Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-03-27 / 1825. szám
ß oldal BÉRMUNKÁS 1954. március 27. Levél a szerkesztőhöz Tisztelt Szerkesztő Munkástárs:— Verskedvelő ember vagyok, azért előszeretettel és némi elnézéssel olvasom még a gyengébb verseket is. Most mégis nagyon megakadtam s kérem segítsen ki. Már egy hónapja, hogy naprólnapra elolvasom a new yorki “Az Ember” cimii magas színvonalú újságban megjelent alábbi költeményt anélkül, hogy halvány sejtelmem is lenne, miről is van benne szó. A fejeim szerint a költeményt angolnyelven irta Laurie Lee, aki nagyon hires költő lehet, ha Tábori Pál műfordító lefordította a magyar nyelvre is és megjelenhetett ilyen “magas színvonalú” folyóiratban. A “Katáng” cimü vers csak 5 szakaszból áll, ime: KATÁNG Katáng, tőrök kék csokra, csörrensz a szélben; fürészfog, amely elválasztja a füvek ajkait. Ejnye, ugyan mi lehet az a Katáng? — kérdeztem önmagámtól, amikor ezt az első szakaszt elolvastam. Növény, állat vagy ember? Az első sor szerint “tőrök kék csokra”. Hm, a “tőr” szónak kétféle értelme is van. Az egyik szerint: kelepce, csapda, — tőrbe csal — mondhatjuk. A másik szerint gyilkoló eszköz, nagyobb fajtájú bicska. De hát jó ég, ezekből még senki sem látott kék csokrot, ami csörren a szélben. No jó, hát nézzük a másik m a g y a rázatot: ‘ ‘fürészfog’ ’, aínely elválasztja a füvek ajkait. Hát hol vannak a füveknek ajkai? És ha volnának is, miért feszegetnék széjjel azokat fürészfogakkal? Ezek után kérem önt, Szerkesztő mt., mondja meg, mi az a Katáng? Kelepce, nagy bicska vagy fürészfog? De menjünk tovább: Gyermekkorunkban a sebed vad öröm remegése volt mely lángragyujtotta méheket s dalra a hangos pacsirtákat. Ohó, ennek a misztikus Katángnak tehát sebei is vannak! méghozzá olyan sebei, ami gyermekorunkban vad öröm remegése volt. Akkor talán mégis csak bicska lehet, habár akit megbicskáznak, azt sem fogja el VAD ÖRÖM. De kérem, hogyan lehet az öröm vad? Van vad fájdalom, vad harag, de VAD ÖRÖM csak az ilyen versben lehet. Mindjárt meg is mondja, hogy a vad öröm lángragyujtotta a méheket. Szegény méhek, akkor biztosan elégtek, de kár volt értük. Szerencse, hogy az Állatvédő Egyesült nem olvasta el ezt a verset. És azt is mondja, hogy dalra (gyújtja) a HANGOS pacsirtákat. Ejnye, ejnye! Hát a nagy költő, a műfordító meg a folyóirat hires főszerkesztője nem gondolták meg, hogy a pacsirták, amikor hangosak, már dalolnak. De ugylátszik, hogy ennek az ördöngős Katángnak a sebe még a dalos pacsirtákat is dalra kelti. No jó, menjünk tovább : Fejed, mely izzott a virágok között, elbűvölt akkor, az egész eget megtöltő füsttel s magvak szikráival. Ahán, hát ennek az ördöngős Katángnak feje is van?! Méghozzá izzik a virágok között. Izzik, az az tüzel. Biztosan elhervasztott egy csomó virágot. Mind ja Szekesztő mt., van-e Növényvédő Egyesület ? Mert ha van, annak bele kellene szólni az ilyesmibe. Mert mint látja, annyi virág égett el, hogy “az egész eget megtöltötte füsttel”. És az a szadista költő vagy műfordító még dicsekszik is, hogy ez “elbűvölte,” őket. A legtöbb vidéken még pár szál vadvirágot sem szabad leszakítani és ime, ebben a versben egész vidéket tarolnak le. Hát nincs erre tiltó törvény?! De ime igy szól a következő