Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-08-15 / 1793. szám

1953. augusztus 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal A JANGCE FOLYÓN (Befejező közlemény) Mialatt az öreg Vannal be­szélgettünk, összegyűltek a szomszédok. A falu elöljárója, Lu Szin-jun béres is itt van. ő meg elmondja nekünk, miként hajtották végre a földreformot a faluban. Elhagyjuk a kedves kínai fa­lut. Olyan szakaszba érünk, hol a nagy folyamnak mindkét partját összefüggő domvonulat szegélyezi. Gerinceiken évszáza­dos fenyőfák emelkednek. Sürü erdő maradványai ezek a fák. A dombok lábánál és a dombolda­lakon nagy bambuszbozótokon akad meg tekintetünk. A bam­busz Kínában, kivált Délnyugat és Dél-Kinában igen elterjedt építő- és szerszámfaanyag. Belő­le házakat, bútorokat, gyéké­nyeket, kalapokat, legyezőket, különböző emléktárgyakat ké­szítenek. No, meg tutajokat is. A Jangcén Hankauba, Nanking­­ba, Sanhaiba hatalmas bambusz­tutajok úsznak lefelé. VANSZAN — AZ ARANYLÓ CITRUSFÉLÉK VAROSA Sötétedéskor a keskeny szo­rosban horgonyt vet hajónk. Fent a meredek parton egy kis falu házainak sziluetszerü folt­jai meredeznek. Reggel megint a köd késlelte­ti az indulást. A késleltető körül­ményt fölhasználva néhány utas partra lép és a parti pia­con vásárolt zsenge bambusz­­hajtás-kötegekkel tér vissza. Ezt itt Ugyanúgy fogyasztják, akaresak Európaszerte a sárga­­répát. Sok Ízletes ételt: mártást, főzelékfélét, salátát, köretet ké­szítenek a fiatal bambuszból. Folytatjuk hajóutunkat. Tö­mérdek sajátos könnyű kínai hajó, úgynevezett dzsonka sik­lik el hajónk mellett. Időnként tartályhajókkal is találkozunk. Olajtermékeket, pamutszövetet és különböző díszműárukat szál­lítanak Csunkingba. A folyó váratlanul kanyaro­­dik. Völgy tárul fel előttünk. Balfelől, az egyiptomi pirami­sokhoz hasonló vulkánok vonu­lata húzódik a folyóra merőle­gesen. A Nap a vulkánok lejtő­it bearanyozza. A tűzhányók közül kimagaslik a kerületi elöl­járóság épületének tornya. Vanszan Szicsuan tartomány keleti részének kerületi központ­ja. Kikötője ugyancsak eleven. Vanszan kivitelének nagy há­nyada tungaolaj. Vanszani ke­reskedelmi cikk a világpiacon közismert szicsuani sörte is. Vanszan környéke-dúsan ont­ja a citruszféléket. Világossárga grapefruitokkal, aranylószinü naranccsal és mandarinnal szin­­ültig megrakott csónakok sik­­lanak el hajónk mellett. A par­ton valóságos hevvek tornyosul­nak a citruszfélékből. Hajónknak Vanszanban nagy rizsszállitmányt kell fölvennie. Telik hát az időből. Partra szél­iünk, hogy körülnézzünk a vá­rosban. Vanszanban is, akárcsak Csunkingban, cölöpökre épültek a partmenti utcák házai. A parttól szűk görbe utcán hala­dunk fölfelé, helyenként kőla­pokból összerakott lépcsőkön. Domb tetején terül el a városi park. Gyönyörű a panorámája. Áttenkinthetjük innen nemcsak a várost, de Vanszan környékét is. A Jangce széles szalagként hat e kilátóhelyről. Látjuk a vá­ros mellett kis öblét, a dombok, völgyek és szorosok napsugár­aranyozta lejtőit. Amerre a sze­münk ellát kilométerszámra mandarin, narancs és grapefruit kertek húzódnak. Feltárul előt­tünk a rizsföldek borította fo­lyó völvv csodaszép látképe is. A SELLÖS ÉS ZÄTONYOS FOLYAMSZAKASZON Közvetlen Vanszan után a Cin­­lin hegygerinc sziklás előhegyei állják el a folyó útját. Úgy tű­nik, a folyó medrét gát módjá­ra rekesztik el a hegyek. A fo­lyó völgye azonban zúgva tör keresztül a szűk hegyszoroson. A napfény nyomban elhalvá­nyul. A