Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-09-01 / 1841. szám

MAGYAR NYELVtí LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGALATABAN fMS Ent*red “ »««*nd-cURa matter at the .‘őst Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March 3. 1879 VOL. XII. ÉVFOLYAM Zc ^ CLEVELAND, 1954 SEPT. 1. NO. 1841 SZAM Bérlevágásokat kezdtek AZ AUTOMOBIL IPARBAN MEGINDÍTOTTÁK A BÉRLEVÁ- SOKAT. — LEZÁRÁSSAL IJESZTGETIK A SZAKSZERVE­TET. — A SZERVEZETT ERŐ LETÖRÉSÉNEK UJ MÓDSZERE SOUTH BEND, IND. — Az ország kereskedelmi sajtója szerfelett nagy örömmel adta a közönség tudtára, hogy a Stude- baker Company alkalmazottai elfogadták a társulat által aján­lott uj szerződést ,amely a 11,000 munkás munkabérét 10-15 szá­zalékkal lejebb szállítja. A Studebaker Co. éppen úgy, mint május hóban a Willis Mo­tor Co. is tette, azt mondotta az alkalmazottainak, hogy a jelen­legi bérek mellett képtelen ver­senyezni a három nagy automo­bil társulattal és ha a munká­sok nem fogadják el a bérlevá­gást, akkor lezárják a gyárat. A CIO-hoz tartozó Automobil Workers Union 5-ös számú lo­kálja elfogadta az érvelést és mint a Willis Co. esetében, bele­mentek a bérlevágásba. A bérlevágás után a Studeba­ker és a Packard kompániák be­jelentették, hogy egyesülnek. Ugyanígy csinált a Willis Co. is, amely viszont a Kaiser Compá- niával társult. Nyilvánvaló, hogy az automo­bil iparban a munkáltatók meg­indították a bérlevágási folya­matot, amely a szervezetek tel­jes szétrombolásához vezethet. Mert a Studebaker és a Willis társulatok nem fizetik meg az általános union béreket, a Ford, a General Motors és Chrysler sem fogja megfizetni, mire a kisebb kompániák megint kez­dik élőiről a panaszt, hogy azo­nos munkabér mellett nem tud­nak versenyezni a nagyokkal. A szakszervezetek megtörésére ez a legújabb módszer, amit a szakszervezeti vezérek vagy nem látnak, vagy képtelenek harcolni ellene. A leszállított munkabérekkel esik a munkások vásárló képes­sége és kevesebb automobilt tud­nak vásárolni ,ami újabb lezárá­sokat eredményez. Ha az auto­mobil ipar munkásai nem lesz­nek résen, hamarosan el fogják veszíteni a nagy harcok árán kivívott magasabb béreket és jobb munkaviszonyokat. Nagy sztrájkok Németországban NYUGATNÉMETORSZAGBAN ÁLTALÁNOS A MUNKÁSOK ELÉGEDETLENSÉGE. — NAGY SZTRÁJKOK SZÁMOS IPAR­BAN. — TÖBB MINT EGY MILLIÓ MUNKÁS KÖVETEL AZONNALI BÉREMELÉST. FRANFURT —Húsz ev óta ez az első eset, hogy Németor­szágban a munkások bérharcot mertek indítani. Németország munkásait előbb a Hitler uralom rakta béklyóba, a háború alatt pedig úgy elpusztultak a gyárak és azzal egyetemben a német ipar, hogy nem volt alkalom bérmozgalmakra, még kevésbé sztráj­kokra. A német munkásság éppen úgy, mint a többi háborús or­szág munkásai, éhezve, fázva, rongyosan újra felépítették a nyugatnémetországi gyárakat, de amikor megindult a munka, az egyetlen cél a tulajdonosok profitjának kitermelése lett. Az amerikai védnökség alatt gyorsan kifejlesztett iparok irányításához a munkásoknak egyetlen szavuk sincs és igy az éhbérek meg a nehéz munkavi­szonyok továbbra is megmarad­tak. Ugylátszik, hogy Nyugatné­metország munkásai is megun­ták a nagymérvű kizsákmányo­lást, mert a tőkés sajtó jelenté­se szerint több mint egy millió ember követel 10-15 százalékos béremelést. Ezek között legmili­tánsabbak a fémmunkások, kü­lönösen a villamos készülékek gyártói. Ezek óránként 12 pfen­ning (3.2 cent) bér javítást kö­vetelnek s mert nem kapták meg, sztrájkba mentek. A sztrájk Bajorország több váro­sában véres- tüntetéshez veze­tett. A fémmunkásokon kivül bér­mozgalmat indítottak a közszol­gálati alkalmazottak, az állami alkalmazottak, a Ruhr vidék bányászai, stb. Az utóbbi pár év alatt a né­met szakszervezetek megerősöd­tek és igy az egész német nép nagy érdeklődéssel kiséri ezen bérmozgalmakat. A közalkalma­zottak országos szervezetének (Folytatás a 7-i koldalop) HIRSZEMLE hírek, amiket ÉRDEMES TUDOMÁSUL VENNI Washington — Charles