Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-05-01 / 1830. szám

1954. május 1. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI PAPOK, URAK Nagy esemény készül magyar Amerikában. A Református Szö­vetség a jövő hónap végén ké­szül felállítani Ady Endrének, a század eleji nagy forradalmi köl­tőnek a szobrát Cleveland váro­sába. Úgy van, ahogy leírtam. A re­akció élén járó református pa­pok, mert hisz ők irányítják a Szövetséget, állítanak szobrot Ady Endrének. Persze nem a forradalom, a haladás költőjét akarják ezzel megtisztelni, ha­nem ezek a kálvinista jezsuiták ezzel az aktussal Ady Endrét ki­sajátítani, meghamisítani akar­ják. Megszokott dolog az már a magyar ugaron, hogy nem csak a történelmet hamisítják meg, hanem azok kimagasló szerep­lőit is kisajátítják. Ez történt Petőfivel is és ezt csinálták a Horthy éra alatt Magyarorszá­gon s itt Amerikában is a refor­mátus papok Ady Endrével. A magyar úri és papi rend nagy ellenségét, a forradalmat hivő költőt be akarják fogni az uri­­papi reakció szekerébe. Azok, akik Ady Endrét életé­be üldözték, gúnyolták, most a halála után a szolgálatukba pró­bálják álütani. Ezt csak úgy ér­hetik el, ha Ady költészetének a lényegét, a forradalmiságát az ur és pap gyűlöletét, amely any­­nyira kifejezője volt a költésze­tének, elhallgatják és az istenes verseit tolják előtérbe. Jó pár évvel ezelőtt, egy na­gyon feltűnni vágyó, szerelpési viszketegségben szenvedő újság­író megalakította Clevelandon az Ady Kört, amelynek a hiva­tása lett volna Ady költészetét megismertetni Amerika népével. Ez a Kör a születésével egy időben meg is halt, ami termé­szetes is volt, mert az újságíró által összeverbuvált “alapitó ta­gok’’ legtöbbje minden lében ka­nál, tudatlan, Adyról soha nem is hallott alak volt, akiknek a közszereplése olyan rossz szagu volt, hogy az Adyt ismerő és sze­rető magyarok távoltartották magukat ezektől a gyanús ala­koktól, akiknél Ady csak arra lett volna jó, hogy gyanús cél­jaikra kihasználják. A papok eme Ady imádata ép­pen olyan gyanús, mint a fent­­emlitetteké. Mi és az olvasóink, kik a Bérmunkás Naptárából is­merik Ady verseit, kik szeretik és tisztelik a költő verseit és em­lékeit, távoltartsák magukat et­től az Ady gyalázástól, Qttől a hamisítástól. És ha tudjuk és szeretjük Ady istent-kereső ver­seit, akkor is és mindig ott érez­zük azt a mondását: “sohase higyj a papok istenének”. Ady a szó tiszta értelmében, polgári forradalmár volt. Nem jutott el még a szocializmus ma­radéktalan hivéséig, de a for­radalmat, a fél-feudális “grófok és püspökök” Magyarországá­nak a megdöntését, a munkás­­osztálytól, a szocialistáktól vár­ta. Hittel vallotta magát a ma­gyar forradalmár Dózsa, Petőfi, Táncsis utódának, “hírrel hir­dette”, hogy a reakció “fekete lobogóját a vörös lobogó győzi le”. Ötven éve, hogy Ady feltűnt a magyar égen az írásaival és hogy Ady soha meg nem alku­dott a reakcióval, hogy semmi közé sincs a jezsuitáskodó pro­testáns papokhoz, azt nem csak a versei, de a cikkei is igazolják, amelyek a különböző polgári la­pokban jelentek meg. Kötelessé­günknek tartjuk azt, hogy ebbe az amerikai “Ady hónapba”, Ady működésének ezt a részét' is megismertessük az olvasóink­kal, hogy tisztán lássák azt, hogy Ady minden polgári liberá­liskodása dacára, az öntudatos munkásosztályé volt és annak a nagy harcának volt küzdőtársa. Az idézeteknél mindig jelezni fogjuk a megjelenésének a he­lyét és idejét. “FÖLTÁMADÁS” (Az 1905-ös orosz forradalmi felkelést az akkori magyar la­pok, a “csőcselék” lázadásának Írták. Ady Endre vagy 40 Írásá­ban, nagy lelkesedéssel irt erről. Ez az írása a “Budapesti Nap­lódban jelent meg 1905 decem­ber 29-én. A forradalom elbu­kott, de Ady elképzelése 14 év múlva valósággá vált.) “Borzalmasan megrázkódott nagy Oroszország. Fogvacogva néz Moszkva felé az egész világ. Égszakadás és földindulás ez. A tárnák mélye dübörgött először. Ezt a forradalmat a nép csinál­ja. Ugye hogy nem tréfaság — a nép? Ugye hogy tud valamit a nép, amit nem lehet eltanulni? “Az orosz baka csóvát dob a Nikoláj pályaudvarra és fegyve­rével át áll a csőcselékhez. A csőcselék pedig rettenetesen sza­porodik, pár nap múlva talán az egész Oroszország csőcselék lesz. “Mert most már nem lesz megállás. Ez a sötét mélységből fellázadt pokol elborít mindent. Talán már vörös lobogó leng a Kremlinen. Talán már Szentpé­terváron is halálos a veszedelem. Hadsereg a csőcselékké lesz a csőcselék rémséges nagy ur. “A világ pedig csak félig érti meg Oroszországot. Magyaráz­­gatja a véres, gyászos misztéri­umot. Ezer magyarázata van a világnak. A valóság pedig az, hogy él és eszmél a nép. A lebe­csült, lenyomoritott csőcselék. Oroszország pedig egyszerre két forradalommal akar végezni, a régivel, amelyen már Európa túlesett és az ujjal. Képzelhe­­tetlen ereje szenzációkat adott és igér a világnak és célhoz fog érni. Véren, roncson, üszkön át diadalmasan dönti le a trónt. De még a trónnál is hatalmasabb el­lenségeit is legyőzi, az önző úri kastélyt, a sanyargató gyárat, az elbutitó paplakot s a szívtelen kaszárnyákat. Hogy aztán majd az emberiség és a civilizáció ural­mának önként hajtsa meg a fe­jét. “A történelemnek büszkesége lesz e szörnyű földindulás. Büsz­kesége, tanulsága és igazolása. A néptől tudatos cselekedetet nem vártak, a legnagyobb apos­tolok sem. íme a proletárság visszaadta a népnek a népet. Felkelt a nap és formálja a vi­lágot. “így csinál forradalmat a nép. Ha megindul a földindulás. És csak a nép tud forradalmat csi­nálni. A megváltás csak a nép­től jöhet. A néptől, amelyet az urak csőcseléknek neveznek. Épülhetünk az orosz példán. El­korhadt tehetetlen társadalmat csak a nép mentheti meg. A ret­­teneset, a győzhetetlen, feltar­­tózhatatlan nép. A néppel meg kell egyezni — földindulás előtt már.” A GYALÁZKÓDÖK FIGYELMÉBE Ha az amerikai magyar lapo­kat olvassuk, akkor, mint már számtalanszor megírtuk, azt kellene hinnünk, hogy ott min­den elpusztult, amit egy népnél értéknek lehet számítani. Kultú­ra, tudomány, művészet, sport, szabadság, mind, mind a múlt emlékei, meghaltak akkor ami­kor a gyilkos nyilas bitangok el­hordták a hitvány bőrüket, a jól megérdemelt akasztófa alól. Vagy amikor a "liberálisok” ki­csöppenve az úri mivoltukból, a pesti kávéházaikat, a “Free Europa” fizetési listájával cse­rélték fel. Megírtuk azt is, hogy a kul­túra, a tudomány, a művészet soha olyan magas fokon nem volt, mint éppen a mai rendszer­ben. Csak az a kis külömbség van, hogy ma mindez nem egy törpe kiváltságos osztályé, ha­nem az egész népé. Ma nincs nyomorgó művész, állásnélküli tanár, mérnök, szí­nész, stb., hanem hiány van be­lőlük. Ma a tudós a legmegbe­csültebb polgára az országnak. Az Írók müvei 10-15-ször annyi példányba jelennek meg, mint a múltban, mert az egész nép meg­tanulta értékelni az irodalmi al­kotásokat. De persze azt várni ezektől az uraktól, hogy ezt elismerjék, nagy naivság volna, hiszen azért kapják a fizetést, hogy ezt ta­gadják, hogy ostoba meséket ta­láljanak ki a magyar rendszer gyalázására. De itt igazán el le­het mondani, hogy a kutya ugat és a karaván halad, mert