Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-07-15 / 1838. szám

8 oldal ü je nai u i\ haö TOLLHEGYRŐL (Folytatás az 5-ik oldalról) a burzsoázia demokráciáját és nem hisznek abban, hogy ha a profitnak csak egy kis része is veszélyben van, hogy abba a “népakaratot” tisztelve belenyu­godnának. Tudják azt is, hogy az uralkodó osztály minden idő­ben véresen torolta meg az ural­ma elleni lázadást, ha azt sike­rült nem “népszavazással” ha­nem fegyverrel leverni. A “vörösök” a spártai lázadó­kon, Dózsa Györgyön, a francia forradalmon keresztül, beleért­ve az amerikai függetlenségi há­borút is, minden esetben élet­halál harc volt. Az uralkodó osz­tály soha sem mondott le ön­ként a jogairól, a legkíméletle­nebb erőszakkal védelmezte azt. Csak az uralkodó osztály erő­szak szervezetének a megtörése és a lázadásának a lehetetlenné tétele, biztosítja a társadalmi változások sikerét. Ezért a tör­ténelmi változások “vörösei” mindenkor felkészültek a letűnt uralkodó osztály visszatérési kí­sérletének a meggátlására. Ez a készenlét tette lehetővé, I hogy a spanyol és a görög nép j éveken keresztül ellent álljon a régi rendszer visszatérésének. Ez a még jobban való felkészü­lés gátolta meg a koreai és az indokínai nép ellentállását, ame­lyen megtört az elnyomó nagy­hatalmak visszatérési kísérlete. Ez a felkészülés, a forrada­lom művészetének, — ahogy azt Marx mondotta — az ismerete tette lehetővé, nem csak az orosz, kínai, stb. forradalmak győzelmét, de annak minden támadással szembeni védelmét. Ha a guatemalai kormány tényleg vörös lett volna, akkor nem naiv, álmodozó liberálisok­ra, hanem a munkások és a dol­gozó parasztokra támaszkodott volna, ezeknek adta volna meg a lehetőséget, hogy megvédjék az elért eredményeket. De Juan Jose Arevalo nem tudott szabadulni az osztályá­nak a hatása alól, félt a prole- táriátustól, talán jobban, mint az ellenfeleitől. Azért volt lehet­séges, hogy a hadserege alkal­matlan volt a védelemre és nem tudta, nem is akarta megvédeni az elért illetve kapott eredmé­nyeket és szívesen vállalata új­ra a régi rend, illetve a United Fruit Co. uralmát. Ezek a cselekedetek, amelye­ket még oldalakon keresztül le­hetne folytatni, mutatja a világ elnyomott népeinek, hogy még határozottabban dolgozzon a saját Monroe elvén, amely sze­rint, csak aki dolgozik, érdemes a jutalomra, az “idegen”, az uralkodó osztálynak még a régi uralom visszaállítására való kí­sérletét a leghatározottabban utasítja vissza és kutya-komé­diának tartja az egész burzsoá demokráciát. A fotografálás első gondolata a mai időszámítás előtt 300 év­vel élő Euclid görög tudósnál merült fel, de megvalósítására csak 1839-ben került sor, ami­kor Daguerre és Tabolt francia feltalálók elkészítették az első fotografáló készüléket. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL VASBÓL — KŐHÁZ Nem, nem tévedés ez a cim. Valóban arról van szó, hogyan lehet kőházat, mondjuk üdülőt építeni vasból, rézből, ólomból, sőt, mint az érdekelt kőüdülő- épitők mondják: “egy kis cink­ből” is. Nem tévedés és nem is csoda ez a “fából készülő vaskarika”, vagyis ez vasból, fémből épülő kőház. Ott emelkedik a siófokit. Balatonparton, akárki megnéz­heti. A magas, lombos fák kö­zött épülő üdülőpek a tetején már a födémet rakja Herbály János, Vass Imre és még jó né­hány villanyszerelő. A tetőt vil­lanyszerelők készítik ugyan, de ebből nem következik, hogy a villanyvilágítást viszont tetőfe­dők szereliók. A villanyvilágí­tást ugyanis hálózati szerelők csinálják. És a falakat? Nos, a téglafalakat a villanyszerelők is, a művezetők is építették, no meg a gépkocsivezetők is — kivéte­lesen két igazi kőműves irányí­tásával. A kitűnő ablak és ajtó­kereteket is igazi asztalosok csinálták az Elektromos Müvek váciuti központjában. Tégla, cserép, faanyag — hát mégsem vasból, fémből épül ez a kőház? Dehogynem! A siófoki uj, félmillió forint értékű üdü­lőt — vasból, fémből — a fém­gyűjtésből befolyt összegből épí­tik az Elektromos Müvek dolgo­zói. Csak az év első negyedében 300 tonna vasat és 68 tonna szí­nesfémet gyűjtöttek össze — társadalmi munkában. A fém­gyűjtésből (százezer forint ki­osztott jutalom mellett!) és a forgóeszközcsökkentés eredmé­nyeiből — negyedmillió forint futotta az építkezésre. Negyed- millióból bizony már lehet üdü­lőt építeni, feltéve, ha valaki nem akar a negyedmillióból fél­millió forintot érő üdülőt. Az Elektromos Müvek dolgo­zói azonban minden áron félmil­lió forintos üdülőt akartak . - . azaz tovább akartak nyújtóz­kodnia takarójuknál. Egy dara­big tanakodtak a dolgon, aztán elhatározták, hogy a takarót megtoldják némi vidám társa­dalmi munkával. Az első “ölté­seket” Varga Ferenc és Simái István, a vállalat két építész­mérnöke végezte el: napok alatt elkészítették társadalmi mun­kában az építészeti tervet, ame­lyet jó ötvenezer forintért akart elvállalni az egyik tervezőiroda —- de csak az őszre. Aztán a vál­lalat sportkörének autóbuszát vették igénybe hetenként egy- egy “siófoki túra” céljaira. A “turistákat” — a szabadnapos villanyszerelőket, művezetőket, technikusokat — azonban ápri­lis eleje óta nemcsak a balatoni táj szépségei vonzották. A he­tenként leruccanó 25—30 sza­badnapos ember — Verkits mér­nök irányítása mellett — először csákányt, lapátot ragadott, az­tán maltert kevert, falazott, te­tőt épített, cserepezett. Aztán a turisták munkája eredménye­ként kinőtt a földből az épület, amelyben hét szoba, két fürdő- szókba, egy nagy étterem és két nagy vikendszoba van. Az üdü­lő júliusra megnyílik. így van az, ha sok ember kö­zösen akar valamit . . . Először vasat, rezet gyűjt, aztán kőhá­zat csinál belőle. Kőházat, mely­nek kerítésére már szerelik a táblát: “A Fővárosi Elektromos Müvek üdülője”. Horváth Mihály VASÚTI FELÜLJÁRÓ ÉPÜL A BÉKE-UTON A MÁV-hidászok tervei alap­ján készülő vasúti hídon 14 sín­pár halad át. Kiszélesítik a Bé- ke-utat is ezen a szakaszon, s a hid alatt, a villamosvágányok mellett kétoldalt széles közutat terveznek gyalogjáróval. A Dó- zsa-György-uti vasúti hídhoz hasonló uj felüljáró építkezéseit a tervek szerint ősszel fejezik be. ÁLLANDÓ MEZŐGAZDASÁ­GI KIÁLLÍTÁS ÉPÜL Állandó jellegű mezőgazdasá­gi kiállítási telep építési munká­it kezdték meg a lóversenypálya mellett. A húszezer négyzetmé­ternyi területen folyó munká­kat a 23-3-as Építőipari Vállalat dolgozói végzik. A telepen már meglévő épületeket korszerűsí­tik, szebbé teszik, s öt uj csar­noképületet emelnek, amelyek­ben mezőgazdaságunk fejlődé­sét mutatják be. Az uj mezőgazdasági kiállí­tási telep mintegy kilenc millió forint költséggel épül. Hetvenegy falusi körzeti or­vost részesítenek ebben a hó­napban 1500, 1300 és 1000 fo­rintos pénzjutalomban. A kör­zeti orvosok júniusban és decem­berben részesülnek ebben a ju­talomban. Miskolc város tanácsa “Fel- szabadulási Emlékév” kulturális bizottságot szervez felszabadu­lásunk 10. évfordulójának méltó megünneplésére. A tervek sze­rint az év során kiállításon, elő­adássorozatban megismertetik a város dolgozóival hazánk törté­nelmét. A dohai tudőszanatóriumot, amely a Bakony rengetegében fekszik, kétmillió forintos költ­séggel bővítik. Az építkezési munkálatok már elkezdődtek. A domoszlói állami gazdaság 600 éves pincéjében érik már az egyik legnemesebb magyar bor, a debrói hárslevelű. Sok-sok évvel ezelőtt fogott hozzá Rácz Pál pincemester, hogy a Debrón termő hárslevelű szőlő levélből kialakítsa azt a sajátos zamatu pecsenybort, amely már mentegy két évtize­de debrői hárslevelű néven is­mert világszerte. Székesfehérvár vízellátásának megjavítására — mintegy 13 kilométer hosszú nyomóvezeték lefektetésével — a csóri vizmü- telep vizét juttatják a városba. A munkálatokat a rendkívül hi­deg és hosszú tél nagymérték­ben hátráltatta, s emiatt csak a kánikulai-csucsra várható a vá­ros vízellátásának mintegy 75 százalékos növekedése. Szabolcs-Szatmár megyében is igen népszerűek az Állami Faluszinház előadásai. A megye dolgozói mind több és több elő­adást szeretnének látni és hogy ennek semmi akadálya ne le­gyen, kezdeményezésükre köz­ponti művész-otthont létesítet­tek Kisvárdán. A művész-ott­honban kényelmes lakás, étke­zési lehetőség várja a színésze­ket, akik nyugodt pihenéssel, tanulással tölthetik a szabad­idejüket. A tiszapalkonyai erőmű vizki- vételi süllyestését junius köze­pén megkezdik. A tizennyolc méter magas betonépítményt, amely óránkint 40,000 köbméter vizet továbbit majd a folyóból az erőmű kondenzátorainak hű­tésére, 12 méternyire ássák be a földbe, hogy a Tisza legalacso­nyabb vízállása idején is zavar­talanul szolgáltathassa a vizet. AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, ami g éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek keU folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosuiása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan áUapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer bezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents