Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-03-20 / 1824. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1954. március 20. Orvosok kálváriája A HADERŐ MINDEN ÄGÄBAN GYÖTRŐ MUNKÁVAL TER­HELIK AZ ALKOTMÁNYOS JOGAIKRA HIVATKOZÓ ORVOSOKAT SAN FRANCISCO — Az Egyesült Államokban már régóta működnek a “Prevention of Cruelty to Children” (gyermekvédő) és a “Prevention of Cruelty of Animals (állatvédő) egyesületek, de egészen hasonló “Committee to Prevent Abuse of Doctor Draft Law” bizottság csak most alakult meg és kezdte meg a működé­sét. Valójában ennek a bizottságnak a célja megvédeni egyes or­vosokat a rájuk mért külömbö- "-----------------------------­ző kínzásoktól. Miután az amerikai haderő orvoshiányról panaszkodott a kongresszus 1950-ben törvényt hozott, amely szerint minden orvos és fogorvos, aki nem érte el az 51-ik életévét, besorozha­tó. Az orvosok persze tiszti ran­got kapnak, ha . . . Ha keresztül mennek a “hűség próbán”. Több mint száz kér­dést tartalmazó ivet kell kiálli­­taniok .amelyekben megkérde­zik, hogy tartoztak-e valaha azon 192 szervezethez, amelye­ket a Department of Justice a szubverziv listára tett? Hogy volt-e valami közük valakihez, aki ezen szervezetekhez tarto­zik? Hogy részvettek-e olyan gyűléseken, amiket ezen szerve­zetek valamelyike kezdeménye­zett? BÜNTETŐ FOGLALKOZÁS Vannak orvosok, akik bevall­ják, hogy valamikor, még diák korukban hallgattak olyan gyű­lést, amin ezen szervezetek va­lamelyik szónoka beszélt, mások viszont alkotmányos jogaikra hivatkozva megtagadják a vá­laszt. Az ilyen orvosokat nem nevezik ki tiszteknek, hanem csak közkatonák gyanánt tart­ják őket a haderőben és az or­vosi munkájuk mellett még megszégyenítő munkákra kény­szerítik őket, mint például szo­ba súrolásra, latrina tisztításra, stb. Joe Me Carthy, a demagóg szenátor az egyik kihallgatásán elszólta magát, midőn azt mon­dotta, hogy az ilyen orvosokat latrina tisztítással kellene bün­tetni. Később ezt a kiszólását tö­röltette a jegyzőkönyvből. A fent említett bizottság ada­tai szerint a 27 éves Dr. Robert M. Peck jónevü orvost, akinek Canton, O. városban volt prak­­szisa, a légerőhöz osztották be hadnagyi ranggal, havi 650 dol­lár fizetéssel. Midőn alkotmá­nyos jogaira hivatkozva nem ir­ta alá a kérdőivet, lefokozták közlegénynek, a fizetését (csalá­di járulékkal együtt, Dr. Peck­­nek két kis gyermeke van) havi 245 dollárra redukálták és or­vosi munkái elvégzése után még konyhai szolgálatra és más munkákra rendelték ki. Dr. Eugene B. Levin new yor­­ki orvost is közlegénnyé fokoz­ták és a Letterman Army Hos­pitalban alantas munkára hasz­nálják. Ugyanezt mondja a 37 éves Dr. Herbert L. Nelson is, aki a kérdőíven bevallotta, hogy 13 évvel ezelőtt rövid időn át tagja volt a kommunista párt­nak. Dr. Nelsont a második vi­lágháború idején testi fogyaté­kosság miatt nem vették be a hadseregbe, most büntetésből besorozták, rákényszeritették a gyalogsági nehéz alap-kiképzést, ami egy 37 éves embernek elég I gyötrő gyakorlat, azután mint közlegényt Camp Picket (Virgi­nia) táborba rendelték. A SUPREME COURT DÖNTÉSÉ Nelson és más orvosok is a bírósághoz fordultak védelemért azt állítva, hogy a sorozási tör­vény csak arra ad jogot a had­erőnek, hogy az orvosokat csak orvosi szolgálatra sorozhatja be. Ezzel szemben a haderő azt ál­lítja, hogy