Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-01-09 / 1814. szám

8 oldal BÉRMUNKA S 1954. január 9. Természettudós véleménye Pár hete a Bérmunkás a pilt­­downi ősember lelet hamistással foglalkozott és Geréb munkás­társ jelezte, hogy ezzel a kér­déssel az idei naptárunk is fog­lalkozni fog. Ebből a szempont­ból érdekesnek tartjuk egy ki­váló magyar természettudós vé­leményét, amelyet az alábbiak­ban közlünk le: “Az elmúlt hetekben a külföl­di, de különösen az angol lapok a botránykrónikák feltűnően szedett cimbetüje alatt adtak hirt arról, hogy a világhirü pilt­­downi ősemberlelet, az ember származásának ez a különös je­lentőséggel felruházott határkö­ve, közönséges hamisítvány. A hir számunkra annál is érdeke­sebb, mert éppen a piltdowni ős­ember-maradványokra építette az idealista áltudomány az em­ber származásának legreakció­­sabb elméleteit, éppen a pilt­downi lelet segítségével igyekez­tek hátráltatni a haladó termé­szettudomány ellenségei az em­beri faj fejlődésének megismeré­sét. Nézzük meg mi a piltdowni le­let és mi a szerepe a dialektikus materialista tudomány elleni harcban, ezen keresztül az em­berről és környezetéről alkotott ismereteink bővülésének akadá­lyozásában, sőt: a politikában. Az angilai Piltdown helység közelében 1910 körül kavicster­melés közben ősi jégkori réteg­ből emberi csonttörmelékek ke­rültek elő, amelyekből egy ko­ponyát sikerült összeállítani. A tudományos köröket valósággal felkorbácsolta egy állkapocs, amelyet a koponya mellett ta­láltak s amely annyira majom­­szerű volt, hogy a fejlett agyve­lővel rendelkező, mai tipusu ko­ponyához sehogysem illett. Vi­ták indultak azon, hogy miként lehetséges ugyan abban a réteg­ben egymás mellett ilyen külön­böző jellegű csontmaradványo­kat lelni, amelyeknek megköve­sedett csontanyaga is egyfor­mán ősi benyomást kelt? Az em­berkoponya és a m^jomállka­­pocs talán a véletlen különleges játéka folytán került egy hely­re? Vagy a természet játéka ho­zott létre ilyen meglepő kevert élőlényt csak azért, hogy az utó­kor kutatóinak rejtvényeket ad­jon fel? A természet nem játszik, a fejlődésnek és igy az ember ki­alakulásának is megvannak a maga törvényszerűségei. Szá­moltak ezzek azon haladószelle­­mü tudósok, akik nem vontak le elhamarkodott következtetése­ket a tudomány megállapításai­val, az ember fejlődésének tör­vényszerű menetével szemben álló piltdowni leleletből. A kétel­kedők közt volt kiváló antropo­lógusunk, Lenhossék Mihály is, aki hosszas mérlegelés után ar­ra a következtetésre jutott, hogy a pütdowni lelet egy ember koponyájából és tőle függetlenül egy majom állkapcsából tevődik össze. Voltak azonban, akiknek ez az ellentmondás kapóra jött és a piltdowni rejtélyt saját re­akciós, a származástan elismeré­sét gátló tanaik alátámasztásá­ra használják fel. Most, amint az angol újságok cikkeiből kitűnik, újból vizsgá­lat alá vonták a piltdowni rej­télyt s megállapították, hogy a koponyacsontok valóban emberi maradványok ugyan, de az áll­kapocs egy mai majom állkap­csa, amelyet festékkel, mester­séges koptatással és reszeléssel ügyesen “kövült”-té hamisítot­ták. A szenzációs leleplezés egy* szerre rombadöntötte a reakció­nak azokat a tudományos légvá­rait, amelyeket a “piltdowni rej­télyére épített. A haladó tudománynak az ember kialakulásáról az az ál­láspontja, hogy az ember fejlő­dése fokozatosan ment végbe, amig mai alakját elérte. Ebbe az elméletbe a piltdowni leletet nem lehetett beilleszteni, ugyan­is a piltdowni állkapocs azt bi­zonyította volna — s igy is ál­lították be egyes áltudósok — hogy a fokozatos fejlődést meg­előzve, mintegy külön ágként lé­tezett egy ősi