a Bikini hidrogénbomba nem csak nagy mennyiségű halat mérgezett el annyira, hogy mint élelmiszer veszedelmet jelentettek, de a rádióaktiv hamun keresztül szállt madarak is veszedelmes rádióaktivitást hoztak magukkal. — Szóval a hidrogénbomba halálos veszedelmet jelent a föld felszínén, a vízben és a levegőben is. Aki azonban ezen három helyet ki tudja kerülni, nyugodtan élhet. Szenátor Flanders (R.) követeli, hogy a szenátus vizsgálja ki a demagóg Joe McCarthy pénzügyi műveleteit. Jóéról ugyanis kitudódott, hogy szená- torságának igen rövid ideje alatt nagyon gazdag ember lett. Sőt nem csak ő, hanem a rokonai és közvetlen barátai is alaposan megtollasodtak és Joe nem akarja elárulni, hogy miként jutott a nagy vagyonhoz. — Pedig ezt a titkot is mindenki tudja: a kommunisták elleni hajsza igen jó üzletnek bizonyult amin nem csak ez a nagyszájú Joe, hanem sok százan keresnek óriási összegeket. Hogy az “Amerika-ellenes Cselekedetek” után kutató kongresszusi bizottság milyen rosszakaratú, vagy tudatlan embereket alkalmaz ügyészeinek, azt nagyszerűen bizonyította Wayne Hays (D.C.) képviselő, midőn a bizottság McNiece nevű főügyészét ültette a tanuszékbe és egy könyvből néhány mondatot olvasott fel neki. McNiece az idézett mondatokban FELISMERTE A KOMMUNISTA PROPAGANDÁT. Hays képviselő aztán megmutatta, hogy XIII. Leó és X. Pius pápák írásaiból vette az idézeteket, ami mutatta az ügyész tudatlanságát. A “Production Institute’ adatai szerint Anglia népének évi hétszáz millió dollár veszteséget okoz a rheuma betegség. A világ legnagyobb édesvizü tava, az amerikai Lake Superior, 31,800 négyzetmérföld, tehát majdnem akkora, mint Magyarország, (35,875 nm.) ÉPITŐGÁRDA 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland.......12.00 J. Buzay, Cleveland ____ 6.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas, Akron...............12.00 J. Feczkó, New York___ 7.00 Lous Gáncs, Cleveland _12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland „12.00 Susana Hering, Buffalo .„.12.00 A. Kucher, Valencia _.:__ 9.00 J. Kollár, Cleveland ....... 12.00 Ernő Kovách, Cleveland „ 1.00 J. Kozsan, Miami...............12.00 Geo. Kuhn, Cleveland___ 2.00 J. Képes, Munhall ______ 2.00 L. Lefkovits, Cleveland _12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 6.00 J. Mácsay, Detroit ............12.00 A. Molnár, Cleveland .......12.00 Jos. Munczy, Cleveland _ 6.00 Louis Pall, St. Petersburg 12.00 H. J. Pfaff, Buffalo ____ 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 4.00 Frank Szabó, Cleveland .... 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 12.00 L. Tóth, Schenectady.......12.00 Ch. Vass, New Brunswick 7.00 St. Visi, Lincoln Park___ 4.00 J. Vizi, Akron _________12.00
