Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-06-05 / 1835. szám

1954. junius 5.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

Depressziós vita

ÚJBÓL VITATKOZNAK AZON, HOGY JÖN-E A NAGY IPARI VÁLSÁG, VAGY SEM? — A CIO AJANLATA. — MIT MONDANAK A GAZDASÁGI SZAKÉRTŐK?

WASHINGTON — Az Indokinából jövő háborús hírek meg a McCarthy cirkuszról szóló beszámolók pár hétre háttérbe szorították a munkanélküliség kérdését, — legalább is a sajtóban, de nem azoknál, akik munkanélkül vannak. Legalább is a szakszervezetek, — élükön a CIO szervezettel, — erősen hangoztatják, hogy tagjaik között igen sok a munkanélküli.

Éppen ezért Walter Reuther, r------------------------------------—

a CIO elnöke azt követeli, hogy a kongresszus nagyobb hozzájárulás utján vegye rá az egyes államokat, hogy a munkanélküli hetisegélyt felemeljék és több héten át fizessék, mint jelenleg.

A munkanélküli biztosítás után járó segélyt ugyanis az egyes államok szabják meg, noha jelentékeny részét a szövetségi kormány adja.

A szakszervezetekkel szemben azonban egyes gazdaságtudósok azt állítják, hogy az ipari csökkenés már megállt s rövidesen újabb fellendülés veszi majd kezdetét. Ilyen szakértők például Dr. Courtney S. Brown, a Columbia University elkonomistája, aki egész biztosra veszi, hogy az amerikai ipari aktivitás - esése elérte az alsó fokot, itt egy ideig színvonalban marad, majd pár hónap múltán gyors emelkedésbe kezd.

DEFINÍCIÓ

Most már általánossá lett ez a definíció: Ha olyanok vannak munkanélkül, akiket egyáltalán nem ismerünk, akkor az iparokban csak visszaigazodás van. Ha barátaink, vagy rokonaink kerülnek a munkanélküliek listájára, akkor visszaesésről kell beszélnünk. Azonban ha már mi magunk is belekerültünk a munkakeresők közé, akkor egész biztosan itt van az ipari depresszió.

A jól fizetett gazdaságtudósok állásai még biztosak.

Az optimista ekonomisták arra állapítják rózsás nézeteiket, hogy az iparokban ez év folyamán igen nagy befektetéseket eszközölnek. Mint a McGraw- Hill Co. “Business Information” irodája jelenti, az iparvállalatok ez évben oly beruházásokat létesítenek, hogy termelő képességüket 4 százalékkal emelhessék. Nos, — mondják a gazdasági tudósok, — nem emelnék a termelési kapacitást, ha nem volna kilátás arra, hogy a termelt javakat el tudják majd adni. Ezzel szemben a szakszervezetek gazdasági tudósai, — mert már azok is alkalmaznak ekonomistákat, — azt mondják, hogy az uj befektetéseket egyes nagy kompániák azért csinálják, hogy kisebb vetélytársaikat kiszorítsák az iparokból. Az utóbbi pár évben ugyanis rendkívül sokat fejlesztették az automatikus megmunkáló gépeket. így például a McGraw-Hill jelentés is említést tesz egy uj gépről, amely a befogott munkán elvégzi az eszterga, a fúró és a millingmachine munkáját, 13 olyan műveletet, amiket eddig külön végeztek.

CSAK A PROFITOT

EMELIK

Az ilyen gépek persze igen költségesek, csak a legnagyobb vállalatok tudják beszerezni. De

az ilyen gépekkel annyi munkaerőt megtakarítanak, hogy áruikat sokkal olcsóbban adhatják, mint az a cég, amely a régi gépekkel dolgoztat. Nem titok, hogy az automobil iparban a General Motors és a Ford Co. igyekszenek igy kiszorítani a többi kisebb társulatokat.