re­kedtre csaholhatják magukat, de ez nem állítja meg a magyar nép állandó haladását egy bol­dogabb, szabad ország felépíté­sében. Amit ezek a firkászok kigu­­nyolnak, elhazudnak, az nekünk, akik egyek vagyunk a magyar néppel, örömet és büszkeséget jelent. Csak úgy kapásból egy budapesti lapból vesszünk egy­két hirt, amit ők savanyu ábrá­­zattal elhallgatnak, vagy kigu­­nyolnak. • A JELENVOLTAK Nagy társadalmi események­nél a lapok felszökjék sorolni a jelenvolt előkelőségeket. így történik ez a mai Magyarorszá­gon is. Legutóbb Magyarország náci-nyilas uralma alól való fel­­szabadulását ünnepelték odaha­za, amely alkalommal a külföl­di államfők, köztük az elnökünk is kifejezték a szerencsi kivána­­taikat. A kormány ez alkalommal nagy fogadó estélyt rendezett, amelyen amint a “jelenvoltak” listájából látjuk, megjelentek a kormány tagjai, az összes külföl­di diplomaták, kiváló tudósok, művészek, irók, püspökök, gyár­igazgatók és amint ezen az ame­rikai magyar szemétlap röhög, még ott voltak ilyen előkelősé­gek között, a termelésbe kiváló dolozók is. Nem veszik észre ezek a fajankók, hogy ez is mu­tatja azt a külömbséget, ami a múlt és a jelen rendszer között van. Hogy jelenvolt a fogadta­táson Mislocki Mátyás öntő, Po­­rubszka Lajos esztergályos, Bal­ia János szentesi földműves, Sü­veges Dániel traktoros, Andri­­ko István juhász, stb. Czapik Gyula egri érsek, mint legalább is egyenlő értékű emberek, illet­ve Czapik érseket a rangja és nem az értéke miatt hívták meg, de Andriko István juhász és tár­sai az ország javára tett szolgá­latért jutottak ehez a megkü­lönböztetéshez. Van közöttük nem egy olyan, aki már a második 5 éves tervén dolgozik, újításokkal, találmá­nyokkal segítették előbbre az or­szágot. Hogy mit tud ezen a téren egy juhász produkálni, mi lehet az oka, hogy megkapta a Kossuth­­dijat, jó 10.000 pengővel? A birkaőrzés, a legeltetés te­rén nem lehet egy év alatt két vagy több évi munkát elvégezni. Olvastam Andriko István ér­demeit, ki régi juhász famíliá­ból származik. Már a déd-öreg­­apja is juhász volt és ezen a té­ren olyan szakértő, akihöz a leg­­tudósabb állattenyésztő szak­emberek is eljárnak tanulni. Nyolcszáz hold legelőn 14 ezer birka felett uralkodik Andriko István. A keze alatt évről-évre emelkedik a birkák gyapjuhoza­­ma, a tejelése és a szaporodása, olyan szakértelemmel irányítsa a tenyészállatok kiválogtását, hogy birka tényészetének ez a három fő értéke “jobb és több gyapjút, jobb és több tejet, több és több birkát” mind tökélete­sebbé válik. Szeretettel, hozzá­értéssel végzi a munkáját, tanít­ja a bojtárjait, igy vált érdemes, megbecsült polgárává az ország­nak, ezért illeti meg a hely a diplomaták, tudósok, más érté­kes, kiváló emberek között. A SPORT Nincs olyan hét, hogy a ma­gyar sportolók ne szerepelnének nemzetközi mérkőzéseken és ne hoznának haza kiváló eredmé­nyeket. Március utolsó hetében folyt le a nevezetes osztrák-ma­gyar válogatott football mérkő­zés Bécsben és a válogatott csa­pat legyőzte az ellenfelét, de ugyan akkor másik 7 nemzetközi mérkőzést játszottak a külön­böző football csapatok. Négyet külföldön, hármat Magyarorszá­gon, az eredmény 5 győzelem, két eldöntetlen. 1950 óta a mérkőzések száza­it játszották le külföldön a csa­patok és egyetlen esetben sem hoztak haza vereséget. A ma­gyar sportolókat Európa leg­jobbjainak tartják. A mérkőzé­seik esemény számba mennek. A jövő hónap végén játszák le a budapesti stádiumban az angol­magyar football mérkőzést, amelyre már mind a 80 ezer jegy

Next

/
Thumbnails
Contents