Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-06-05 / 1835. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1954. junius 5. A háború őrültjei HÍREK MAGYARORSZÄGBOL DR. UREY NEVES TUDÓS SZERINT CSAK A HIBBANT AGYIT EMBEREK SÜRGETIK A HÁBORÚT. — ERŐSZAKOLT A KOMMUNSTA HAJSZA. — A TUDÓSOK MIND ELÍTÉLIK AZ OPPENHEIMER ELLENI HAJSZÁT. LOS ANGELES — Dr. Harold C. Urey, a Nobel dij nyertes fizikus, az egész világ egyik legismertebb s legtöbbre becsült tudósa, Los Angelesbe jött két előadás tartására. — Előadásait megelőzőleg fontos nyilatkozatot adott az újságíróknak. Dr. Urey nagy hírnevét a “nehéz hidrogén” felfedezésével nyerte. A hidrogén gáz ezen formája az, amelynek atomjai felrobbannak és szolgáltatják a bor-----------------------------------------zalmas hatású hidrogén bombát. Éppen azért Dr. Urey azt tartja, hogy most már minden komoly tudósnak arra kell törekednie, hogy miként lehet a békét fentartani. Nálunk a legnagyobbbaj az, — mondotta Dr. Urey, — hogy meghibbant agyú emberek — a lunatic fringe —- bevitte a köztudatba, hogy a kommunisták itt nagy belső veszélyt jelentenek. Elegendő bizonyíték van arra, hogy az Egyesült Államokban még százezer kommunista sincs, hogyan jelenthetne ez veszedelmet a 160 millió lakos részére? A baj az, hogy legalább tízszer annyi azon meghibbant agyú emberek száma, akik a nagy belső veszedelmet hirdetik. Dr. Urey elismerte, hogy a kommunisták előretörése a külföldön már számbavehető külveszélyt jelent. Ezt azonban nem a kormány által hirdetett “massive retaliation” (hatalmas viszszaütés) elv követésével kell ellensúlyozni, mert az csak a mindkét oldali fegyverkezés meggyorsításához vezet, emeli a háborús feszültséget és egvszer csak kitör a borzalmas világháború. Márpedig most már van annyi nehéz hidrogén, hogy az összes tengereket robbanó gazolinná lehet változtatni, — mondotta a hires fizikus. Dr. Urey, aki tagja az Atom Energia Bizottságnak és igazgatója az Atom Scientists Bulletin-nak, azt mondotta, hogy az összes atomtudósok nagyon élesen elitélték azt a hajszát, amit Dr. Oppenheimer ellen indítottak, noha a kormány igen jól ismerte annak a tudósnak a múltját, mégis rábízták az atombombát készítő laboratórium vezetését s most minden ok nélkül meghurcolták. CIO — AFL EGYEZSÉG WASHINGTON—A CIO végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, hogy aláirják az AFL (American Federation of Labor) szervezettel tervezett “No-raiding” egyezséget még akkor is, ha az AFL pár International szervezete nem hajlandó azt indorszálni. A két nagy szakszervezet végrehajtó bizottsága már két évvel ezelőtt megegyezett arra, hogy nem indítanak szervezési mozgalmat a másik által uralt ipartelepeken, nem küldenek sztrájktörőket a másik szervezet sztrájkjai alkalmával, stb. Ezen határozatot a CIO minden egyes szervezete indorszálta, az AFL néhány International szervezete azonban megtagadta az indorszálást és azért az egyezség végleges aláírása még a mai napik sem történt meg. Washington — Harold E. Stassen , a külföldi segély igazgatója, rádió beszédében védelmezte azt a korlátolt kereskedelmet, amit az Egyesült Államok a “vasfüggöny” mögötti országokkal folytat. Stassen szerint ebből a kereskedelemből az Egyesült Államok sokkal nagyobb hasznot húznak, mint a “vörös” országok. Stassen ezzel a beszéddel válaszolni igyekezett a diktátorságra törekvő demagóg McCarthy azon támadására, amit az ily korlátolt kereskedelem ellen folytat. McCarthy “hazaárulásnak” mondja a vörösökkel