Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-08-01 / 1839. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1954. augusztus 1. AZOK A RÉGI JÓ IDŐK MI VOLT A VILÁGSZENZÁCIÓ EZER ÉVVEL EZELŐTT Irta: JOSEPH McCABE A nagyobb újságok állandó rovatot vezetnek annak bemuta­tására, hogy mi volt a nagy szenzáció 10, 25, 50, esetleg száz év­vel ezelőtt. Az olvasók kedvelik az ilyen visszaemlékezéseket, részben azért, mert felfrissíti történelmi tudásukat, részben pe­dig azért, mert a “régi jó időkre” való visszaemlékezés bizonyos méretű kellemes érzéseket kelt. így gondoltam arra, hogy jó*---------------------------------------­lenne talán valamivel nagyobb időtávolságra menni a múltba. Úgy vélem, hogy érdekes lenne az olvasók emlékezetébe hozni, hogy mi volt például a világ- szenzáció mondjuk kerek 1000 évvel ezelőtt? A világtörténelmet tanulmá­nyozva azt találjuk, hogy a mü­veit világ ezer évvel ezelőtti kor­szakát Nagy Ottó császár ural­ta. Abban az időben a Római Birodalom már két részre sza­kadt. Ottó, aki 912-ben született, a német Első Henriknek volt a fia, 936-ban került trónra. Na­gyon ügyes politikai taktikával és katonai erővel hatalmát ki­terjesztette nem csak a nyugati Római Birodalomra, hanem Európa legnagyobb részére, be­leértve a skandináv területeket is. De azonkívül kiterjesztette hatalmát a pápaságra is. MIT MOND A SZEMTANÚ Az iskolákban tanított törté­nelem csak ilyen pár szóval em­líti Ottó és a pápa között folyt harcot. Azonban ennek a küzde­lemnek egyik tanúja, a római Lintprand püspök, nagyon rész­letesen irta meg ennek a kornak a történetét. Lintprand írásai megmaradtak egész a mai napig s az alanti adatokat abból vet­tük ki. A hanyatló Szent Római Biro­dalomban a mai időszámítás sze­rinti 954-ben meghalt a biroda­lom legnagyobb hatalmú zsar­noka, Alberie, akinek az anyja, Marozia, a pápának volt a ked­vese. Ez a Marozia már előzőleg megmérgezett egy pápát, ami akkor nem is volt olyan nagy dolog. A pápa világi hatalmát Alberie gyakorolta, aki elhatá­rozta, hogy a fiát Oktáviust fog­ja a pápai trónra ültetni, mi­helyt az eléri a 18-ik életévét. Közben, hogy mégis tartson va­laki misét a Szent Péter temp­lomában, egészen jelentéktelen embereket nevezett ki erre a tisztségre, (István IX, Maria- nus és Agapetus). Oktavianus herceg korának legrakoncátlanabb ifja volt, amit az apja is igen jól tudott. Már 16 éves korában nagy le­génynek mutatta magát az apja háremában, ahol — Lintprand írása szerint — az első számú szeretője saját nagynénje volt. így készült Oktáviánus a pápai trónra, amely abban az időben minden 2-3 évben megüresedett, mert a lakóját megölték. xn. JÁNOS PÁPA 955-ben újra üres lett a pápai szék és Oktáviánus telepedett bele, amikor felvette a XXII-ik János nevet. Jánossal aztán iga­zán VÍG ÉLET KEZDŐDÖTT a Szentszék székhelyén. János maga köré gyűjtötte Róma ösz- szes kéjhajhászó fiatalságát s a pápa jövedelmét a legborzalma­sabb tivornyákra költötte. Mi­kor a jövedelem nem volt elég, fogta a szertartásokhoz hasz­nált szent edényeket, arany és egyéb drága ékszereket és elad­ta azokat. Nappal vadásztak, éjjel tivomyáztak úgy, hogy a szentfalak szinte beleremegtek s szégyenpirba borultak volna, ha már az előző pápáknál is nem láttak volna hasonló dolgokat. János ivott, ahogy csak győz­te, ivott áldomást (köszöntőt) nem csak az