magas sziklák merőle­gesen, szurdokszerüen emelked­nek a folyó fölé. A gigászi szik­laátjáró alját nem éri napsugár. Innen kezdődik és húzódik Icsan városáig a Jangce sellős és zátonyos szakasza. Ahol a folyam a szűk hegyszorosba lép. Lü-Be régi kínai császár, költő és bölcselő ősrégi palotája kelti föl figyelmünket. A palota mint­ha belenőtt volna a hegyoldalba. Csak a Jangce felé néző homlok­zata látható a folyó felől. A csodaszép tornyocskák és kis er­kélyek régen elveszítették ere­deti alakjukat. Köveit alaposan megrágta az idő. Hajlított tető­it fü és moha nőtte be. A hajó állandóan tülköl. A visszhang többszörösen ismétli a jelzéseket. Nem minden aggo­dalom nélkül figyeljük, miként laviroz a szűk átjáróban a hajó és nem tudjuk elképzelni, mi történne, ha egy másik hajó ke­rülne szembe velünk. Aggodal­munk mégis csakhamar elosz­­lik. A nagy tülkölés közepette a kanyarból kis utasszállító hajó tűnik föl és a parttól mindössze néhány méterre halad: a mély­ség itt még a partmentén is elé­ri a husz-harminc métert. A sziklás szorosok végetémek. A Jangce most két tűzhányó hegyvonulat között folyik. A hegyvonulatok egészen a folyó­­ig nyomulva a part mentén hú­zódnak el. A Jangce partjai e vidéken zord szépségükkel, fenségessé­gükkel feledhetetlen nyomot hagynak emlékezetünkben. A fekete kopár sziklákra hegyol­dalak következnek, melyeket hegyes csúcsaikkal az ég felé törő karcsú fenyők borítanak. A csodálatos módon egymásra tornyosuló szürke sziklákkal váltakoznak a zöld szőnyeggel borított hegyoldalak. ICSAN, A MEGÚJULT KIKÖTŐVÁROS Az egyik hegy ormán régi várra emlékeztető kőóriás me­red a magasba. Nehéz elhinni, hogy nem ügyes mesterek épitő keze, hanem a viz és a szél rom­boló munkája formálta a szür­ke falakat. Azt hinnők, ebben a kősiva­tagban nem lehet élet. És ime, hangos dobpergés töri meg a csöndet. Az alig észrevehető he­gyi örvényen láncvonalban har­minc paraszt ereszkedik alá. Mindegyike zsákot visz a vál­lán. Elől büszkén leng a szabad Kina bíborvörös ötágú csillag­gal díszített zászlaja. Az itteni falvak lakói ők. A beszolgálta­­tási gabonát viszik az állami begyüjtőhelyre. A visszhang tompán hangzó szirénatülköléct hoz felénk. A kanyarból egymás után tűnik elő két motoros uszályhajó és egy személyszállító gőzös. Az uszályhajó fedélzetén egy moz­dony és három vasúti kocsi. Az uszály a Chinking-Csendu vasút számára szállítja a gördülőanya­got. A hegyek ugyanolyan várat­lanul végződnek, ahogyan elkez­dődtek. A mélyenfekvő síksá­gon szélesen terül szét a hegyek közül kiszabadult folyó. Ahol a Jangce a hegyszoro­sokból kilép, a folyó balpartján Icsan, a nagy kereskedelmi ki­kötő terül el. Icsanig közleked­nek a nagy folyami hajók. Ezen túl, az áramlattal szemben, Csunking irányában motoros uszályhajókon kis tonnatartal­­mu gőzhajókon és dzsonkákon szállítják az árukat. A kikötőben élénken folyik a rakodás. Rakétás tűzijátékkal és a gőzhajók elnyújtott tülkö­lésével üdvözlik a kikötőben horgonyzó hajók annak az uj uszályhajónak az üzembehelye­zését, melyet a révpart mellett húz egy kis vontatóhajó. Dokkokban épülnek a legkü­lönbözőbb hajótipusok: gőzösök és uszályhajók, dzsonkák és ha­lászbárkák. HALÁSZÓ KÁRÓKATONÁK Sötétedéskor indulunk to­vább. Reggel, egy kis falucska mellett elhaladva, egy csónak­ra leszünk figyelmesek. Egy öreg halász ül a csónak végé­ben. Lassan evez a folyón lefe­lé. A csónak peremén kis csapa­tokban nagy fekete madarak — kárókatonák. Az