emberfaj, amely közvetlen előde a mai európai embernek s amelyik nem ment keresztül a jávai majomember, a neandervölgyi ember, stb. fo­kozatán. így a mai ember erede­tének idealista, misztikus tana­it szolgálta, amelynek bőségesen akadtak propagálói és hívei azokban, akik az embernek az állatvilágból való származását a bizonyítékok súlya alatt kényte* lenek beismerni ugyan, de helyt szeretnének adni az isteni te­remtésnek is és legalább a fejlő­dés törvényei alól akarnák ki­vonni az embert, mondván, hogy kialakulása első pillanatától kezdve nagy és fejlett emberi agyveleje, tehát emberi képessé­gei voltak akkor is, ha testének egyéb részei még állati jellegűek, mint a piltdowni emberé. A hamisított piltdowni lelet leleplezése a haladó elmélet meg­erősödését jelenti. A kérdésnek van azonban még egy másik oldala is. A materi­alista fejlődésszemléletből kö­vetkezik a szovjet és a haladó nyugati tudósok származástani elméletének másik alaptétele, amely kimondja, hogy a mai em­ber az egész földkerekségen egy­séges fajt alkot. A különböző emberfajták testileg, szellemileg teljesen egyenértékűek; az élet­hez teljesen egyenlő jogokra tarthatnak igényt. Ennek a világos, értelmes és igaz elméletnek is megvannak a maga ellenlábasai azoknak a fasiszta “tudósok”-nak szemé­lyében, akik be akarják bizonyí­tani, hogy a mai emberiség kü­­lömböző értékű és képességű fa­jokból tevődik össze. A hitleris­ta áltudomány olyan régebbi el­méletekre támaszkodik tétele bi­zonyításában, amelyeknek létre­hozói maguk talán nem is sej­tették, hogy idealista szárma­zástani hipotéziseikkel milyen embertelen következtetése k r e nyújtanak lehetőséget. Elméle­teik szerint a különböző ősi ma­jomfajokból különböző ember­fajok származtak, tehát a mai emberiség már keletkezésétől fogva nem egy, hanem több faj­ból áll. Amikor például Sergi olasz és Klaatsch német tudó­sok elméletüket megalkották, aligha gondoltak arra, hogy né­hány évtized múlva rájuk hivat­kozva fogják az emberfajták különböző értékét hirdetni. De mégis igy vezetett egy téves tu­dományos nézet a rasszizmus­hoz, az “uralkodé faj” fasiszta elméletéhez. A hitlerista rassz-ideológusok azonban nem semmisültek meg a Harmadik Birodalom összezu­­zásával. Ma is akadnak érdek­­csopotok, amelyeknek szükséges bebizonyitaniok az emberiség különböző fajtáinak értékkülön­bözőségét. Hiába bizonyítják az emberi faj egységét már a té­nyek ezrei, mégis — még ma is -—vannak, akik a századeleji el­avult és tudománydlenes nézete­ket fel akarják eleveníteni. Az utóbbi években angol nyelven je­lent meg egy könyv, amelynek írója R. Ruggles Gates teóriáját szintén a piltdowni leletre épí­tette. Szerinte az emberiség ré­szint az orángutángtól, részint a gorillától származott. Az “orángoid” vonal képviselője a piltdowni ember, amely? már a legrégibb időkben fejlett agyve­lővel rendelkezett és a mai em­ber, kialakulásának lett alap­ja. A szerző nem Írja ki nyíltan, hogy a “gorilloid” családjából, illetve az “orángoid” és “gorilo­­id”-ág keveredéséből származ­nak a mai gyarmati sorban lévő szinesbőrüek, de elméletéből egyenesen vonható le a követ­keztetés, hogy a szinesbőrüek al­sóbbrendű fajt alkotnak, akiket a felsőbbrendü fehér faj van hi­vatva elnyomni és kizsákmá­nyolni. íme, ilyen nézeteket idézhet fel egy ’’ártatlan tudományos lelet”. A pildowni rejtély azonban nem rejtély többé. A fentebb feltett kérdésre a tudomány megkapta a választ: nem a vé­letlen, nem is a természet, ha­nem egy lelkiismeretlen, magát tudósnak nevező csaló játéka hozta létre, aki négy évtizeden át űzött gúnyt a tudományból, számos kiváló, becsületes tudós munkájából és a