Az ily befektetések tehát ha emelni is fogják a profitot, nem fogják csökkenteni a munkanélküliséget. Tény, hogy az ily gépek elkészítésére is sok ember kell, de nem annyi, mint amenynyit kiszorítanak, hiszen éppen ez a lényege az ily befektetéseknek.

Az ipari fejlődést csak olyan ipari befektetések segítik valójában, amelyek emelik a nagy néptömegek vásárló képességét. Ily irányú befektetést jelenleg nem csinálnak, azt csak a háborús rendelések tartják fenn és

— mint Eisenhower mondotta,

— másféle intézkedéseket csak

akkor kezdenek, ha már valóban látni fogják az ipari depressziót. /

Újabb rendőrakció készül

DULLES GUATEMALA ÁLLAM FEGYVERES KÖRÜLZARÁSÁT TERVEZI. — A MONROE DOKTRÍNA MAI ÉRTELMEZÉSE. — EISENHOWERÉK BEHÓDOLÁST KÖVETELNEK.

WASHINGTON — Amig Genfben nagy erőfeszítést fejtenek ki, hogy az indokinai háborút valami módon befejezzék, az amerikai kormány hirtelen felfedezte, hogy az Egyesült Államok szabadságát most a középamerikai Guatemala kis állam fenyegeti s azért villámgyorsasággal, nagy repülőgépeken küldi a mindenféle fegyvert az ezen kis országgal szomszédos Honduras és Nicaragua államokba, hogy a latin- j* *

amerikai népek igy egymást mészárolják le.

Guatemala a közép-amerikai kis köztársaságok legészakabbra eső állama, mindjárt Mexico alatt fekszik; területe 45,452 négyzetmérföld, lakóinak száma nem egészen 3 millió. A kis ország népe csaknem teljesen földművelésből él, legfontosabb terményük a kávé és banán, aminek legnagyobb részét az Egyesült Államokba szállították eddig s onnan vásárolták az automobilokat, gépeket és mindenféle ipari termelvényeiket, mert az iparuk még nagyon kezdetleges.

Ezzel szemben az Egyesült Államok lakossága 160 mülió; ez a világ legerősebb ipari és egyben militarista állama is. És ime, Dulles külügyminiszter most mégis azt állítja, hogy ez a szegény, iparilag elmaradt kis Guatemala veszélyezteti a világ leghatalmasabb országának a szabadságát.

Az angolok véleménye Amerikáról

(Vi.) Mostanában nagyon sok lap, valamint a rádió megemlékezik az angol unokatestvérekről. Ugyanis a második háborút követő években, az angolok mintha nem is önálló ország lett volna, nem mertek Amerika ellen még csak egy rossz szót sem szólni. Most azonban egyszerre, még a konzervatív párt vezérei is, kapálódznak az amerikai vezetés ellen. Ezen minden hájjal megkent angol diplomaták úgy gondolják, nem jó az amikor a vak vezet, vagy amint Dullesről megállapították, ’’óvódás diplomata”.

Ezen vélemény megvizsgálására több amerikai irót, tudósítót, vélemény kutatót küldtek Angliába. Ezek között Don Whithead, az AP tudósítója, majdnem minden lapban 23-24- én közölt cikkei szerint négy pontban állapítja meg ezen gyökeres változást. Ezek az okok a következők:

1. Az angol népnek általában nincs bizalma az amerikai vezetésben.

2. Az angolok attól félnek, hogy Amerika és nem Oroszország fogja őket a háborúba taszítani.

3. Amerika ellenes érzés van egész Angliában.

4. Az angolok nem hajlamosak Amerikát követni egy kommunista ellenes “get tough” durva vonalú taktikában, mely lövöldözésre vezetne.

EGYÉNEK VÁLASZA

A KÉRDÉSRE

Mivel az angol sajtónak, munkásvezéreknek nem csak Whitehead, hanem az amerikai urak sem igen akarnak hinni, igy megkérdezték a népet, ezek közül is korcsmárosokat, szálloda tulajdonosokat, leginkább olyanokat, akik sok amerikai dollárt tesznek zsebre a vakációzó amerikai katonáktól és turistáktól.

