Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-05-22 / 1833. szám

1954. május 22. BÉRMUNKÁS 7 oldal A kolozsvári botanikus-kert Erdély, a románok, magyarok lakta közös haza egykori főváro­sának jelenleg is kulturális és gazdasági központjának, Klozs­­vámak egyik legszebb ékessége az egyetemi botanikus kert. Nemcsak Románia, hanem egész Délkelet-Európa leggazdagabb és legjobban gondozott kertje, a magyar és román növénytani tu­domány és kertmüvészet közös alkotása, Kolozsvár dolgozóinak legkedvesebb sétahelye. Története több mint 80 éves múltja folyamán viszontagságos volt, amig az 1870-80-as évek regényes Muzeum kertjéből a mai páratlan fekvésű, virágpom­pában, tudományos értékekben egyaránt gazdag parkká lett, a házsongárdi hegyoldalon. Erdély Széchényijének, az Er­délyi Muzeum megalapítójának, Mikó Imrének otthonát vette kö­rül a 14 holdas Muzeumkert, mellet 1872-ben az akkor meg­nyílt egyetem számára átenged­tek. Az első botanikus profesz­­szor Kánitz Ágost 1873-96-ig sok anyagi és személyi nehézséggel küzdött egyetlen kertészével, a lelkes, nagytudásu Waltz Lajos­sal. Istvánffi Gyula alatt, 1896- 1900-ig, a kert lendületes fejlő­désnek indult. A Muzeumkert vi­rágkorát a kitűnő szervező Rich­ter Aladár alatt élte. Alig egy évig örvendhetett élte alkonyán a legzseniálisabb magyar bota­nikus, Borbás Vince, a kert ve­zetésének. Megkondult a halál­harang a Mikó-kertben, amikor közepén felépült a hatalmas ál­lattani- szövettani intézet a vi­lághírű Apáthanum. Ettől kezd­ve Richter arra törekedett, hogy az “elveszett paradicsom” he­lyett újat, szebbet alkosson. Az állam megvásárolta mintegy 35,- 000 koronáért a Házsongárdban a változatos felszinü, régi feny­vesekkel tarkított villakertek csoportját, közel 20 holdnyi ki­terjedésben. Richternek — min­den szervező és kutató munkás­sága ellenére, 1912-ben távoz­nia kellett. Győrffy István alatt a világháború éveiben az uj te­rületen a Vöröskereszt számára élelmiszert termeltek. A Muze­umkert anyagának áttelepítése már a román professzorra, A. Borzá-ra várt. Fokozatosan szá­mos üvegház épült és különböző csoportok létesültek, a rendsze­res növénytani intézet és bota­nikus müzeum modern palotáját 1937-ben avatták fel. Ez évek­ben a magyar Gürtler Kornél és a román A. Trif voltak a kert közvetlen vezetői, fáradhatatlan és odaadó főkertészei. A kert látogatottsága állandóan növe­kedett — évi 80—100.000 fő — mindig újabb és újabb alko­tásokkal gazdagodott, igy az 1940-44-es években is, amikor e sorok írója volt igazgatója. 1945 után előbb A. Borza, majd E. Pop, a kiváló paleobotanikus és morfológus lettek a kert igazga­tói. A házsongárdi kert a város fölé emelkedő hegylejtőn, diluvi­­ális terraszon települt, átlag 400- 420 m. magasságban. A majális­utcai (ma Strada Republicei) fő­bejárattól a diszkerten át ju­tunk a muzeum épületéhez. A főút változó pompájú virág­ágyak között visz, tavasszal a tulipánok csodás szinváltozatai nyílnak, nyaranta a pálmák, ba­nánok, bambuszok —^ kiszaba­dulva az üvegházak téli rabsá­gából —. tropikus erdő képét va­rázsolják elénk. A rózsakert mintegy 600 fajtával Erdély kertészeinek ajándéka, az inte­zet előtti sziklanövénycsoportok Farkas Lászlóé. Gazdag gyűjte­ménye van a szinpompás kan­náknak és Dáhliáknak. A hat nö­vényház összefüggő csoportja előtt Észak-Amerika köves pusz­táit mutatják be a kaktuszok, Agavéfc, Yuccák, míg Afrika szavannáiról a pozsgás kutyate­­iek Aloék, kövirózsák gyűjte­ménye származik. A pálmahaz tetőjét súrolják a talajban mar begyökerezett öreg pálmák ma­gas törzsei, de páfrányfak, gu­mifák is zöldéinek itt, míg a fa­lakra a feketebors kúszik. Meg