Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-01-02 / 1813. szám
1954. január 2. BÉRMUNKÁS 7 oldal (Vi.) Sok száz kisebb-nagyobb hazugságok megcáfolására, melyeket a Kínai Népköztársaságról terjesztettek Chiangék és az amerikaiak, most egy intervjut közöl a “U.S. News and World Report” december 18-iki száma, amelyet Robert P. Martinnak ad egy ismert japán üzletember. Amint a kérdések mutatják, mind úgy volt irányítva, hogy Ikedá japán üzletember feleletével bizonyítsa azokat a vádakat amiket az amerikai lapok Írtak Kínáról. De Ikeda az igazságot mondta és olyan válaszokat adott amelyek meglepőek, sőt voltak közötte olyanok is amit Martin ur meg sem mert Írni lapjának. Már a Bérmunkásban is volt kivonat Mrs. Endicott könyvéből, de legtöbb megszéditett amerikai azzal intézi el azon igazságokat, hogy kommunista rokonszenvező, pedig egy vallásos misszionárus család tagja, aki Chiang idejében éveken keresztül ott lakott, tanított és a keresztény vallást terjesztette, de ha az igazat Írja, akkor kommunista rokonszenvező. De már a US News-ra nem monhatják azt, hogy kommunista rokonszenvező, sem az intervjut adó japán üzletemberre, sőt a lap meg is említi, hogy Ikeda, kommunista ellenes. De hát adjon választ Mr. Ikeda, semmisítse meg azokat a hazugságokat: Kérdés: Merre utazott Kinában, Mr. Ikeda? Válasz: Hong-Kongot érintve mentünk Cantonba, onnan repülővel Hankowba, ahol megálltunk és onnan Peipingbe repültünk. Visszafelé is ezen az utón jöttünk. Kérdés: Meglátogatta Man-/* churiát, Shanhait és Tientsin!, az ipari kerületeket? Válasz:- Kértünk engedélyt, hogy meglátogathassuk Manchuriát, de arra nem kaptunk választ. Azonban úgy terveztük, hogy Tienstint, Shaghait meglátogatjuk, erre a kínaiak készek voltak, hogy megmutogatják ezen ipari városokat, de nem volt időnk rá. Kérdés: Azon kinaiknak, akiket ön látott, volt elég ennivalójuk? Válasz: A jobbfajta élelmiszer kevés, de elég ennivalójuk van mennyiségben. Kérdés: Mit gondol ön jobbfajta élelmiszer alatt? Válasz: Mint kávé, cukor, bor és más ilyfajta cikkek. 'Kérdés: De a nép az utcákon jól tápláltnak néz ki? Válasz: Határozottan és mi nem láttunk koldulókat az utcákon. Kérdés: A kínaiak jól öltözködnek ? Válasz: Peiping lakossága egyszerű Lenin blúzt viselnek, mint a munkások. Nem láttunk gyönyörűen öltözött nőket. Úgy láttam, hogy Peiping egyszerűen a fiatal munkások városa. Nem láttam öreg népeket. A népek egyszerű pamutszövet egyenruhát viseltek, de nem láttam rongyos, piszkos népeket, mint a múltban. Még a folyókon dolgozó hajósok is uj pamutszövet ruhákat viseltek. Kérdés: Volt Kínában azelőtt is? Válasz: Igen 1937-ben. Kérdés: A kormány hivatalnokoknak jobb ruhájuk van mint a munkásoknak? Válasz: Azt nem tudom. Mind egyformán kék egyenruhaszerü öltönyben voltak. A kereskedelmi bizottságunk jelentette, hogy Peipingben a szabók csak ilyen ruhákra kapnak megrendelést, azt is a szerényebb szövetekből. Kérdés: Megvannak a kínaiak elégedve a kormányukkal? Válasz: Úgy gondolom, hogy olyan sok évi katonai uralom után, nagyon is szívből támogatják Mai Tse Tung kormányát. Úgy hiszik, hogy most már, ha dolgoznak akkor képesek enni. Ez nagyon nagy vívmány