Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-02-27 / 1821. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1954. február 27. Félreértések, félremagyarázások amely hatalommal háborúban állt a második világháborúban. Ezen a téren több enged­ményt tett a szovjet. Beleegye­zett a szabad választásokba, amelyeket viszont meg kellett volna előznie a békefeltételek megállapításának, a mai hatá­rok elismerése, Németország semlegessége, a katonai hatal­mának korlátozása alapján, amely az egységes európai had­sereg feladását jelentette volna. A választásokat megelőzőleg, a négy nagyhatalomnak ki kellett volna vonnia a megszálló hadse­regeiket Németországból. Később hajlandó lett volna ezeket a javaslatokat módosíta­ni, ha a külföldi katonai csapa­tok kivonása után népszavazás történt volna a négy nagyhata­lom ellenőrzése alatt afelett, hogy felfegyverezik-e újra Né­metországot, illetve az belép­jen-e az egységes európai had­seregbe, vagy pedig semleges­nek nyilvánítsa magát. Ezeket a javaslatokat a nyu­gati hatalmak visszautasították, főleg az Európai Hadsereg fel­adását, a megszálló katonaság visszavonását (a boni egyez­mény 50 évre biztosítja az ame­rikai hadseregnek a Németor­szágban való tartózkodását). Végül előterjesztett egy ja­vaslatot, amely szerint a négy nagyhatalom folytassa a tárgya­lásait a német kérdés kielégítő megoldására, addig is, a meg­szálló hatalmak biztosítják a német nép teljes függetlenségét, azért hat hónapon belül kivon­ják a csapataikat. Közösen álla­pítják meg és ellenőrzik, hogy a német fegyveres alakulatok lét­száma a megegyezésnek megfe­lelő legyen. Minden európai katonai táma­dás ellen, illetve a béke biztosí­tására az összes európai orszá­gok kollektív biztonsági szerző­dést kötnének, amely alapján egységesen lépnének fel minden olyan ország ellen, amely egy más országot megtámadna, vagy megtámadással fenyeget­ne. Ezek által alakított különbö­ző bizottságokba Amerika és a Kínai Népköztársaság is elküld­heti a megfigyelő képviselőit. Európa 32 országa Molotov javaslata szerint 50 évre kötné meg a szerződését a béke bizton sitására. Mindezeket a javaslatokat a nyugati hatalmak visszautasítot­ták úgy, hogy végül minden megegyezés tehetetlenné vált a német kérdésben. Mint a lapok jelentették Ber­linben 12-15 ezer ember vonult fel az értekezlet bezására után, tüntetni a nyugati hatalmak ja­vaslatai mellett, mig a keleti ré­szen az amerikai lap jelentései szerint 200 ezer berlini ugyan ezt tette a szovjet tervezet mel­lett. Az amerikai sajtó és a politi­kusok, amelyek elleneznek min­den tárgyalást a szovjettel, nagy örömmel vették tudomásul, hogy a megegyezés nem sikerült, de úgy Angliában, mint főleg Fran­ciaországban, nagy vita indult meg a kudarc okainak a kérdé­sében és ebbe könnyen belebuk­hat a francia kormány, mert a francia nép többsége ellenzi a ellentétek alapját képező német, illetve közös európai hadsereg felállítását, amely ellen állást foglalt a nyugat-németországi szociáldemokrata párt is. AZ ÁZSIAI KÉRDÉS Ennek a felvetését a legéle­sebben ellenezte az amerikai kül­ügyminiszter, de itt megtört a nagy nyugati egység és a titkos gyűléseken tartott tárgyaláso­kon végül elfogadtak egy hatá­rozatot, amelynek értelmében április 26-án egy békekonferen­cia ül össze, amely nem csak a koreai békekötést tette napi­rendjévé, hanem az indokinai békekötést is. .Ez a határozat végetvet a ko­reai tárgyalások megakadásá­nak, amely azért feneklett meg, mert az amerikai tárgyaló fél, egyrészt a szovjeteket mint há­borús felett akarta csak oda be­engedni, amelybe a kinai-koreai fél nem volt