inkább trópusi őserdő hangula­tát érezzük a melegházban, ahol hatalmas levelű banánok ural­kodnak együtt kedvelt Idusok­kal, sok- kontyvirag-felevel, s más kúszó, légygyökeres növé­nyekkel; itt ismerhetjük meg a kávét, kakaót, vaníliát s más tropikus haszonnövényeket, in­nen nyílik a legdrágább es leg­különösebb virágok haza; az or­chideáké; számos fajuk fakosa­rakban virágzik, eredeti termő­helyüket, a fák ágainak maga­sát utánozva. Trópusi Közép- es Dél-Amerikából, a malaji es ausztráliai szigetvilágból szár­máznák, mig a levelrozsas tarka ananász-félék Dél-Amenka oser­­reine kdiszei. A kaktuszok válto­zatos alakú fajai és a kaktusz­­képű szukkulenták az uj kak­tuszházban találnak téli szállást A következő üveghazban kisebb trópusi és szubtrópusi növények­ben igy a páfrányok sokaságá­ban, az érzékeny mimózában, a leveleit forgató Desmodiumban és sok másban gyönyörködhe­tünk Az utolsó növényház, az akvárium nagy vizmedencejeben nyáron az Amazon óriási tun­­dérrózsáját, a Victoria regiat si­kerül rövid virágzásra bírni. Másfél méter átmérőjű levelei között virága fehérben tündok­lik, majd rózsaszínt ölt, hogy ve­­gül vörösen merüljön alá. Korú­­lőtte, vizirózsák, lótuszok, vizi*­­páfrányok és vizijácint úsznak, a szélen amerikai cukornád es egyiptomi papirossás tenyészik. A növényházak teljes fajgaz­dagságát 1500-ra becsülhetjük. A pálmaház előtt kőbefoglalt I kút nagy kutatók, F. Pax, majd | Borbás Vince nevét viselte. Az elszórt magányos szobrok, a tu­dományok és művészetek jelké­pes alakjai az egykor az egye­tem homlokzatát díszítő csopor­­tozat egyes darabjai. A kert ut­jai, sétányai jeles botanikusok nevét viselik. A növényházakkal szemben terül el a japáni kert- Kis to partján cölöpökre épült, piros­­tetejü teaház hiv, melyet tavasz­­szal Hortensiák, ősszel Chrysan­­themumok díszítenek. Lépcsős kőhíd és ives fahid visznek a kis szigetre, kőlámpák, padok, kapuk, kutak ékesítik, Tavolke­­let legszebb virágai es fai nyi­­nak itt. Tovább a Himalaja szik- 1 iás lejtőjét varázsolják élénk a lila Bergeniák, Rhododendronok­­tól s a himalája orgonától kisér­ve. A Szovjetunió középázsiai pusztáinak néhány jelemző nö­vényével is megismerkedünk, a legfeltűnőbbek a több méter ma­gas liliomféle Eremurosok. Az Alpok sziklacsoportján kis víz­esés hull álá, gyopár, köviró­zsák, Gentianak és sok más ha­vasi virág szegélyezi. Az örökzöld mediterrán nö­vényzet: ciprus, olajfa, mirtusz, babér, oleander, citrom, narancs, gránátalma ,ecetfa, rozmaring, levendula, zsálya s megannyi máls övezi Plinius kertjét, amely Ceres szoborral, római szarko­fággal, áldozókővel díszítve azo­kat a konyhakerti és dísznövé­nyeket tartalmazza, amelyekről Plinius Természethistóriájában megemlékszik. A dombtetőn a biológiai csoportban számos pél­da mutatja be a növények szapo­rodását, a megporzást, a mag­vak és termések elterjesztését, a növények vízellátását, védeke­zését, mozgását. A hegyoldal­ban az eredeti erdélyi gyümölcs­­fajták gyűjteménye hoz gazdag termést. A kert második harmada a Cigánypatak és mellékágai köz­ti dombvonulaton terül el. Ez a legfestőibb, legváltozatosabb rész. Tölgyes,, gyertyános és bükkös erdőcskék váltakoznak, bókoló nyírfákkal és sudár fe­nyőkkel. Miként Erdély bércei a bükköst a lucos, majd a törpe­fenyő és a havasi törpecserjék öve váltja fel, itt is feljutunk a törpeboróka és a hangarózsa övezte sziklacsoportokhoz, ame­lyeken a Keleti és Dél-Kárpátok flórája diszlik. Innen az Erdé­lyi Medence tájaira ereszkedünk alá, tölgyeseink növényei, széna­füveink pusztai virágai, a sós­talajok jellegzetességei majd mind megtalálhatók. Szóhoz jut­nak a Bihar, az Erdélyi Érc­hegység és a Bánság is neveze­tes fáikkal, virágaikkal. A kö­zelben a Fekete-tenger partvidé­kének növényzete virul. A Ci­gánypatak 10 m. mély völgyé­ben tavasszal zuhog a viz part­jain Erdély havasi völgyeinek ékességei, igy tavasszal a Jósi-ÉPITŐGÁRD A 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland.......12.00 J. Buzay, Cleveland ......... 