Kínában. Kérdés: Látott-e szigorú kormány intézkedéseket? Válasz: Nem. Én nem vettem észre olyasmit. Ámbár az tény, hogy akinek nagyon jó volt azelőtt, most nehéz időket élnek. De talán nagyon korai volna még ítélkezni, véleményt alkotni, hiszen csak három év telt el a forradalom óta. Kérdés: A tárgyalások alatt hangoztatták-e a kínaiak a béke utáni vágyukat? Válasz: Igen. Határozottan. Iskolákban, a falvakban, mindenfelé felírások, propaganda folyik a béke érdekében. De más oldalról is láttam felírásokat, hogy “Álljunk ellent az Egyesült Államoknak, segítsük Koreát”. Kérdés: Látott sok oroszt Peipingben ? Válasz: Igen, láttam. Kérdés: Az oroszok fontos hivatalokban voltak? Válasz: Nem vettem észre. Kérdés: Mit csináltak ottan? Válasz: A kínaiak nyíltan megmondták, hogy az oroszoktól nagyon sokat tanulnak, hogy az oroszok szívesen tanítják őket az élet minden terén. « Kérdés: Készülnek-e a kínaiak fegyveres beavatkozásra? Válasz: Nem gondolom, hogy a kínaiak támadnának bárhol. Inkább azt hiszem, hogy igyekezni fognak megnyerni a népet gazdasági segítségen keresztül és figyelmeztetni, hogy mit csinálnak velük az imperialisták. Kérdés: Észrevette-e a koreai háború káros hatását Kínára? Válasz: Nem. Az én észrevételem éppen az ellenkezője volt. A kommunista vezetők felhasználták a koreai háborút a saját javukra. Felrázták a népben a nemzeti érzelmeiket felemelték a termelést. Ugyancsak egészségügyi intézkedéseket foganatosítottak a bacilus háború elleni védelemre. Megöltek 44.000.-000 patkányt, vagy két milliárd legyet és szúnyogot. Kérdés: Milyen sokáig volt Kínában ezen esetben? Válasz: Csak egy hónapig. Kérdés: Megvolt-e lepődve, hogy a bucsujáró helyek iskolákká lettek átalakítva? Válasz: Nem voltam meglepődve. Majdnem az összes templomokat iskoláknak is használják. Az elemi és középiskolák száma megkétszereződött 1950 óta. Ideiglenesen épületeket vettek igénybe, amig az uj iskolák készen nem lesznek, vagyis amig elegendő iskolákat nem építenek, hogy a rohamosan szaporodó tanulóknak helyet adjanak. Kérdés: Az üzletemberek zúgolódnak a magas adók miatt, meg, hogy képesek lesznek-e megmaradni a jövőben? Válasz: Mi nem hallottunk ily zúgolódást. Éppen ez az erős pontja a Mao Tse Tung fórra-’1 dalmának. Mao rendszere szerint egy enyhe átszervezés van, nem egy gyökeres változás. Peipingben az üzleteket egyéni kezelésben hagyták, ámbár vannak állami üzletek is. Leginkább könyvesboltokat kezel az állam. Nem nagyon adóztatják meg a magánüzleteket. De ugylátszik, hogy a hasznot olyan célra fordíthatják melyet engedélyeznek nekik. Kérdés: Azon kínaiak akikkel ön beszélgetett, gondolják-e azt, hogy Chiang Khai-shek megfogja próbálni az ország megtámadását? Válasz: Még nem is álmodoznak olyan lehetőségekről. Kérdés: A kereskedelmi kérdésben sikerült szerződést kötni? Válasz: Igen. Előzetesen 400.- 000 tonna “cooking coal”, 300.