akit egyszer besoroz, azt tetszése szerint használhat­ja. Ez az ügy végre a Supreme Court elé került, amely egyhan­gúlag úgy döntött, hogy az ezen speciális törvény alapján beso­rozott orvosokat csakis orvosi szolgálatra lehet használni. Arra a kérdésre, hogy vájjon ezen orvosoknak meg kell-e ad­ni a tiszti rangot, a Supreme Co­urt 6-3 arányban nemmel felelt. Black, Douglas és Frankfurther birák úgy tartják, hogy a beso­rozott orvosnak a haderő köte­les tiszti rangot adni, vagy pe­dig mint alkalmatlant, vissza kell őket utasítani. A fent említett védő egyesü­let ezen 3 birák Véleményének kíván érvényt szerezni, hogy ele­jét vegye azon orvosok megkin­­zásának, akik alkotmányos jo­gaikat igénybe merik venni, mi­dőn megtagadják a szóbanforgó kérdőivek kitöltését. A MUNKAFRONT HÍREI Chicago — Ezra Benson föld­művelési miniszter nagyon ma­gára haragította a vasúti mun­kásokat azzal a kijelentésével, hogy ellenzi az 1 milliónyi vasú­ti alkalmazott fizetésemelését, miután az megdrágítaná a te­herszállítást, amit viszont a far­merok sinylenének meg. A va­súti munkások tiltakozó levelet küldtek Eisenhower elnökhöz, mert úgy tartják, hogy Benson olyan dologba szólt bele, amihez semmi köze sincs. Washnigton — A CIO-hoz tar­tozó három nagy szervezet, — United Auto Workers, United Steel Workers és az Internatio­nal Union of Electrical Work­ers, — tanácskozásai a “garan­tált évi bér” kivivására egyenlő­re megakadtak. A garantált évi bérért folyó mozgalom a múlt tavasszal indult meg s azt han­goztatták, hogy az ez év végén lejáró szerződések megújításánál valamely formában érvényre fogják juttatni. Az eddigi tervek szerint egy­enlőre azt akarták, hogy a mun­káltatók fizessenek bizonyos ösz­­szeget minden munkaóra után, — például 10 centet, — mint a bányászoknál fizetnek minden kibányászott tonna szén után. Ezen összeget a munkáltatók és a union közös bizottsága kezel­né és abból segélyt adnának a munkanélkülieknek úgy, hogy az évi keresetük elérje a meg­szabott minimális összeget. Tekintettel azonban a már je­lentkező munkanélküliségre, a további tanácskozásokat elha­lasztották a “jobb időkre” Washington — A kongresszus alsóházának munkaügyi bízott-Ki, milyen istent képzel be? (Vi.) Eltekintve attól, hogy a mohamedánok egészen más is­tent képzelnek el mint a zsidók, akik szintén egy istent imádók. Vagy, hogy a hindu budha isten­ség egészen másképen néz ki, és van beképzelve, mint a zsidó vagy a mohamedán. De még a keresztények is, akik három is­tent tudnak elképzelni, más és másképen képzelik el azokat. Például a magyaroknál is van, akik az istent egy büntető bíró­nak ismerik és nagyon gyakran kérik, hogy büntesse meg azo­kat, akikkel nekik egyéni bajuk van. Hogy az ilyen egyének is ugyancsak arra kérik, ha az is­tent ilyen büntető bírónak kép­zelik be. Mások egy orvosnak, jóságos segítőnek képzelik be az isteneket. Állandóan ilyen segít­ség kéréssel zaklatják azokat, mint az utcai koldusok a járó­kelőket. De legérdekesebb volt, vagy volna, ha az ártatlan gyermeke­ket kérdeznénk, hogyan képze­lik el az istent, vagy az istene­ket. Erre egy hatéves kisfiú ad­ta meg a választ, Memphis, Ten­nessee államban. A tanító, aki az ő beképzelése szerinti istent igyekezett velük megismertetni, arra kérte a 6-7 éves tanulókat, hogy rajzoljanak valamilyen je­lenetet a bibliából. Egy