6.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas. Akron__.,____ 6.00 J. Feczkó, New York ....... 7.00 Lous Gáncs, Cleveland ....12,00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susana Hering, Buffalo ....12.00 A. Kucher, Valencia .......... 9.00 J. Kollár, Cleveland ____ 6.00 Ernő Kovách, Cleveland .. 1.00 J. Kozsan, Miami...............12.00 Geo. Kuhn, Cleveland___ 2.00 J. Képes, Munhall______ 2.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 6.00 J. Mácsay, Detroit _____ 2.00 Jos. Munczy, Cleveland .... 6,00 Louis Pall, St. Petersburg 12.00 H. J. Pfaff, Buffalo ...*..__ 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 4.00 Frank Szabó, Cleveland _ 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 12.00 L. Tóth, Schenectady .......12.00 Ch. Vass, New Brunswick 5.00 St. Visi, Lincoln Park___ 4.00 J. Vizi, Akron _________12.00 ka-orgona, nyáron a pompás Te­­leki-virák tömegei, felette a dómban az olvadó hóban a ta­vaszi sáfrány lila csillagai és a fehér tőzikék nyílnak. Teljes il­lúzió, mintha a Kárpátokban járnánk. A túloldalon a kert rendszer­tani része terül el. Legmagasabb pontján a vadszőllővel befutta­tott víztorony remek kilátást nyújt, tövében nagy fehér és li­­lavirágu Magnolia fák. A vízi­növények medencéjét és az inté­zet régi épületét az egyes nö­vénycsaládok változatos és gaz­dag csoportjai veszik körül. Külön kertrészletek az orvosi növények és a gazdasági növé­nyek csoportjai, utóbbiban az élelmiszert, textüanyagokat, ola­jat, festéket, élvezetet nyújtó növények sorai. A közönség ked­vencei a kert állatai: majom, őzek, teknősök. Miként annyi félrevezetés és küzdelem után egymásra talált két szomszéd nemzet a népi de­mokrácia testvéri szeretetében és együtt építi az utat a szocia­lizmus felé, úgy találjanak egy­másra román és magyar termé­szetbúvárok a tudomány és né­peik szolgálatában. Dr. Soós Rezső' Kossuth-dijas akadémikus (Élet és Tudomány folyiratból) BŰN VAGY ERÉNY? A dohányzást nagyon kedvelő fiatal jezsuita pap megkérdezte főnökétől: — Szent atyám, dohányozha­tom én imádkozás közben? — Dehogyis, hiszen az igen nagy bűn lenne, — mondotta a főnök. Pár nap múltán a fiatal pap igy adta fel a kérdését: — Szent atyám, imádkozha­tott» én dohányzás közben? — Természetesen, — felelte a főnök, — az istennek igen tet­sző dolog lesz. Washington — Egy szenátor és egy képviselő beterjesztették azon javaslatot, amely szerint a zászlónak tett fogadalomban, — amelyet minden nap elmondat­nak a gyerekekkel az iskolák­ban, — beleviszik az ‘‘isten ne­vében” kifejezést is. Másszóval a gyerekekre rá akarják kény­szeríteni, hogy a zászlónak tett fogadalommal egyben az isten­ben való hivésről is fogadalmat tegyenek. KÉRELEM OLVASÓINKHOZ! Nagyon fohtos célból szüksé­günk lenne mozgalmunk egyik legértékesebb kiadványa, a FORRADALMÁROK KÖNYVE egy-két példányára. Sajnos ki­­adóhivatalunk egyetlen példány­nyal sem rendelkezik. Azért fel­kérjük azon olvasóinkat, akik­nek megvan a “Forradalmárok Könyve” és nélkülözhetik, küld­jék be kiadóhivatalunkba. A Bérmunkás Lapbizottsága Tokyo — A ‘Kyodo’ japán hír­szolgáltató vállalat jelentése szerint az Egyesült Államok 4 destroyer tipusu hadihajót fog “kölcsön adni” (land-lease) Ja­pánnak.

Next

/
Thumbnails
Contents