szakasz: Most szúró virágodnak nosztalgiás fájó pontjáról régi nyarak kisértetei suhognak szeme előtt. Nem értem, hát ez a Katáng olyasvalami, aminek szúró virágai vannak? Hát ezen virágok nem égtek el az előző szakaszban? Mert ha ezen virágoknak vannak “nosztalgiás” fájó pontjai, azokat biztosan az első szakasz bicskáival szúrták meg, azért fájnak ugy-e? És azon fájós pontokról régi nyarak kisértetei “suhognak”. Hm, már megint nem értem. De talán az utolsó rancsnok Navarre tábornak, mindenáron nagy eredményeket akart elérni és ezért 8-10 nagy offenzivát indított. De minden technikai fölény dacára is, nem csak összeomlottak ezek az offenzivák, de csúfos vereséggel, uj területek felszabadításával értek véget. így a legutóbbi offenziva vége is az volt, hogy a néphadsereg megfutamította a támadó francia hadsereget és vagy 40 ezer négyzetkilométer területet szabadított föl, amelyen közel 400 ezer ember él. A vietnami gyorsan mozgó hadsereggel szemben, a francia hadviselés csődött mondott és csak az erődök, a hadihajók védelme alatt tudnak megállni, de csak addig, amig a vietnami néphadsereg nem rendelkezik repülőgépekkel és nehéz tüzérséggel. Most 5 héttel a genfi tárgyalások előtt, uj offenzivát kezd Navarre tábornok, hogy kedvezőbb helyzetet érjen el a tárgyalások idejére, amely “nagy támadás”, melyet az amerikai lapok jelentenek be, valószínűleg a többi támadás sorsára jut és megadja a lehetőséget, hogy még a genfi tárgyalások előtt fegyverszünet jöjjön létre, amelyet nem csak a francia és a vietnami nép követel, de semleges államok, igy India is javasol. A genfi tárgyalások, ha sikerrel végződnek és megegyezés történik az indokinai kérdésben, az döntő jelentőségű lehet az egész nemzetközi helyzetre. Viszont ha fiaskóval végződik,, úgy nagyon elmérgesitené azt. Ezért nagy fontosságú a genfi tárgyalás és e?ért néz arra reménykedve a háború ellenes tábor sok százmillió harcosa. szakaszban kapunk valamilyen magyarázatot: Bűvös tövist magzanak, hogy sebezzék emlékezésem s jeges húsomban régen elvesztett mezők lázait gerjesztik. Óh értem, értem! A régi nyarak kisértetei magzanak vagy bagzanak, mire tövisek születnek s azok pont a költő vagy a fordító jeges húsába lázt gerjesztenek !! Most már látom, hogy korszakalkotó nagy költemény került a kezembe, de jó ég, hát mi vagy ki az a Katáng? Honnan jött, hová lett? Ezt még mindig nem tudom. Szekesztő Mt., könyörüljön meg rajtam, magyarázza meg ezt a verset, másképpen nem lesz se éjjelem, se nappalom. Verskedvelő Olvasó. A Szerkesztő válasza: Verskedvelő, ön rossz helyre fordult. Talál ön abban a nagy városban ismer valami elmeorvost, mutassa meg neki ezt a verset és az majd megmondja, hogy kit kellene betenni az őrültek házába : a nagy költőt, a műfordítót, a főszerkesztőt, — vagy talán mind a hármat? McCarthy — Big Brass háború MEGINDULT A “NAGY HÁBORÚ” MCCARTHY DEMOGÓG SZENÁTOR ÉS AZ ARMY VEZETŐSÉGE KÖZÖTT. — AZ ELNÖK NEM AKAR, VAGY NEM MER ÁLLÁST FOGLALNI. WASHINGTON — Korunk legnagyobb háborúja kezdetét vette! A nagy ágyuk, amelyekből a “te vagy a hazug” lövegek nagy puffanásokkal robban ak ki, lázba hozták úgy a politikai köröket, mint a haderő vezetőségét. Ez a háború azzal kezdődött, hogy a nagyszájú Joe McCarthy szenátor, aki