- 000 tonna só és sok más dolgokra. Kérdés: Mi érdekelte a kínaiakat legjobban ezen kereskedelemben? Válasz: Építkezési anyagok, műtrágya, vaslemezek, gyógyszerek, optikai dolgok, vasúti és' más közlekedési eszközök, felszerelések. Kérdés: Kértek-e bulldozerokat? Válasz: Nem, azt mondták, hogy azokat Oroszországból kapják. Kérdés: Fenyegetőztek-e a kínaiak, hogy nem fognak Japánnal kereskedni, ha csak nem szakítják meg Amerikával a társas viszonyt? Válasz: Nem, nem tettek ily fenyegetéseket. A kevéssé érdekes kérdéseket kihagytam, de minden kérdésben benn volt az, hogy milyen választ szerettek volna kapni. Valószínűleg, hogy ők is sok választ kihagytak. Még igy is, a válaszok az amerikaiak által kitalált, vagy terjesztett hazugságoknak az ellensúlyozására szól. A kínai nép nem éhezik, nem rongyoskodik, többé nem koldul. Az üzletemberek nem lázadnak, nem várják Chiangot és nem volt káros hatással a koreai háború. Nem könyörögnek senkinek kereskedelmi kapcsolatokért. Nem kell nekik Japán vagy amerikai bulldozer. A NÉMET FIATALSÁG KELETNEK UTAZIK (Vi.) A napokban írták a lapok, hogy a nyugati német kormány kérelmére, megkönynyebbitették a két német zóna közötti közlekedést. Alig hogy ezt megírták, jön a hir Helmstedtből, hogy december 21-én, több mint kétezer nyugat német fiatal 18-25 év között egy nap alatt átment a kéleti zónába. Azon is siránkoznak, hogy szinte népvádorlás lett a fiatalok között, mind keletnek mennek. Mostan azt sem merik állítani, hogy szöknek, mint a keleti zónákból a nyugatiba látogatókat mindjárt menekülteknek nevezik. A DRÁGA 10 CENTES “PIE” OKLAHOMA CITY — A “Honest John Grocery” cég elfogatta és a bíróságra vitette a 45 éves Clifford Wilsont azon vád alapján, hogy az üzletben addig nézegette a 10 centes lepényeket (pie), amig egyet a legtermészetesebb utón eltüntetett, — vagyis megevett. Miután Wilson, tagadta a dolgot, azt állította, hogy csak szagolgatta a pie-okat, esküdtszék elé került a dolog. Midőn az esküdtjelöltek megtudták, hogy csak 10 centes kártérítési pörről van szó, kijelentették, hogy inkább szívesen megfizetik a tiz centeket, csak ne kelljen nekik ilyen csekélységgel tölteni az időt. Miután 9 esküdtjelölt lerakta a 10 centeket, a biró kidobta a port. De most meg az okozott bajt, hogy kié legyen a 9 dime? — óh, hol vagy bölcs Salamon?! Épül az ország Heves megyében a kormányprogram nyilvánosságrahozatala óta november 22-ig összesen 174 kisipari engedélyt adtak ki. Veszprém megye változatos, gyönyörű vidékein, a Bakonyban, a Balaton mentén és a Kis- Alföld felé húzódó tájakon november 15-én, vasárnap hajtó,- és körvadászatot rendeztek a Veszprém megyei vadászok. Nyolc vadásztársaság 56 brigádja indult a határba. A vadászok nagy zsákmányt ejtettek. Több mint kétezer nyulat, csaknem 500 vadlibát, 252 vadkacsát, 37 fácánt és 7 vaddisznót lőttek. A Sztalnivárosi Dózsa moziban ruházati kiállítás nyílt november 21-én. Bemutatják az 1954. évi készruha-, méteráru, cipő- és kötöttárumintákat, amelyeket közvéleménykutatás céljából már több vidéki városban bemutattak. November 22-én divatbemutatót is rendeztek. Az Ácsi cukorgyárban is nagyon gyors ütemben folyik az idei bő cukorrépatermés feldolgozása. November . 10-ig már terven felül 3400 mázsa cukrot készítettek. A Pestmegyei Tanács kétéves gyümölcstermesztési tervet dolgozott ki. A terv szerint ötezer holdon telepítenek nagyüzemi gyümölcsöst. A megyében 500 holdon faiskolát létesítenek. Egy japán üzletember beszél Kínáról