folytatott mindenféle kereskedelmet. genevai konferencia megkezdése előtti napokban, leginkább az amerikai háborús fenyegetések hatása alatt, öt országbeli konferenciát tartottak India, Burma, Indonézia, Pakistán, Ceylon szigetek kormányai. Ezen a kevésbé behirdetett konferencián olyan határozatokat hoztak, mely a béke megerősítését szorgalmazta Délázsiában. Hogy ez valóvá válhasson, nagyon szükséges volt, hogy India ezen öt ország képviseletében legalább is közvetítő szerepet játszhasson a genevai konferencián. Megfigyelhető az amerikai lapokban már abbahagyták Nehru elleni uszítást. Sok lap, köztük Minneapolisban, tehát a középnyugaton, ahol eddig nagyon is könnyű volt India ellen uszítani. John Cowles védelmébe veszi Nehrut és felakarja, vagy szeretné használni Ázsia megmentésére. NEHRU SZOCIALISTA? Cowles szerint Nehru ámbár szocialista, de nem kommunista, hisz a szabadságban és polgári jogokban. Hogy ez a nemzetközi tőkések kizsákmányolási szabadságát jelenti, azt Cowles nem írja ki, de valószinü, hogy csak azért merte védeni Nehrut, mert úgy hiszi, hogy nem olyan szocialista ez a Nehru, mint az amerikai szocializmussal rémitgető sajtókukacok szeretnék beállítani. A múltban nagyon is gyűlöletes szocialistának akarták Nehrut beállítani. Nem csak az indiai Nehrut, hanem minden amerikait is, akik társadalmi biztosítást, munkások szervezkedési jogokat, munkanélküli és aggkori biztosítást, vagy pláne akik szocializált medicinát akartak, így nehéz lesz Cowlesnak, meg a többieknek eladni Nehrut, mint jófajta szocialistát, amikor még Mr. Wallace és Roosevelt féle reformokat is “criping socializmus”-nak nevezték. így még mindig megmarad az a nagy kérdés, háború vagy béke lesz? A MAGYAR PENICILLIN REGÉNYE Három évvel ezelőtt, 1951 tavaszán a Chinoin-gyár egyik laboratóriumában fiatal, nyúlánk vegyészmérnök pattant fel az asztal mellől, Sárdy Lóránd. Úgy szorongatott örömében egy görbenyaku lombikot, hogy majd szétroppant a tenyerében. Az üvegedény alján mogyorónagyságú por villogott. Sárdy egyik társát az igazgatóért, a másikat a párttitkárért küldte, csak annyit mondjatok: megtaláltuk ! A gyárban pillanatok alatt elterjedt a hire: Sárdyék a magyar vegyiparban elsőnek előállították a penicillint. Másnap reggel a fiatal mérnököt a minisztertanácshoz hivatták. Útközben végigpergette az utóbbi éveinek történetét. Három esztendeje, hogy elnyűtt hadifogoly-gúnyájában megérkezett a Keleti pályaudvarra. Úgy állt ott árván, mint az ujjam. Nem várta senki érkezését, nem várta régi munkahely, hiszen alig kapta meg a negyvenes években a 'mérnöki diplomáját — már vitték is a háborúba! Valójában ez a kutatás volt az első komoly munkája. — Szívből gratulálunk nagyszerű eredményéhez! Egyúttal engedje meg, hogy közöljük kormányunk elhatározását. A debreceni Nagyerdő területén felépítjük az első magyar penicillingyárat.. A gyár megtervezésével és építésének vezetésével önt bizzük meg. A gyárnak egy év múlva meg kell kezdenie a penicillin nagyüzemi gyártását. Néhány hónap alatt esztendőket öregedett tapasztalat dolgában. Kubikosokat, kőműveseket, ácsokat, vasbetonszerelőket, építőipari gépeket — minden szükségeset megkapott az államtól. De a tervezés munkája volt számára végtelenül nehéz. A gyártási folyamat technológiájának prospektusszerü leírásán kívül semmi más nem állott rendelkezésére. Minden gépet és méretet a Chinoin-gyárban használt miniatűr kísérleti berendezés alapján kellett szinte újra feltalálnia. Konkrét