Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-05-01 / 1830. szám
1954. május 1. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI PAPOK, URAK Nagy esemény készül magyar Amerikában. A Református Szövetség a jövő hónap végén készül felállítani Ady Endrének, a század eleji nagy forradalmi költőnek a szobrát Cleveland városába. Úgy van, ahogy leírtam. A reakció élén járó református papok, mert hisz ők irányítják a Szövetséget, állítanak szobrot Ady Endrének. Persze nem a forradalom, a haladás költőjét akarják ezzel megtisztelni, hanem ezek a kálvinista jezsuiták ezzel az aktussal Ady Endrét kisajátítani, meghamisítani akarják. Megszokott dolog az már a magyar ugaron, hogy nem csak a történelmet hamisítják meg, hanem azok kimagasló szereplőit is kisajátítják. Ez történt Petőfivel is és ezt csinálták a Horthy éra alatt Magyarországon s itt Amerikában is a református papok Ady Endrével. A magyar úri és papi rend nagy ellenségét, a forradalmat hivő költőt be akarják fogni az uripapi reakció szekerébe. Azok, akik Ady Endrét életébe üldözték, gúnyolták, most a halála után a szolgálatukba próbálják álütani. Ezt csak úgy érhetik el, ha Ady költészetének a lényegét, a forradalmiságát az ur és pap gyűlöletét, amely anynyira kifejezője volt a költészetének, elhallgatják és az istenes verseit tolják előtérbe. Jó pár évvel ezelőtt, egy nagyon feltűnni vágyó, szerelpési viszketegségben szenvedő újságíró megalakította Clevelandon az Ady Kört, amelynek a hivatása lett volna Ady költészetét megismertetni Amerika népével. Ez a Kör a születésével egy időben meg is halt, ami természetes is volt, mert az újságíró által összeverbuvált “alapitó tagok’’ legtöbbje minden lében kanál, tudatlan, Adyról soha nem is hallott alak volt, akiknek a közszereplése olyan rossz szagu volt, hogy az Adyt ismerő és szerető magyarok távoltartották magukat ezektől a gyanús alakoktól, akiknél Ady csak arra lett volna jó, hogy gyanús céljaikra kihasználják. A papok eme Ady imádata éppen olyan gyanús, mint a fentemlitetteké. Mi és az olvasóink, kik a Bérmunkás Naptárából ismerik Ady verseit, kik szeretik és tisztelik a költő verseit és emlékeit, távoltartsák magukat ettől az Ady gyalázástól, Qttől a hamisítástól. És ha tudjuk és szeretjük Ady istent-kereső verseit, akkor is és mindig ott érezzük azt a mondását: “sohase higyj a papok istenének”. Ady a szó tiszta értelmében, polgári forradalmár volt. Nem jutott el még a szocializmus maradéktalan hivéséig, de a forradalmat, a fél-feudális “grófok és püspökök” Magyarországának a megdöntését, a munkásosztálytól, a szocialistáktól várta. Hittel vallotta magát a magyar forradalmár Dózsa, Petőfi, Táncsis utódának, “hírrel hirdette”, hogy a reakció “fekete lobogóját a vörös lobogó győzi le”. Ötven éve, hogy Ady feltűnt a magyar égen az írásaival és hogy Ady soha meg nem alkudott a reakcióval, hogy semmi közé sincs a jezsuitáskodó protestáns papokhoz, azt nem csak a versei, de a cikkei is igazolják, amelyek a különböző polgári lapokban jelentek meg. Kötelességünknek tartjuk azt, hogy ebbe az amerikai “Ady hónapba”, Ady működésének ezt a részét' is megismertessük az olvasóinkkal, hogy tisztán lássák azt, hogy Ady minden polgári liberáliskodása dacára, az öntudatos munkásosztályé volt és annak a nagy harcának volt küzdőtársa. Az idézeteknél mindig jelezni fogjuk a megjelenésének a helyét és idejét. “FÖLTÁMADÁS” (Az 1905-ös orosz forradalmi felkelést az akkori magyar lapok, a “csőcselék” lázadásának Írták. Ady Endre vagy 40 Írásában, nagy lelkesedéssel irt erről. Ez az írása a “Budapesti Naplódban jelent meg 1905 december 29-én. A forradalom elbukott, de Ady elképzelése 14 év múlva valósággá vált.) “Borzalmasan megrázkódott nagy Oroszország. Fogvacogva néz Moszkva felé az egész világ. Égszakadás és földindulás ez. A tárnák mélye dübörgött először. Ezt a forradalmat a nép csinálja. Ugye hogy nem tréfaság — a nép? Ugye hogy tud valamit a nép, amit nem lehet eltanulni? “Az orosz baka csóvát dob a Nikoláj pályaudvarra és fegyverével át áll a csőcselékhez. A csőcselék pedig rettenetesen szaporodik, pár nap múlva talán az egész Oroszország csőcselék lesz. “Mert most már nem lesz megállás. Ez a sötét mélységből fellázadt pokol elborít mindent. Talán már vörös lobogó leng a Kremlinen. Talán már Szentpéterváron is halálos a veszedelem. Hadsereg a csőcselékké lesz a csőcselék rémséges nagy ur. “A világ pedig csak félig érti meg Oroszországot. Magyarázgatja a véres, gyászos misztériumot. Ezer magyarázata van a világnak. A valóság pedig az, hogy él és eszmél a nép. A lebecsült, lenyomoritott csőcselék. Oroszország pedig egyszerre két forradalommal akar végezni, a régivel, amelyen már Európa túlesett és az ujjal. Képzelhetetlen ereje szenzációkat adott és igér a világnak és célhoz fog érni. Véren, roncson, üszkön át diadalmasan dönti le a trónt. De még a trónnál is hatalmasabb ellenségeit is legyőzi, az önző úri kastélyt, a sanyargató gyárat, az elbutitó paplakot s a szívtelen kaszárnyákat. Hogy aztán majd az emberiség és a civilizáció uralmának önként hajtsa meg a fejét. “A történelemnek büszkesége lesz e szörnyű földindulás. Büszkesége, tanulsága és igazolása. A néptől tudatos cselekedetet nem vártak, a legnagyobb apostolok sem. íme a proletárság visszaadta a népnek a népet. Felkelt a nap és formálja a világot. “így csinál forradalmat a nép. Ha megindul a földindulás. És csak a nép tud forradalmat csinálni. A megváltás csak a néptől jöhet. A néptől, amelyet az urak csőcseléknek neveznek. Épülhetünk az orosz példán. Elkorhadt tehetetlen társadalmat csak a nép mentheti meg. A retteneset, a győzhetetlen, feltartózhatatlan nép. A néppel meg kell egyezni — földindulás előtt már.” A GYALÁZKÓDÖK FIGYELMÉBE Ha az amerikai magyar lapokat olvassuk, akkor, mint már számtalanszor megírtuk, azt kellene hinnünk, hogy ott minden elpusztult, amit egy népnél értéknek lehet számítani. Kultúra, tudomány, művészet, sport, szabadság, mind, mind a múlt emlékei, meghaltak akkor amikor a gyilkos nyilas bitangok elhordták a hitvány bőrüket, a jól megérdemelt akasztófa alól. Vagy amikor a "liberálisok” kicsöppenve az úri mivoltukból, a pesti kávéházaikat, a “Free Europa” fizetési listájával cserélték fel. Megírtuk azt is, hogy a kultúra, a tudomány, a művészet soha olyan magas fokon nem volt, mint éppen a mai rendszerben. Csak az a kis külömbség van, hogy ma mindez nem egy törpe kiváltságos osztályé, hanem az egész népé. Ma nincs nyomorgó művész, állásnélküli tanár, mérnök, színész, stb., hanem hiány van belőlük. Ma a tudós a legmegbecsültebb polgára az országnak. Az Írók müvei 10-15-ször annyi példányba jelennek meg, mint a múltban, mert az egész nép megtanulta értékelni az irodalmi alkotásokat. De persze azt várni ezektől az uraktól, hogy ezt elismerjék, nagy naivság volna, hiszen azért kapják a fizetést, hogy ezt tagadják, hogy ostoba meséket találjanak ki a magyar rendszer gyalázására. De itt igazán el lehet mondani, hogy a