az Egyesült Államok diktátora akar lenni, alaposan összeszidta az egyik generálist, aki felsőbb rendeletre hivatkozva megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy ki léptette elő őrnaggyá Dr. Perres fogorvost, akit a szenátor kommunistának bélyegzett. Stevens Army miniszter a generális segítségére sietett s szembeszállt McCarthyval. Ez az ellentét Eisenhower elé került s a látszat szerint abból a szélzsák szenátor került ki győztesen. A kiszivárgott hírek szerint az elnök nemhogy védte volna miniszterét, hanem éppen ellenkezőleg, még jól öszsze is szidta. A következő ágyulövést az Army adta le. Ugyanis McCarthy volt asszisztense, egy 23 éves fiatal suhanc, David Schine, aki dúsgazdag család sarja és azért “ingyen”, fizetés nélkül segítette Joet a kommunisták üldözésében, bevonult katonának (miután már tovább nem tudta elhalasztani a behívását). Az Army azt állítja, hogy McCarthy, valamint McCarthy másik asszistense, az ugyancsak fiatal kölyök, Roy Cohn (Schine kebelbarátja) közbenj á r t a k, hogy Schine speciális elbánásban részesüljön és speciális kiváltságokat kapjon. Sőt mi több még meg is fenyegették Schine fellebbvalóját, hogy igy meg úgy elbánnak velük, ha nem tesznek kivételt ezzel a hírneves rekrutával. McCarthy röviden és nagy határozottsággal hazugságnak nevezte azt a jelentést, amit a hadsereg részéről John Adams generális adott ki. A generális persze hasonló udvarias kifejezéssel válaszolt. Közben beleszóltak más generálisok és más politikusok is, akik most egyremásra lövöldözik egymást a “te vagy a nagy hazug” dicsérő jelzővel. Automatikus munkanélküliség (Vi.) A letagadott munkanélküliség mind nagyobb arányokat ölt. A CIO központi pénztárnoka szerint ,soha nem szaporodott olyan gyorsan a munkanélküliek száma, mint a múlt hónapokban. De azért még a trösztök kormánya nincs megijedve, Hooverokon, Curticeken és más nagy “szakértőkőn” keresztül biztatják az országot, de leginkább önmagukat, hogy nincs semmi baj, nincs veszély, nincs depresszió, csak egy kis modernizálás, átszervezés. Ezen átszervezéssel kapcsolatosan két nagy, illetve a két legnagyobb autóipari üzemben, oly gépeket szerelnek fel, amely motorházakból óránként 100 darabot ad ki teljesen megmunkálva, egy ember segítségével. Éhez jelenleg 35-75 ember között szükséges. A U.S. News and World Report februári számában is jelenti, hogy a nagy autóiparokban versengés indult meg, hogy melyik tudja olcsóbban előállítani és eladni az autókat, mely versenyben a kicsiket elpusztítják. Ugyanis csak három — General Motors, Chrysler, Ford — jöhet számitába, amely megmarad ezen versenyben. Éhez még hozzájárul az az igyekezet, hogy az ilyen automatikus gépek, felszerelések költségeit fele idő alatt levonhatják az adópénzből, az uj törvény szerint. Azáltal még nagyobb olyan gépesítés, modern berendezés, átépítés és építkezés fog a közel jövőben lezajlani. Amint a General Motors mostani főnöke Curtice jelentette, a General Motors 2 billió dollárt számit ilyen modernizálásra elkölteni a közel jövőben. Mivel minden újabb, modernebb gép csak munkásokat helyettesit, zár ki a munkából, a munkanélküliség még akkor is növekedne, ha a régi vásárlóképesség megmaradna. De a munkából kiszorított munkásoknak