segítséget sehonnan sem kaphatott: penicillingyárat és a belevaló berendezést addig egyetlen magyar tudós vagy mérnök sem épített. Tizennyqjcszor kellett módosítani “menetközben” a tervet. Előfordult, nem is egyszer, hogy már megépített üzemrészt kellett lebontani és újra felépíteni, mert közben még jobb megoldást találtak. Mindent elkövettek, hogy a kitűzött határidőt betarthassák: három hónappal mégis elkéstek. A késés az késés — de nem árt tudni, hogy a legnagyobb nyugateurópai gyógyszer konszern tengerentúli előregyártott gépegységekből — kerek két esztendeig épített fel hajszálnyira ekkora kapacitású penicillin gyárat. Magas, középkori várpinceszerü helyiségben, ahol állandóan 25 fok meleget ontanak a radiátorok — rengeteg “Blake-veg” zsúfolódik össze a sárga fenyőpolcokon. Vékony, fehértarajagos rétegben szinte foszforeszkál bennük a zöld penészgombaág-Ez a hely a penicillin bölcsője. Aztán megmutatják a gyárat, ezt a gyönyörű, titokzatos birodalmat. Háromemelet magas tartályok közt járunk a kacskaringós vas-csigalépcsőkön. Hol nagy meleg ölel förül, hol meg vacogunk: ahogy az adott fázisban megkívánja a penicillin gyártás technológiája. Csöndesen beszélgetve ülünk Sárdy Lóránddal a főmérnöki irodában. A teljesen automatizált nagyüzem idegrendszerének idefutnak össze a szálai. A (főmérnök mindent tud, ami a gyárban történik és minden személyes ügye. Pontosan ismeri minden gépegység kapacitását — ezért tudta teljesítőképességüket az 1952. évi decemberinek 1025 százalékára emelni. Ezért vált lehetségessé, hogy ma ugyanannyi költséggel 7.3 kiló penicillint állítanak elő, amenynyiért 1952 végén még csak 1 kilót tudtak készíteni. Ezért értek el olyan magas szintet, hogy ma már a termelés kisebb há- i nyada ellátja a magyar szükségletet, a többit exportáljuk a vijlágnak úgyszólván minden tájára. Eddig az üzem kétszer kapta meg az élüzem címet és a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa versenyzászlaját is őrzi. Persze, a jó munkával az is együttjár, hogy a gyár dolgozónak a keresete nem egészen egy esztendő alatt majdnem megkétszereződött. A dolgozók nagyon szeretik a fiatal főmérnöküket — tudják, hogy megváltozott életkörülményeiket saját lelkiismeretes munkájukon kívül javarészben a fiatal tudós keményen végigküzdött harcainak köszönhetik. Sárdy Lórándot azóta mégegyszer hívták a minisztertanácshoz — hogy kiváló munkájáért a mellére tűzzék a Munka Érdemrendjét. Hunyadi József ÉPITŐGÁRDA 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland.......12.00 J. Buzay, Cleveland ____ 6.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas, Akron...............12.00 J. Feczkó, New York ___ 7.00 Lous Gáncs, Cleveland ....12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susana Hering, Buffalo _12.00 A. Kucher, Valencia____ 9.00 J. Kollár, Cleveland ....... 12.00 Ernő Kovách, Cleveland .. 1.00 J. Kozsan, Miami...............12.00 Geo. Kuhn, Cleveland___ 2.00 J. Képes, Munhall ______ 2.00 L. Lefkovits, Cleveland _12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 6.00 J. Mácsay, Detroit ...........12.00 A. Molnár, Cleveland ....12.00 Jos. Munczy, Cleveland _ 6.00 Louis Pall, St. Petersburg 12.00 H. J. Pfaff, Buffalo ____ 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 4.00 Frank Szabó, Cleveland _ 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 12.00 L. Tóth, Schenectady ___12.00 Ch. Vass, New Brunswick 7.00 St. Visi, Lincoln Park___ 4.00 J. Vizi, Akron ...................12.00