öreg elengedi az evezőt és a vízbe dobja a ma­darakat. A madarak egymás után tűnnek el a viz alatt és csőreikben másfél-kétkilós ha­lakkal rövidesen újra felbuk­­hannak. A kárókatona nyakán gyűrű van, amely megakadá­lyozza ,hogy lenyelje a halat. A halász hálójával ügyesen kifog­ja a madarakat és a zsákmányt elszedi tőlük. A kárókatonák se­gítségével végzet halfogás jel­legzetes Kina e vidékén. — Nézzék csak ott, a nádas mögött fekszik a Duntin-tó, — figyelmeztet dél felé mutatva Jan Ke-fan kapitány. Ezen a helyen a Jangce két tartomány határán halad át: északon Hu­pei, délen pedig Hunan, Mao Ce­­tung szülőföldje terül el. A Jangce alsó folyásának sa­­jatszerü szabályozója, a Duntin­­tó^ körül fekvő földek igen ter­mékenyek. Hupei s kivált Hunan tartomány egész Kina legfonto­sabb éléstárai sorába tartoz­nak. Nem hiaba mondja a régi kinai közmondás: “Ha Hunan­­ban van termés, egész Kina jól­lakik”. Hunan fővárosa — Csan­­sa — az ország egyik leghíre­sebb rizspiaca. A vidék lakossága azelőtt so­kat szenvedett az árvizektől. 1931-ben a Jangce és a Hancjan folyók közötti hatalmas terület került viz alá. Hárommillió em­ber maradt hajlék nélkül és vesztette el mindenét. Ebben a kerületben most fejezték be a népi Kina egyik legnagyobb ön­tözőmüvének építését. Elkészült Kina legnagyobb, ezerötvennégy méter hosszú vízterelő építmé­nye és újjáépítették a 133 kilo­méteres gátat a Jangce folyón. Ezeknek a müveknek megé­pítése a tavaszi árvíz elvezetését és megfékezését biztosítja. Kina gazdag mezőgazdasági körzetének sokmillió parasztját nem fenyegetik többé az árvi­zek. A két tartomány földmű­velésében a rizsen kívül fontos a gyapot és a tea. Az országban Szicsuan után a tunkaolaj ter­melésében Hunan foglalja el a második helyet. Hupei és Hu­nan vasban, szénben, ólomban, rézben és más hasznos ásvá­nyokban is bővelkedik. Hunan ezenkívül antimon és wolfram­­telepeiről is nevezetes. A Nap hatalmas vörös tá­nyérja a folyóba merül. Az esti szürkületben nehéz, olvasztott ólomhoz hasonlónak tűnik a fo­lyó vize. Aztán sötétbe borul a táj. De ime, távolról már fényle­nek Uhan városának tüzei. Uhan Közép és Délkina fővárosa, Ki­na igen régi ipari központja, ki-' vált textil-, malom- és olaj ütő iparával. A part mentén végtelen sor­ban húzódnak a kikötőhelyek és a raktárépületek. Uhan tőszomszédságában fek­szik Hankau városa. Hajóutunk a Jangce folyón, Kínának ezen a legfontosabb vizi főútvonalán itt ért véget. Okszjukevics E. (Élet és Tudomány) ÉPITŐGÁRDA 1952-53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Bischof Józsefné, Clevel. 12.00 Buzay János, Cleveland _12.00 Bikó Teréz, -Cleveland.......12.00 Farkas Imre, Akron.........12.00 J. Feczkó, New York ___ 1.00 Fishbein L., New York _ 7.00 Fodor János, Cuy. Falls ....12.00 Gajdos István, New York ..12.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland ....12.00 Hering Susan, Buffalo _12.00 Képes János, Munhall___ 5.00 Kollár József, Cleveland_ 7.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 8.00 Köhler Sándor, Chicago .... 1.00 Kucher András, Pittsb. .. 10.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh ____10.00 Mogor József, Cleveland_ 8.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark......................12.00 Pál Lajos, Ambridge .......12.00 Szabó Ferenc, Cleveland_ 7.00 St. Török, Studio City__ 6.00 Visi István, Lincoln Park_ 7.00 Vizi József, Akron ............12.00

Next

/
Thumbnails
Contents