Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-06-12 / 1836. szám
1954. junius 12. BERHVNKÁS 7 oldal A vallás őrültiei BÚCSÚZUNK AKIK ELHISZIK, HOGY AZ ISTEN TILTJA ŐKET ATTÓL, HOGY MUNKÁSSZERVEZETEK TAGJAI LEGYENEK. SAN FRANCISCO — A Seventh-day Adventist vallás papjai bebeszélik a túlbuzgó híveiknek, hogy az isten eltiltotta őket attól, hogy munkás unionokba lépjenek. Miután a vallás követői sztrájktörők sem akarnak lenni, jó ideje valamilyen egyezséget keresnek a szakszervezetekkel, mert állításuk szerint szerte az országban mintegy 30,000 tagjuk dolgozik szervezett munkások között. *---------------------------------------Ezen egyezségre való törekvések most valamelyes eredményre vezettek, mert egyes lokális unionok beleegyeztek abba, hogy ezen vallás követői, ha befizetik azon összeget, amit a union tagjai fizetnek tagsági dij gyanánt, dolgozhatnak a szervezett munkásokkal. Ezen vallási szekta vezetője, a 72 éves Rev. Carlyle B. Haynes jelenti, hogy mintegy 1000 lokal unionnal kötött ilyen egyezséget, amelyek részben a CIO, részben az AFL-hez tartoznak. A szekta sok követője dolgozik a CIO-hoz tartozó Auto Workers Union által szervezett gyárakban. “Nem az Egyház és nem mi, a papok tiltjuk híveinket attól, hogy munkásunionba álljanak”, — mondja Rev. Haynes, “hanem maga az isten tiltja azt”. Rev. Haynes többször megismétli ezt a mondatot, de nem magyarázza meg, hogy az isten miképpen fejezte ki ezt a munkásellenes tilalmát? Kinek és mikor mondotta ? Ezen szekta vakbuzgó tagjai persze elhiszik és gondolkozás nélkül követik a papjaik rendeletéit, amelyre persze ráfogják, hogy azokat az isten mondja, sőt parancsolja. Természetesen a munkáltatóknak nagyon tetszik az ilyen vallási dogma s az ilyen “isteni parancs”. Ha sokan követnék, akkor hamarosan meg tudnák törni a union mozgalmat és viszszaállithatnák a teljes méretű kizsákmányolást. Az olyan szakszervezeti vezérek, mint pl. John L. Lewis, a United Mine Workers elnöke, vagy a zenészek unionjának az elnöke, James C. Petrillo, jól látják ezt és azért megtagadták a fenti egyezség aláírását. Kulturmunka az öröknapfény honában Azon munkások, kiket a kegyetlen tőkés rendszer vasfoga megőrölt és igy az egészségünk, az anyagi erőnk utolsó maradványával Floridába kényszerültünk, örömmel regisztráljuk azt a kulturmánkát, amelyet lelkes emberek, kulturharcosok annyi fáradtsággal olyan hatalmassá kiépítettek Floridában. Elszakadva a megszokott környezettől, családtól, baráttól, mindentől ami a dolgozó ember szemében oly becses. Mindezeket megtaláljuk Florida, Miamiban. Ez a fölbecsülhetetlen kulturérték alig talál méltatásra. Majdnem mindenki természetesnek véli ezt a kedvező állapotot. Nem lehetne eléggé méltatni az elénktáruló munkát. Hitvány, hamis próféták, politikai, faji, vallási belebeszéléssel iparkodnak elriasztani a gyengehitüeket. Az értelmes magyarság lelkiségére vall, hogy a célúk nem sikerül. A Miami Magyar Amerikai Kultur Klub jelentős intézménynyé nőtte ki magát a kultúra és a művészet terén. Túlnőtte a szűk Klub határait. Nevet vívott ki magának nemcsak Miami, Floridában, de széles Amerikában is. Miamiban nincs olyan kulturmegmozdulás, ahová