istenre és a szen-i tekre, hanem Sátánra és a po­gány istenekre is. Hányta a kockát és játszott egyéb szeren­csejátékokat, de különösen ki­tűnt a nemi orgiáival. Perverz hajlamai nem ismertek határt, azonkívül, hogy messze földről szállították neki a legszebb fia­tal nőket, még a saját nővérét is a szeretői közé sorolta. Rómában már egyébről sem sem beszéltek, mint a pápa ret­tenetes szex-orgiáiról. Végre né­hány római puritán Ottó német császárhoz fordult segítségért, aki címzetesen római császár­nak tartotta magát. Ottó, aki­nek igy alkalma nyílt hatalmá­nak kiterjesztésére, el is jött Rómába, ahol János meghu­nyászkodva fogadta, megígérte neki, hogy most már “jó fiú” lesz, mire nagy áldomást ittak és igen jól mulattak együtt. JÁNOS PÁPA NAGY PŐRE Alig távozott azonban Ottó Rómából, mint a biblia mondja: “a kutya visszatért a hányásá­hoz”, — János folytatta tovább a tivornya életet és nagyot ne­vetett a “császáron”. Ezért az­tán Ottó párbajra hívta Jánost, de Péter utóda azt felelte, hogy az Isten földi helytartója nem mehet párbajozni, mire Ottó jó­kora hadsereggel ment Rómá­ba, elfogta Xn. Jánost és bíró­ság elé állította. A tárgyalás egyik fénypontja volt az, hogy Róma prostituált­jai kivonultak és hangosan kö­vetelték kedvencük, János pápa szabadonbocsájtását. Oly erős volt ez a követelés, hogy a bíró­ság meghátrált. János vissza­kapta nem csak a szabadságát, hanem a pápai tisztségét is és a tivornya élet folyt tovább, mint azelőtt. És folyt volna kitudja med­dig, ha történetesen Jánosnak meg nem tetszik egy férjes nő. János természetesen azonnal erőszakot vett az asszonyon, és ime, most jön az elbeszélés ér­dekes befejezése, amit csak Lin- prand püspök mély vallásossá­gával lehet megmagyarázni. A jó püspök szerint ugyanis az KORMÁNYZAT BESÚGÓKKAL AZ AMERIKAI TRADÍCIÓKKAL, AZ AMERIKAI TÖRVÉ­NYEKKEL ÉS AZ AMERIKAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSSAL ELLENKEZIK A BESÚGÓK ALKALMAZÁSA, — ÍRJÁK AZ ALSOP TESTVÉREK. WASHINTON — Az Egyesült Államok történetében egészen uj dolog az, hogy egyes kormányközegek professzionális besúgó­kat alkalmaznak, akiknek működéséről és jövedelmükről az ame­rikai népnek még nem sok ismerete van. Azért fontosnak tartjuk az alábbi adatok ismertetését. Ezen professzionális besúgók jelenleg az amerikai kormány “közhivatalnokai”, legtöbbje a •--------------------------------—— Department of Justice szolgála­tában áll. Hivatalos nevük: “Consultants to the Immigra­tion and Naturalization Servi­ce”. (A polgárosító és a beván­dorló hivatal tanácsadói.) Ezeket meg kell külömböztet- ni az FBI által időről-időre al­kalmazott besúgóktól, akik “tip”-eket adnak egyik-másik kiminálistáról. Ezek olyan al­kalmazottak, akiket tanuknak használnak a kommunista szub- verziv pörökben. Nézzük csak, hogyan is mű­ködnek ezen “tanácsnokok?” Vegyük például Mr. X-t, aki na­gyon közepes tehetségű ember s annak megfelelőleg a keresete igen alacsony volt. Keresete te­hát az alkalmazkodást minden­felé, még a kommunisták között is. Egyszer csak rájött, hogy volt kommunistaságát nagysze­rűen tudja kamatoztatni, mert amig azelőtt mondjuk csak 80 cent órabérig vitte, legfeljebb 1.50-ig egyes kivételes esetek­ben, most egyszerre jókora ösz- szeget kaphat a Justice Depart- mentől, ha felcsap “Bevándor­lási iroda tanácsnoknak”. NAPI 25 DOLLÁR Ezért