hajlandó belemen­ni. Másrészt mert az amerikai delegátus megszakította a tár­gyalásokat és azt addig nem volt hajlandó folytatni, mig a koreai-kinai fél bocsánatot nem kér az amerikai kormány meg­sértéséért. A határozat értelmében ezen a tárgyaláson a négy nagyhata­lom, a kínai köztársaság, észak és délkorean kívül résztvesznek azoknak az országoknak a kép­viselői is, akik résztvettek a ko­reai harcokban. Ez a határozat már nem tet­szik az amerikai politikusoknak, mert egyrészt a szovjet nem mint háborús fél vesz ott részt, másrészt mert ott a Kínai Nép­­köztársaság képviselője, a kínai nép törvényes kormányát kép­viseli, végül pedig mert tárgya­lásra kerül az indokinai békekö­tés is, amit Amerika eddig a leg­élesebben ellenezett. A délkoreai és a formosai kí­nai kormány tiltakozott ez ellen a határozat ellen az amerikai kormánynál. Az előbbi csak oly megegyezést hajlandó elfogad­ni, Ha az egységes Korea úgy alakulhat meg, hogy Északko­­rea megadja magát minden fel­tétel nélkül és az a délkorai kor­mány uralma alá kerül, ellenke­ző esetben újra támadással fe­nyegetőzik. Ilyenfajta javaslat szóba sem kerülhet, mert azt nem csak a Szovjet, hanem Ame­rikai szövetségesei is legéleseb­ben visszautasítanák. Viszont az indokinai kérdésben Franciaor­szágnak lesz döntő szava, amely­nek nem csak a népe, de parla­mentjének a többsége is feltét­len békét akar. Ha az ázsiai kérdés tárgyalá­sa a koreai és az indokinai bé­két fogják eredményezni, úgy a berlini értekezlet nem volt hiá­bavaló és enyhíteni fogja a nemzetközi feszültséget, a hábo­rúba reménykedő hadigyárosok, bukott európai és ázsai uralko­dó osztályok nagy bosszúságá­ra. Miami Beach — Az AFL Vég­rehajtó Bizottsága átiratot in­tézett Guatemala szakszerveze­tének elnökéhez, hogy “ha meg­tisztítják magukat a kommu­nista befolyásoktól, akkor segí­teni fogják őket.” — George Meany és társait megijesztette az a hir, hogy a munkások ko­moly reformokat, közöttük föld­reformot is követelnek Guate­malában. Amikor a polgári tőkés lapok olvasói félreértenek bennünket, azt természetesnek találjuk, de midőn egy régi Bérmunkás lap­olvasó teszi azt, az fáj. Nem csak a félreértett Írónak, hanem még a lapbizottságnak is, amely felelős a lap szellemi nívójáért. Úgy hiszem ezen céllal küldték el nekem egy régi lapolvasó le­velét, mivel az Oroszországban járt 19 amerikai kiküldött jelen­téseivel kapcsolatosan Írtam az Oroszországban levő bérekről, házbérről, stb. Hát kedves régi lapolvasó! Sem én, de senki a Bérmunkás írógárda tagjai közül nem járt Oroszországba és egyikünk sem tolakodott föl oroszországi szak­értőnek, vagy állítja, hogy na­gyon ismerjük az oroszországi gazdasági helyzetet. Ezzel szem­ben jobban ismerem a magyar­­országi gazdasági, vagy lega­lább is az 1948-as viszonyokat, amikor ott jártam és tanulmá­nyoztam. Mi ismerjük azt a végtelen nagy hazugságot, amikor a tő­kés lapok, sajnos némely mun­kás lap is azt állítja, hogy Oroszországban KOMMUNIZ­MUS VAN, amit még megtolda­­nak egy másik kábító hazugság­gal, hogy az éppen olyan, mint a FASIZMUS, tehát az ellen mind­azon munkásoknak is harcolni kell, akik nem csak a nemlétező kommunizmust, hanem a létező fasizmust is gyűlölik. A kom­munizmus valószínűleg még száz éven belül sem fog teljesen meg­valósulni, de ha ezt a tőkés la­pok is beismerik, akkor csak a teljesen bolondok harcolnának az ellen. Minden régi Bérmunkás olva­só tapasztalhatja, hogy lapunk­ban MINDÉG csak azt Írjuk, hogy a szocializmust építik, a szocializmus útjára tértek. Te­hát nem csak, hogy kommuniz­mus nincsen, hanem még a sok­kal könnyebben megérthető és elérhető