hatéves kisfiú rajzolt egy modem sport autót, melyben három személy látható. A taní­tó kérdezte, hát ez melyik bib­liai jelenetet mutatja? “Az, amikor az ur kihajtja Ádámot és Évát a paradicsom­kertből,” — mondta a kis fiú magyarázólag. Erről eszembe jut egy mozi­kép, melynek a neve “The Green Pasture”, melyben a szereplők, igy az úristen is, fekete az az néger. Mert hogyan tudták a né­gerek elképzelni, hogy az isten egy kegyetlen fehér ember, ho­lott a biblia tisztán (??) meg­magyarázza, hogy az isten az embert “Saját képére és hason­latosságára teremtette.” Vagy hogyan tudná egy ár­tatlan gyermek elképzelni, hogy az UR isten csak úgy gyalogo­san hajtotta ki Ádámot és Évát a paradicsom kertből. Nem csoda, hogy az istenek száma százezrekre rúgott, nem csak a görög, hanem minden ré­gi, sőt a modern világban is. Mindenki másképen és más is­tent imád, az az képzel be, mint a másik, vele egy templomba járó egyén. sága két napon át tárgyalta a Taft-Hartley törvény módosítá­sára szóló javaslatokat, de a to­vábbi tárgyalást elhalasztották, miután az elnöktől még nem ér­kezett meg a kormány hivatalos ajánlata. A tárgyalásokat való­színűleg csak áprilisban fogják folytatni. Az eddigi tanácskozás legfőbb pontját McConnel (R.) képvise­lő azon ajánlata képezte, hogy a Taft-Hartley törvényből ve­gyék ki azt a paragrafust, amely megengedi a “union” műhelyt, vagyis azt, hogy az ily szerző­dést kötő műhelyekben minden munkásnak be kell lépni az uni­­onba. Az eddigi jelek szerint a képviselők nem enyhíteni, ha­nem éppen ellenkezőleg, még szi­gorítani akarják a Taft-Hartley munkásellenes törvényt. Chicago — Joseph B. Hermes városi bíró elrendelte, hogy a munkásellenes magatartásáról hírhedt Montgomery Ward & Co. cég 250,000 dollár kártérí­tést köteles fizetni a CIO-hoz tartozó Mail Order, Wholesalé and Retail Employees Union­­nak, továbbá 77,000 dollárt az ügyvédeknek. Ezzel az Ítélettel felszámolást nyert ez a pör, amit a union már több mint 10 éve folytat a munkásellenes cég­gel. Miami Beach — Az AFL-hez tartozó International Teamsters Union végrehajtó bizottságá­nak gyűlésén azt a vádat emel­ték Dave Beck, a union elnöke ellen, hogy a szervezet nagy va­gyonát alapszabály ellenesen ke­zeli. A vád szerint Beck másfél millió dollárt adott kölcsön a Fruehaug Trailer Corporation nevű cégnek, amelyben szemé­lyes érdekeltsége van. Az alap­szabályok az egy cégnek adott kölcsön maximumát fél millió dollárba szabják meg. Washington — Mitchell mun­kaügyi miniszter a Labor De­partment költségeire 40 millió dollárt kér a kongresszustól. Ke­vesebb összegből, — mondotta Mitchell, — lehetetlen a munka­ügyi minisztérium ügyeit hatá­sosan intézni. NEM ÁLLHATTÁK TOVÁBB NEW YORK — Amerikai irók egy csoportja, akik között olyan hires neveket találunk, mint pél­dául John Steinbeck, James T. Farrell, John Dos Passos, Thorn­ton Wilder, Elia Kazan, H. J. Muller s mások, “Kötelességünk­nek tartjuk” kezdettel nyilatko­zatot adtak ki, amelyben figyel­meztetik az országot arra a ve­szélyre, amit egyes irók, újsá­gok és politikusok alaptalan vádjai, jellemgyalázásai okoz­nak a kommunizmus elleni harc cégére alatt. “Megdöbbentő az, hogy milyen sok magas állású tisztviselő is teljesen elvesztette logikus gondolkozó képességét,” — mondják a nyilatkozat alá­írói.

Next

/
Thumbnails
Contents