az uj munkáért Mr. X napi 25 dollárt kap és minden egyéb kiadást, — utazási költ­séget, szálloda és vendéglő kia­dást, — ha más városokba ren­delik, mint ahol lakik. Mr. X va­lójában nem tanácsadó, hiszen már régen otthagyta a kommu­nista pártot, igazi munkaköre, hogy a kormány ügyészeit se­gítse a kommunista ellenes pö­rökben tett vallomásaival. Ezért kapja a napi 25 dollárt, amely rendesen az egyetlen jövedelme, ami elég nagy, hiszen másféle tanuk csak napi 4 dollárt kap­nak. A “Consultant” címet csak azért adják nekik, hogy igy na­gyobb befolyást gyakoroljanak az esküdtekre, de egyben na­gyobb díjazást is adhassanak nekik, hogy mindig kéznél le­gyenek. Tegyük fel, hogy Mr. Y kor­mányügyésznek igen komplikált ördögnek nem tesztett az a do­log, hogy János most már egy férjes asszonyon is erőszakot vett és azért megölte őt. Valószínű, hogy az ördög eb­ben az esetben a szegény férj testébe bujt, de a püspök azt már nem mondja. Ehelyett csak azt mondja, hogy János pápát nagy pompával temették el. És a katolikus történelemben ma is azt olvashatjuk róla, hogy “a világ díszére szolgált”. Hej, de szépek is voltak azok a “régi jó idők!” Progresszive World deportálási ügye akad, avagy valakit el akarnak Ítéltetni a Smith-Act törvény áthágásáért. Mr. Y tehát megkérdezi Mr. X-t hogy ismeri-e a szóbanforgó vádlottat? Tud-e róla valami diszkrimináló dolgot? SOK A BESÚGÓ Mármost Mr. X erre a kérdés­re válaszolhat igennel is, meg nemmel s. Azonban amig az “igen” napi 25 dolláros jövedel­met jelent számára, a “nem” pedig annak az elvesztését. Mr. X tehát “igennel” válaszol, mert élni is kell, meg mert a hitelbe vásárolt televízióra is esedékes a részlet. Szóval, a helyzet az, hogy ennek az újsütetű közhiva­talnoknak a megélhetése attól függ, hogy tud-e olyan vallo­mást nyújtani a túlbuzgó kor­mányügyésznek, amilyet az kí­vánatosnak tart a pör meegnye- résére. Jelenleg körülbelül 50 ilyen besúgó “Consultant” áll a be­vándorlási hatóság szolgálatá­ban. Ezek között csak 12 olyan, aki kézén “profeszionális” szol­gálattal nagyobb összeget keres­tek, akik a kormányügyész ké­résére mindig “igennel” vála­szoltak. Ezekre annyi sok vád van már. hogy a kormány állí­tólag “vizsgálatot” vezet elle­nük. Ezen besúgók nem mindegyi­ke indult útjára a kommunista földalatti mozgalomból. Ilyen volt az a két besúgó is, akik Dr. Ralph Bunche, a neves negró ál­lamférfi lojalitásának kivizsgá­lását indították meg. A kommunista Daily Worker örömmel közli azon leleplezése­ket, amiket ezen besúgókról hoznak, mutatva azt, hogy ezen “tanácsnokok” valóban ártot­tak nekik. De még ha valóban igy áll is a dolog, az amerikai tradíciókkal, az amerikai tör­vényekkel és az amerikai igaz­ságszolgáltatással nem egyez­tethető össze ezen professzioná­lis besúgók alkalmazása. MÁR A SPANYOLOK IS? MADRID (Reuther hir) — Don Jorga Vígon, Spanyolor­szág egyik legismertebb rovat­irója azon sopánkodik, hogy az Egyesült Államok befolyása alatt már a spanyol hon is ame- rikanizálódik. A spanyol úri osz­tály ugyanis eddig jó 2 vagy 3 órát vett ebédidőnek. Az ebéd ott nagyszerű “úri” élvezet, iga­zi banket jellegű, amihöz idő kell. Es ime, amerikai befolyás­ra, most már még “jobb” korok­ban is kezdik amerikai szendvi­csekkel helyettesíteni a régi mó­di, gazdag spanyol ebédeket. Hát nem borzasztó ez?!

Next

/
Thumbnails
Contents