szocializmus sincsen, csak építik nagy nehézségek és nagyon rossz gazdasági, vala­mint szellemi viszonyok között. De ezt a tényt, a tőkés lapok még csak véletlenségből sem említik meg. Soha nem ismernék be, hogy Ők a nemzetközi szoci­alizmus ellen harcolnak és nem a nemlétező kommunizmus ellen. Mert ha ezt beismernék, akkor nagyon sok munkás és tanuló, tanulni vágyó egyén nagyobb érdeklődéssel volna a szocializ­mus iránt, melyet könnyebben megérthetnének és elérhetné­nek. Hogy milyen hülyeség azt ál­lítani, hogy Guatemalaban. Kí­nában is kommunizmus van, az minden gondolkodó ember előtt világosan láthatónak kellene le­gyen. De ugyan ez áll Orosz és Magyarországokra is. A BÉRRENDSZER A bérrendszer eltörlését lega­lább is a kommunista társadal­mi rendszerben várhatjuk, de amig szocializmust is csak épí­tik, addig azt nem lehet eltöröl­ni. Ezt leginkább azoknak kelle­ne tudni, akik tanulmányozták azon nehézségeket, melyeket az ilyen átépítésnél le kell küzdeni. Mivel Magyarországon és nem Oroszországban jártam, igy on­nan hozok fel példákat, ezen ne­hézségek illusztrálására. 1946-ban, amikor hozzákezd­tek a szocializmus építéséhez, nagyon sok mérnök, orvos, ve­gyész, szakmunkás, üzemvezető megszökött a németekkel. Még azok közül is, akik ott marad­tak, több mint fele ellenségesen viselkedett a szocializmussal szemben, mert otthon is a Hor­thy propaganda gépezet éppen úgy mint itten, azt kommuniz­musnak, borzalmasan rossznak, félelmetesnek tüntette fel és véste a népek agyvelejébe. Számtalan sok ilyen egyete- I met végzett emberre volt szük­ség, valamint szakmunkásokra is. Ha nekik is csak annyit fi­zettek volna, vagy adtak volna, mint a nyugatosok által meg­nyert szabotálóknak, gyujtoga­­tóknak, naplopóknak, akkor so­ha nem vállalkoztak volna tanu­lásra, erősebb munkára. Pedig a népnek igen nagy szüksége volt mindenre, ami leglényege­sebb a nehézipar, folyók szabá­lyozása, villanyfejlesztő telepek­re. EZT A MUNKÁT EL KEL­LETT VALAKINEK VÉGEZ­NI. Tehát aki jobban, erősebben dolgozott, az többet kapott mint aki nem akart dolgozni, a szo­cializmus építésében résztvenni. Kedves régi lapolvasó, sokan nem azért nem dolgoztak, mert gyengébbek voltak mint a töb­biek, hanem azért, mert NEM AKARTAK, arról pedig minden­ki tehetett. PÉLDÁK Nekem van egy sógorom, aki nagyon erős munkás, 14 órákat, néha 16 órát is dolgozik egy nap alatt, de mivel a papjára hallga­tott, nem állt be a szövetkezet­be, mert a pap éppen olyan ti­tokzatosan, mint amikor a po­kolról beszélt, azt mondta neki, hogy az KOLHOZ, hiába hívják azt jó magyar kifejezéssel SZÖ­VETKEZETNEK a hívei, de mi­vel a papok és a méltóságos urak mondják, hogy az kolhoz, igy attól rettegni kell, mint a pokol­tól. A sógorom földje kis dara­bokban 14 kilométerre, a másik darab 12 kilométerre van a ház­tól, igy a sógorom mikor otthon voltunk is felkelt reggel 3 óra­kor, megetetette a két tehénké­jét megfejte, akkor kidöcö­gött a földekre, egy negyed hol­dat felszántott, akkor indulni kellett visszafelé, hogy este 8 órára hazaérjen. Vagy ha hor­dás van, akkor csak kétszer tud megfordulni, de az is 15 órát vesz igénybe. Hárman keresnek vagy 10,000 forintot. Ezzel szemben előttem van a bajai termelőszövetkezetek múlt évi elszámolása, mely szerint a Kopcsek család, hárman dolgoz­tak, mint az én sógoroméknál, 38,838 forintot, a Tomik család 35.500 forintot, a Szabadi család 34,985 forintot kerestek. Ezek okosan beálltak a szövetkezetbe, modern gépekkel dolgoznak, egy gyenge leány, traktorral többet fel tud szántani egy óra alatt, mint az én sógorom két nap

Next

/
Thumbnails
Contents