kutya ugat és a karaván halad, mert rekedtre csaholhatják magukat, de ez nem állítja meg a magyar nép állandó haladását egy boldogabb, szabad ország felépítésében. Amit ezek a firkászok kigunyolnak, elhazudnak, az nekünk, akik egyek vagyunk a magyar néppel, örömet és büszkeséget jelent. Csak úgy kapásból egy budapesti lapból vesszünk egykét hirt, amit ők savanyu ábrázattal elhallgatnak, vagy kigunyolnak. • A JELENVOLTAK Nagy társadalmi eseményeknél a lapok felszökjék sorolni a jelenvolt előkelőségeket. így történik ez a mai Magyarországon is. Legutóbb Magyarország náci-nyilas uralma alól való felszabadulását ünnepelték odahaza, amely alkalommal a külföldi államfők, köztük az elnökünk is kifejezték a szerencsi kivánataikat. A kormány ez alkalommal nagy fogadó estélyt rendezett, amelyen amint a “jelenvoltak” listájából látjuk, megjelentek a kormány tagjai, az összes külföldi diplomaták, kiváló tudósok, művészek, irók, püspökök, gyárigazgatók és amint ezen az amerikai magyar szemétlap röhög, még ott voltak ilyen előkelőségek között, a termelésbe kiváló dolozók is. Nem veszik észre ezek a fajankók, hogy ez is mutatja azt a külömbséget, ami a múlt és a jelen rendszer között van. Hogy jelenvolt a fogadtatáson Mislocki Mátyás öntő, Porubszka Lajos esztergályos, Balia János szentesi földműves, Süveges Dániel traktoros, Andriko István juhász, stb. Czapik Gyula egri érsek, mint legalább is egyenlő értékű emberek, illetve Czapik érseket a rangja és nem az értéke miatt hívták meg, de Andriko István juhász és társai az ország javára tett szolgálatért jutottak ehez a megkülönböztetéshez. Van közöttük nem egy olyan, aki már a második 5 éves tervén dolgozik, újításokkal, találmányokkal segítették előbbre az országot. Hogy mit tud ezen a téren egy juhász produkálni, mi lehet az oka, hogy megkapta a Kossuthdijat, jó 10.000 pengővel? A birkaőrzés, a legeltetés terén nem lehet egy év alatt két vagy több évi munkát elvégezni. Olvastam Andriko István érdemeit, ki régi juhász famíliából származik. Már a déd-öregapja is juhász volt és ezen a téren olyan szakértő, akihöz a legtudósabb állattenyésztő szakemberek is eljárnak tanulni. Nyolcszáz hold legelőn 14 ezer birka felett uralkodik Andriko István. A keze alatt évről-évre emelkedik a birkák gyapjuhozama, a tejelése és a szaporodása, olyan szakértelemmel irányítsa a tenyészállatok kiválogtását, hogy birka tényészetének ez a három fő értéke “jobb és több gyapjút, jobb és több tejet, több és több birkát” mind tökéletesebbé válik. Szeretettel, hozzáértéssel végzi a munkáját, tanítja a bojtárjait, igy vált érdemes, megbecsült polgárává az országnak, ezért illeti meg a hely a diplomaták, tudósok, más értékes, kiváló emberek között. A SPORT Nincs olyan hét, hogy a magyar sportolók ne szerepelnének nemzetközi mérkőzéseken és ne hoznának haza kiváló eredményeket. Március utolsó hetében folyt le a nevezetes osztrák-magyar válogatott football mérkőzés Bécsben és a válogatott csapat legyőzte az ellenfelét, de ugyan akkor másik 7 nemzetközi mérkőzést játszottak a különböző football csapatok. Négyet külföldön, hármat Magyarországon, az eredmény 5 győzelem, két eldöntetlen. 1950 óta a mérkőzések százait játszották le külföldön a csapatok és egyetlen esetben sem hoztak haza vereséget. A magyar sportolókat Európa legjobbjainak tartják. A mérkőzéseik esemény számba mennek. A jövő hónap végén játszák le a budapesti stádiumban az angolmagyar football mérkőzést, amelyre már mind a 80 ezer jegy
