Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-05-29 / 1834. szám
1954. május 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Magyarországon 57 százalékkal kisebb a tbc. halálozások száma, mint 1938-ban Magyarország városaiban, nagyobb községeiben sűrűn szemünkbe ötlenek a felszabadulás óta épült napfényes, levegős tüdőbeteggondozó intézetek, amelyek homlokzatán a magyar alkotmány szavai ragyognak: “A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét!” E gondozó intézetek a tuberkolózis elleti folyó szívós küzdelem helyi szervei. Feladatuk elsősorban a betegségek megelőzése és leküzdése. Felvilágosító munkával nevelik higiéniára, a fertőzések elkerülésére a lakosságot. Rendszeres szűrővizsgálatokkal kutatják fel a lappangó kóreseteket, kezelik a járó betegeket, kórházba, szanatóriumba utalják a rászorulókat. Egyetlen esztendő alatt a tüdőbeteggondozó intézetek összesen 3.991.300 vizsgálatot végeztek; ebből a megelőző szűrővizsgálatok száma 2.177.000-re rúgott. A gondozó intézetek orvosai nem csupán saját székhelyükön végeznek vizsgálatokat, hanem “guruló-laboratóiumaikkal” — röngenkészülékekkel ellát ott gépkocsijaikkal — felkeresik a környező falvakat, a távoli tanyákat, hogy a helyszínen is megvizsgálják a lakosságot és tanulmányozzák helyi problémáit. KÉT ÉVI SZANATÓRIUMI ÁPOLÁS INGYEN A tőkés korban a gondozó intézetek munkáját anyagi akadályok hátráltatták. A társadalmositás a lakosságnak alig negyedére terjedt ki, de még a biztosítás hatálya alá esők gyógykezelése sem volt kielégítő. Az egyes betegségbiztositó intézetek 6 hónapig* mások egy évig fedezték a kezelés költségeit, ami a tuberkolózis alapos gyógyítására sok esetben nem volt elegendő. A biztosítottak hozzátartozói ugyanakkor mindössze 60 napi kezelésre voltak jogosultak. den téren kétszer annyi ilyen kitünően képzett mérnöktudós kerül ki évente az egyetemekről, mint itt Amerikában. NÉZZÜNK SZÉJJEL ITT Mi történik még azokkal is, akik Hitler, Horthy, Franco terrorja elől idemenekültek. Tehát sokkal jobb kiképzésük volt, mint az amerikai footballistáknak, tudomány terén is. Először is szájkosarat raknak rájuk, nehogy a szocializmus előnyeit megmerjék említeni a tanulók előtt. És ha mégis, minden ilyen terror, ijesztgetés ellenére is megmerik azt tenni, akkor kiebrudalják őket az egyetemekről. Olyanokkal helyettesítik, akik nem sokat tudnak az Uyesmiről, de jó hazafiaknak vannak bélyegezve és a szocializmus ellen agitálnak. A társadalombiztosítás jelenleg a lakosságnak több, mint 60 százalékára terjed ki. A szanatóriumi ápolás és táppénzre való jogosultság időtartama két esztendő! A gondozó intézetek orvosai tehát anyagi szempontoktól függetlenül, kizárólag orvosi meggyőződését követve utalja be pacienseit az ország legjobb levegőjű pontjain épült, gyógyintézetekbe, amelyek ágyszáma a háború előttinek másfélszeresére emelkedett. Az ágyszám emelkedése, valamint az a tény, hogy a betegek egyre nagyobb hányada kerül a megbetegedés korai, gyorsan gyógyítható stádiumában kórházba — megszüntette a gyógyintézetek múltbeli túlzsúfoltságát. 57 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A TBC HALÁLOZÁSOK SZÁMA A magyar tüdőszanatóriumok gyógyító munkájukban a közismert klasszikus gyógyító eljárások mellett széles körben alkalmazzák a világ orvostudományának az elmúlt évtizedek során elért vívmányait. Jó eredménynyel használják a streptomycint, a PAS-t, a TBI-t, a Rimifont. Sűrűn végeznek nagy tüdősebészeti beavatkozásokat igy például eredményesen alkalmazzák szükség esetén egyes tüdőlebenyek eltávolítását, a resectiot, a gennyes mellhártyagyulladás esetén végzett mellhártyakürtást, a decorticatiot, stb. Mig a múltban, a magyar tüdőszanatóriumokban a betegeknek átlagosan 1-2 százalékán végeztek nagy tüdősebészeti beavatkozást, az utóbbi években az ily természetű beavatkozások száma elérte az ápoltak számának 12-15 százalékát is. A modem therapia hatását nagy mértékben fokozza az a tény, hogy a magyar tüdőszakorvosok munkájukat nem korlátozzák a beteg tüdő gyógyítására, hanem —. tudva azt, hogy a beteg ember egységet alkot, s a betek lelkiállapota befolyással van a tuberkolotikus folyamatra — nagy gondot fordítanak idegállapotára. Igyekeznek a beteg problémáinak a megoldásával, harmonikus kedélyállapotának biztosításával a gyógyulásra legalkalmasabb körülményeket biztosítani számára. A szanatóriumok gondoskodnak a betegek kulturális igényeinek kielégítéséről, szórakozásáról. Könyvtáraikban sok szépirodalmi és ismeretterjesztő mü található, de ügyelnek arra, hogy a beteget felizgató könyvek, pl. detektivregények ne kerüljenek a páciensek kezébe. Az olvasáson kívül egyéb kellemes, hasznos időtöltés is akad a szanatóriumokban: művészek, tudósok tartanak előadásokat a fenntjáró betegek számára, időnként a szanatórium dolgozóinak kulturcsoportja műsoros délutánokat rendez. A múltban a tüdőbetegek hangulatát sokszor káros befolyásolta — s ezzel gyógyulásukat is hátráltatta — az a tény, hogy csökkent munkaképességük miatt féltek a jövőtől. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy intézményesen oldja meg ezt a problémát is. A szanatóriumokban lévő, lábadozó betegek közül sokan vesznek részt különféle tanfolyamokon, amelyek nyugodt megélhetést biztositó, fizikailag könnyű foglalkozásokra képezik át a gyógyuló betegeket. így például a budakeszi állami tüdőszanatóriumban statisztikusokat és műszaki rajzolókat képző tanfolyamok indultak, amelyek előadói a Központi Statisztikai Hivatal szakértői, illetve az állami tervezőintézetek mérnökei. Több szanatóriumban háziipari tanfolyamokat szerveztek olyan betegek részére, akik felgyógyulásuk után otthon akarnak dolgozni. A budai hegyek között, fenyveserdők mélyén műszerész képző tanfolyamot szerveztek. A növendékek tanulmányi idejük alatt ingyen lakást és ellátást kapnak, s modern, egészséges tanműhelyben tanulnak. ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS, TUDODMÄNYOS MUNKA A magyar tüdőszakorvosok és egészségügyi dolgozók az állam támogatásával, szívós munkával fejlesztik tudásukat. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete tüdő-gyógyász szakcsoportot szervezett a szakorvosok tudományos továbbképzésének előmozdítására. Külön szakcsoportot szerveztek az ápolónők számára is, amelynek keretében az ápolónők a saját munkájukkal összefüggő tudományos vívmányokat tanulmányozzák. A szanatróriumok orvosai napi munkájuk mellett tudományos tevékenységet is folytatnak: előre meghatározott tudományos munkaterv szerint szakmájuk egy-egy problémáját dolgozzák fel, s időnként vizsgálódásaik eredményét referátumok keretében ismertetik orvostársaikkal. A tudományos munkához gazdag dokumentációs anyag, számos külföldi folyóirat áll az orvosok rendelkezésére. A Szovjetunió és a népi demokráciák szak-folyóiratait épenugy megtaláljuk a magyar tüdőszanatóriupiok folyóirattáraiban, mint az'American Reviewt, a francia Revue de la tuberculose-t, a Schweizerische Zeitschrift für Tuberkolose-t, vagy a skandináv országok szaklapjait . . . A tüdőszakorvosok évente egy-egy vidéki városban, vándor-kongresszus keretében vitatják meg a gyógyászat legújabb eredményeit, s megoldandó problémáit. 1952-ben két kongresszust is tartottak. Az egyiken a tüdősebészek a mellkassebészet kérdéseit vitatták meg, a másikon a tüdőrákról és a hörgőtágulatokról hangzottak el referátumok és felszólalások. A magyar tüdőszakorvosok lelkes, eredményes munkájáért számtalan formában fejezi ki elismerését a népi demokrácia állama: biztosítja számukra gyógyító és tudományos munka kedvező feltételeit, megteremtette anyagi jólétüket, magas állami kitüntetésekben részesíti őket. Az elmúlt évek során a magyar tüdőszakorvosoknak közel 10 százaléka részesült kormánykitüntetésekben, nyerte el a Kossuth-dijat, vagy a “Kiváló orvos” illetve az “Érdemes orvos” címet. Magyar Értesítő A TUDOMÁNY HÁZÁBÓL Olyan készülék, amely a hangokat leírja — pontosabban: rögzíti — többféle is van: fonográf, gramafon, magnetofon, diktafon stb. De ezek a készülékek csak rögzítik a hangot és segítségükkel a hangok visszajátszhatok. Tehát nem betűk, olvasható Írás formájában rögzítik a hangot. Olyan készülék, amely a hangot betűírás formájában rögzitené, nincs. A fügefa (Ficus cercia( a Mediterrán vidékről származik. A törökök magyarországi uralmuk alatt nálunk is telepítettek fügefát, melynek maradványa ma is megvannak a Gellérhegy déli lejtőjén. Nem igényes növény. Hazájában a meleg, déli fekvésű sziklás talajban is megél és gyümölcsöt terem. Kertben tavasszal ültetjük 3 méter tőtávolságra, lehetőleg déli meleg fekvésbe, ahol ajánlatos jobb minőségű talajt biztosítani és a nyári száraz hónapokban hetenként bőségesen öntözni. így nagyobb gyümölcsöt terem. A fügefát metszeni nem szabad, de tavasszal a letermett és száraz ágakat vágjuk ki belőle. A fügefa termését kétszer hozza meg. Az első gyümölcs áttelelt egyéves vesszőkön terem, a második termés az uj hajtásokon fejlődik. Augusztus-szeptember hónapban van fő érési ideje. A fügefa fagyérzékeny növény, azért a tél beállta előtt, amikor lombját lehullatta, árokba fektetve az ágakat földdel betakarjuk és még falombot is ajánlatos rátenni. Kora tavaszszal, március hónap folyamán ismét kitakarjuk, amikor a szükséges ritkító metszést elvégezzük. A gyümölcse csak teljesen érett állapotban élvezhető. A csuklás a rekeszizom reflexesen létrejövő görcse. Számos izgalmi folyamat válthatja ki: igy a gyomor hirtelen feszülése, túlterheléskor, levegőnyelés alklamával. Sok fertőző betegség (pl. influenza) is okozhat csuklást. Jelentős a hasüregi szervek betegségei kapcsán hashártya-izgalom következtében fellépő csuklás. Néha ez a tünet vezeti az orvost egy bélvagy gyomorátfuródás, hashártyagyulladás felismerésére. Vesebetegségek, a központi idegrendszer némely betegsége szintén csuklást válthat ki.