a Kultur Klubot meg ne hívnák és mindenhol becsülettel megállja a helyét. Számtalan dicséretre, kitüntetésre tudnánk hivatkozni. Függetlenül irom észrevételimet, minden befolyástól. Tisztán az igaz érzésem, az emberi haladás iránti hűség, szeretet, az inspiráló motivum. Mondhatom, a magyarság legtágabb rétege is fölismerte Florida lelket és testet üdítő hatását és tömegesen keresik föl a Kultur Klubot, ahol megtalálják azt az atmoszférát, amelyre minden külturát szomjazó ember vágyik. Természetesen az öröm közzé üröm is keveredik. Vannak jópénzü hízott ökrök, kik a “szerzett” vagyon fölényével tekintenek le az alkotó munka gonddal élő, meggyötört áldozataira. Mi dolgozók, kiknek az egyéniségét a munka fénye nemesíti, alábecsüljük az aranyborjú tekintélyét. Mi teszi lehetővé a Kultur Klub sikeres működését? Alig van ének, tánc vagy színművész amerikai vagy magyar téren, kik ajánlkozó örömmel ne mennének szerepelni a Klub meghívására. Számtalan szereplőt tudnánk megnevezni amerikai vagy magyar téren, akik itt szerepeltek. Áldozatot nem kiméivé szerzik meg a legjobb erőket. Ezenkívül a Klub kitűnő műkedvelő gárdája ad magasnivóju előadást sok esetben. A sok élettapasztalattal, lelki erővel megáldott emberek sokasága tevékenykedik a Klub illetve a vendégek érdekében. Nem lehetne kellő jószándékkal aláhúzni azt a gigászi munkát, amit a női tagok, illetve a nőcsoport végez. Színjátszás, rendezés, a konyha irányítása, de bárhol, mindenütt ott vannak, ahol önzetlenül a köz érdekében kell cselekedni. Neveket csak azért nem említek, bár az érdemet olyan sokan megszerezték rá, mert a nagyszámú egyéneket fölsorolni lehe(Vi.) Mivel örvendetesen nem a lapunktól kell elbúcsúzni, hanem legjobb fentartójától, Lefkovits munkástárstól, aki tizenöt éven keresztül azt oly sikerrel vezette, összetartotta, igy csak azt mondhatjuk, hogy Lefkovits munkástárs nagyon is megérdemli a pihenést, melyet sokkal nyugodtabban fog tudni megtenni azon tudatban, hogy a lap továbbra is fenmarad. Az utóbbi pár hónap alatt, nagy szivszorongás volt az egész Bérmunkás családnál, hogy mi lesz? Már sokan temették a lapot és nagy páthosszal arra mutattak rá, hogy igy járnak mindenfélekép azok, akik EGY emberre támaszkodtak. De a Bérmunkás olyan erős, életrevaló, hogy nem lehet könynyen megszüntetni. Ennek leginkább az az oka, hogy Lefkovits munkástárs atyai szeretettel tartotta össze ezt a családot. Nem csak azokat, akik mint rossz testvérek néha-néha egymásnak ugrottak, testvérharcokat folytattak, ámbár a lapiránti szeretet elég nagy volt ahoz, hogy azután kibéküljenek. Hanem a Bérmunkás olvasótábora annyira a laphoz lett forrva, hogy a rendkívüli értekezletnek az volt a kötelessége, hogy fentartsuk a lapot. Ez az atyai szeretet, türelem, biztatás, segítség, mellyel Lefkovits munkástárs úgy az olvasókat, aktiv lapkezelőket, a tanulni, fejlődni hajlamos munkástársakat kezelte, volt a titka, hogy a lapunk minden megpróbáltatás, kiöregedés dacára is, képes fenmaradni. Lefkovits munkástár s n a k nem csak az asztalánál talált befogadást minden wobbly, a lapunkért, mozgalmunkért dolgozó munkástárs, hanem a szivében is, és bizony, akit érdemesnek