Spor- kin, philadelphiai épitő-kontrak- tor, — egyike azon vállalkozók­nak, akik az FHA (Federal Hou­sing Act) ügyes kihasználásá­val, de azért TÖRVÉNYES KE­RETEKBEN óriási vagyont ha­rácsolt össze, — fellépett kép­viselőjelöltnek, mert mint mond­ja, most már annyi tapasztalata van, hogy véget tudna vetni az FHA csalásoknak. Az FHA törvényes kijátszá­sával William J. Levit Long Is- landon például pár ezer dollár befektetéssel 11 millió dollár porfitot keresett; Alfred Gross 90,000 dollár befektetéssel 6 millió dollár profitot könyvelt el. Egy angol állampolgár, Jo­seph L. Maged 6000 dolláros be­fektetéssel 672,000 dollár profi­tot szerzett és megsértődve ment haza, amikor azt mondot­ták neki, hogy az ilyesmi er­kölcstelen profitzsarolás. Charles Sporkin, aki maga is igen nagy összeget szerzett az FHA kijátszásával, most hiva­tottnak tartja magát, hogy en­nek a “skandalumnak” véget vessen, — mint mondotta. — Ti­pikus amerikai szellem. Hollywood — A Warner Bro­thers film cég ajánlatot tett an­nak a francia ápolónőnek, aki azon bátorságával és hivatásá­hoz tanúsított odaadó szolgála­tával amit a Dien Bien Phu erőd ostrománál mutatott, barát és ellenség tiszteletét és elismeré­sét nyerte el, hogy az igy nyert hírnevét a filmiparon keresztül kamatoztassa. Ez a cég ugyanis hajlandó lenne Miss Genevieve Galard-Terraube élettörténetét filmen bemutatni úgy, hogy a főszerepet maga az ápolónő ját- sza meg, amelyen állitólag több százzer dollárt kereshetne. Miss Galard-Terraube ezt a tipiku­san amerikai ajánlatot vissza­utasította. Vatikán-város — A Vatikán hivatalos lapja, L’Osservatore Romano vezércikkben inti meg a délamerikai katolikus orszá­gokat attól, hogy Jugoszláviával kereskedelmi egyzséget kösse­nek addig, amig az szabadon nem bocsátja az árulásért bör­tönbe dobott Stepinac kardiná­list. Jugoszlávia kereskedelmi de­legációt küldött Chile, Uruguay és más délamerikai államokba. A Vatikán ezen delegáció mun­káját igyekszik megakadályoz­ni. — És mégis azt hirdetik, hogy a Katolikus Egyház nem avatkozik bele más államok po­litikai ügyeibe. London — A Reuther hír­szolgáltató vállalat jelentése szerint Stalingrádtól nem mesz- sze a Volga Steppe (fensik) több helyén újabb olaj források­ra akadtak. Több mint egy tucat uj olajkút máris működésben van. Washington — Az alsóház költségvetési bizottsága 13 szá­zalékkal (c. 812 millió) szállítot­ta le a külföldi segély összegét. A bizottság nem hajlandó több pénzt adni a Harold Stassen ál­tal vezetett Foreign Operation Administration (FOA) kezébe. New York — A kereskedelmi sajtó nagy dolgot igyekszik csi­nálni abból, hogy a katolikus egyház megtagadta az egyházi temetést a hirtelen elhunyt Vito Marcantonio, volt képviselőtől, akit radikális nézetei miatt kom­munistának, vagy kommunisták­kal szimpatizálónak tartottak. Az 51 éves Marcntonio, aki független programmal újból fel­lépett jelöltnek a régi kerületé­ben, szívbaj következtében ösz- szeesett az utcán s pár perc alatt meghalt. A családja ugy­látszik, hogy egyházi temetést akar rendezni, — ami ellen a mindig radikális gondolkozásu Marcantonio már nem tiltakoz­hatott — s az Egyház most ez­zel a “szörnyű” büntetéssel di­csekszik s csap propagandát. Chicago — A Comiskey park­ban játszott baseball játékot meglátogató Joe McCarthy de­magóg szenátort a közönség olyan “boo-boo” kiáltással fo­gadta, hogy a rendőrök egész hada vette körül attól tartva, hogy a nagy boo-ozás után eset­leg tettlegesen is bántalmazni fogják a kiváló pay-triotát. Madras, India — (Reuters) A Madrastól 60 mérföldnyire fek­vő Triumalai templom Vishnu nevű főistene uj arany kezet ka­pott. Vishnu istennek négy ke­ze van, ezek közül egyik az “égi kéz”, amellyel áldást oszt. Ezen “áldó” kezet most aranyból csi­nálták, 11 font tiszta aranyat használtak fel rá. Az arany ke­zet 2144 gyémántkő, 97 eme­rald és 212 rubi díszíti. — A hinduk állitólag már nem hisz­nek a babonában, hátha még hinnének.

Next

/
Thumbnails
Contents