Valószínű, hogy szeretett volna egyet-kettőt olyant megkérdezni, aki az amerikaiak mellett szólt volna, de az Írásában egyetlen egyet sem bir megemlíteni, igy valószínű, hogy nem talált olyan angolt, még a szálloda és más üzleti vállalatok tulajdonosai között sem, akik az amerikai vezetést még továbbra is elfogadhatónak vélnék.

Whitehead szerint, taxi hajtókát, volt angol repülőtiszteket, újságírókat, üzletemberek, borbélyokat kérdezgetett, de mind Amerikai ellenesek voltak.

AZ ANGOL DIPLOMATÁK

Angliában évszázadok óta, nagy körültekintéssel választottak és képeztek ki diplomatákat. Elképzelhetjük, hogy milyen gúnyos mosollyal fogadták Dulles, Radford, Smith durva diktatórikus megjegyzéseit, fenyegetéseit, ismerve azon Vesztegetések ürességét, lehetetlenségét. Valamint ismerve, hogy milyen következménye lenne az összes nemzetközi tőkések ázsiai gyarmataira, befektetéseire, ha Dullesék megkezdenék az ázsiai — harmadik vüágháborut.

Mert bármennyire is elnyomó az angol diplomácia, de butasággal nem igen lehet őket vádolni,

GUATEMALA BŰNE

A pár hónappal ezelőtt Caracas városban tartott amerikai államközi konferencián a guatemalai delegáció kritika tárgyává merte tenni Dulles javaslatait, amelyekkel az amerikai államokat is be akarta vonna a “kommunizmus elleni fegyveres táborba”. De ez jnég nem elég, Guatemala ennél sokkal nagyobb bűnt követett el: európai országokkal is kereskedelmi öszszeköttetést létesített. Kezdett Európába szállítani kávét, banánt és egyéb tropikus agrár termékeket és ugyanakkor ott vásrolta ipari szükségleteinek egy részét is.

Semmi kétség, — mondják Dulles és tanácsadói, — ez mutatja, hogy Guatemala kormánya kommunista befolyás alá került, igy meg kell buktatni. Hogy vájjon titokban milyen szabotáló propagandát indítottak Guatemalaban, nem lehet tudni, de annyi tény, hogy a guatemalai kormány fegyvereket akart vásárolni Amerikától, de nem adtak nekik. Erre Guatemala Európában vásárolt bizonyos mennyiségű fegyvereket.

Mihelyt ezt Dullesék hirül vették, azonnal meghúzták a vészharangot : Guatemala Amerika megtámadására készül! Mire másra szerzett volna fegyvereket?!

Még csupa szerencse, hogy a Guatemalaval szomszédos Honduras és Nicaragua hűséges vazalusai az Egyesült Államoknak. Azonnal megindult tehát ezen két állam felfegyverzése és katonai tanácsadókkal való ellátása.

így nem leszünk meglepődve, ha egyszer csak azt halljuk, hogy az amerikai kormányért lelkesedő guatemalai nép elkergette a csúnya kommunista kormányát és most már nem is gondol arra, hogy kereskedelmét a United Fruit Line tulajdonosainak mellőzésével bonyolítsa le.

Az amerikai külpolitika a Monroe doktrínának újabb értelmet adott: Amerika — már

mint az egész kontinens, — csak az Egyesült Államok tőkéseivel kereskedhet.

Boston — Dr. Qyincy Wright, a nemzetközi törvények ismert professzora azt állítja, hogy a hidrogén bombától való félelem az emberiségben nagymérvű türelmetlenséget kelt. A türelmetlenség a szabadszólás, a szabadsajtó és a vélemény szabad nyilvánításának elfojtásában jelentkezik.

mint Dullesékat. Jobban ismeri^ a gyarmatok népeit, lehetőségeket, mint a Wall Street ügynöke valaha is ismerné. /