tartott tanításra, támogatásra, azokat teljes szívvel, odaadással támogatta, dacára a sok visszaélésnek. Az elvrokonság sokkal erősebb kapocs, mint a vérrokonság. Sokkal inkább összhangba hozható, de ott is kell egy a hibákat, gyengeséget elnéző atya, egy valaki, aki a családtetlen. Azonkívül az önzetlen lelkiségükkel a személyes dicséret ellenkezik. Ezen sorok Írója, mint a haladás, a dolgozó embert szolgáló tudomány, kultúra barátja, kéri a Miamiba ránduló magyarságot, látogassa ezt a dicső intézményt. A Kultur Klub vezetősége mindent megtesz, hogy kellemessé tegye az ott töltött időt. Maga az őszinte kézszoritásnak is fölbecsülhetetlen az értéke. Minden ember kérgeskezü munkás ki vágyik eltölteni baráti atmoszférában idejét, és művelődési szomj át kielégíteni, legyen szószólója ennek a minden jóakaratot megérdemlő intézménynek. Az osztálytársadalom elviselt bennünket és eldobott mint egy értéktelen rongyot. Az öregség, rokkantság utolsó államásán, kéz a kézben demonstráljuk összetartásunkat. Vasas ban rendet tart fen, a munkamegosztást igyekszik igazságosan elintézni, ha mindjárt magának is kell a legnagyobb részt elvégezni. Kell, aki felismerje, hogy ki mire képes és azt segítse, hogy még nagyobb segítségre legyen. Ilyen volt Lefkovits munkástárs. Bizony nagy a mi veszteségünk, de az örökségünk, a lapunk megmaradt. FIGYELEM CLEVELAND! Az évad legnagyobb sport eseménye az angol-magyar football mérkőzés volt, amelyen a magyar fiuk világra szóló győzelmet arattak. Ennek a mérkőzésnek a hivatalosan felvett filmjét junius 18- án mutatják be a Buckeye Road-i Verhovay Otthonban. A bemutató este 8 órakor kezdődik. Belépti dij nincs. Felhívjuk a clevelandi olvasóink figyelmét erre az érdekes estélyre. A SOFFŐR JOGA SAN FRANCISCO — Az alábbi eset mutatja, hogy egyes autó tulajdonosok úgy képzelik, hogy a hajtási engedéllyel az egész útrendszer birtokába jutnak. Midőn az 55 éves Fred Kahn mérnök alig tudott elugrani az őt majdnem elütő automobil elől, a szokásos “God damn it!” kiáltásban tört ki. Erre megállt az autó, kilépett annak hajtó ja, a 24 éves Reginald R. Alvarado “Még neked áll feljebb!” kiáltást hallatva úgy vágta fejbe Kahnt, hogy az 2 óra múlva belehalt. MUNKÁLTATÓK TAKTIKÁJA NEW YORK — A United Electrical Workers Union (független) azt állítja, hogy több nagy iparvállalat lezárta az északi államokban fekvő gyárait s a munkát áthelyezték a déli államokba, ahol sokkal alacsonyabb a munkabér. AKRON ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! Az IWW akroni tagjai és a Bérmunkás olvasói szezonnyitó CSALÁDIAS KIRÁNDULÁST tartanak junius 27-én a Farkas munkástársék szép kerthelyiségében. Jó hűsítők és szórakoztató játékokról gondoskodunk. Ha esik az eső elég fedett helyiség van. Útirány: Clevelandból a Rout 8 amelyen beérnek Akronban. A S. Main Street-re, ott balra térni az E. Exchange-ra majd a South Arlingtonon jobbra fordulni egészen a Krumroy Roadig, ott balra térni és egy fél mile a Farkas ház. Ott már jelzőtábla is van. Legyen ott minden Bérmunkás olvasó. Clevelandból d.e. 10 órakor több autó indul a 112 St és Buckeye roadról, akiknek nincs kocsijuk, legyenek ott pontos időben.