darwini fejlő­déselméletből. A csaló azonban — mint ez történni szokott — ezúttal is lelepleződött.” Horusitzky Zoltán Épül az ország A Budafoki Kőolajfinomitó Vállalat dolgozói jelentették ne­hézipari minisztériumnak, hogy 1953. évi terüket november 30- án befejezték. Megígérték, hogy az év végéig jelentős mennyisé­gű kőolajat adnak terven felül. Békés megyében 1400 holdon telepítettek erdőt ebben az év­ben. A megye erdőgazdaságai csemetekertjükből saját szük­ségletükön felül 20 millió facse­metét adtak át az állami gazda­ságoknak, termelőszövetkeze­teknek és a községi tanácsok­nak. Uj legényszállókat épit két­millió forintos beruházással a Középdunántuli Szénbányásza­ti Tröszt. Ezek sokkal csinosab­­bak és kényelmesebbek lesznek, mint az eddigiek. Nagy gondot fordítanak, a már meglévő le­gényszállók tatarozására, csino­sítására is. ÍNSÉGBEN élnek az ÖREGEK WASHINGTON — Az “Ame­rican Economic Association” kongresszusán beszédet tartó Dr. Peter O. Steiner azt mondot­ta, hogy az Egyesült Államok­ban a 65 évet elértek legnagyobb része elégtelen gazdasági viszo­nyok között él. Dr. Steiner elmondotta, hogy az általa vezetett “University’s Institute of Industrial Relati­ons” a Rockefeller Fundációtól kapott financiális támogatással hosszabb idő óta vizsgálja Ame­rika idős (65 éven felüli) népei­nek gazdasági helyzetét. Ezen vizsgálatokat kiterjesztették az egész országra, felvettek sok ezer személyi adatot, amelyek alapján állítják a következőket: Az Egyesült Államokban le­galább egy millió idős férfi és nő él “submarginal” gazdasági viszonyok között. “Submarginal” életmód alatt azt értik, ahol az élelmezés, a lakásviszonyok és a ruházat nem éri el a minimá­lis követelményeket. Ezen egy millió öregnek “emergency bud­­get”-hez kell folyamodni, — mondja Dr. Steiner, ami más­­szóval azt jelenti, hogy ezek kö­­nyöradományokra szorulnak. A 65 éven felüliek számának fele csak úgy tud megélni, hogy családjának a tagjai tartják el őket, — mondja továbbá Dr. Steiner. Az idős népek jövedel­me általában véve “chockingly inadequate” (megütközően elég­telen), mondta Dr. Steiner, — amin nem segít az, hogy a mun­káltatókat kérik az idősebb em­berek alkalmazására, amikor elegendő fiatalokat is kaphat­nak. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK január 2-ig: Mrs. M. Gasztonyi, Cleveland 1 J. Erben, Cleveland ..................5 J. Chabay, Sunright............— 1 St. Bukovszky, Cicero ........ 1 Gross-Frajtak, Trenton .... 1 J. Ágoston, Toledo ................. 1 St. Balogh, Chicago............... 3 K. Kuhn, Cleveland ............. 1 J. Veleczky, Brooklyn ...... 1 J. Dénes, Detroit...................... 1 J. Chory, Decatur .......... 1 A. Halasi, So. Bend............... 1 Mrs. A. Szász, Chicago____ 1 J. Wozár, Cleveland............... 1 Alex Kecse, Chicago---------- 1 St. Visi, Lincoln Park ........... 2 P. Ruszkai, Fairport ______.* 1 J. Veres, Hillside ................... 1 J. Matyi, Elsinore ................. 1 L. Bató, Vancouver ............... 1 G. Tóth, Ashtabula ............... 1 S. Szabady, Chicago............... 1 J. Bukovits, Cleveland ........... 1 E. Maar, Chicago................... 1 J. Barabás, Wadsworth ....... 1 K. Kolozsváry, Cleveland ..... 1 Mrs. J. Pika, Larimer........... 1 TÖBB CUKOR A Hatvani Cukorgyár fennál­lása óta az idén dolgozta fel a legtöbb cukorrépát. Az üzem szeptember végétől december elejéig majdnem 15.000 vagon cukorrépát dolgozott fel. Két hónap alatt 500 tonna cukrot termeltek terven felül a hatvani cukorgyár dolgozói. A Selypi Cukorgyárban no­vemberben 300.000 kiló cukrot gyártottak terven felül.

Next

/
Thumbnails
Contents