Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-08-01 / 1792. szám
f 1953. augusztus 1. BÉRMUNKÁS 3 oldal PAPBÓL ATEISTA VINCENT G. RUNYON, VOLT METHODISTA FELSZENTELT PAP ELŐADÁSA A DÉLKALIFORNIAI SZABADGONDOLKOZÖK EGYESÜLETÉNEK GYŰLÉSÉN. Tudom jól, hogy régi barátaim és ismerőseim körében sokat beszélnek rólam. De hogyisne! Egy felszentelt methodista pap, akiből ATEISTA LETT!! Papokról még akkor is eleget beszélnek, ha megmaradnak a szószéknél, mert a hívők egyik része túlságosan nagyítva látja az erényeit, a másik rész viszont csak a hibáit veszi észre, amin aztán veszekedhetnek. A papnak azért nagyon kell ügyelni min den szavára, nehogy valami liberális észrevételt tegyen, mert az egyházi politika gyakran még aljasabb a kicsinyes kerületi korteskodásnál is. Még pap koromban történt, tehát akkor, midőn fordítva tettem fel az ingem gallérját, — noha nem is voltam részeg, — hogy valahova igyekeztem s útközben találkoztam egy csoport katolikus kislánnyal. Egyikük katolikus papnak vélt és nyájasan köszöntött: — Good morning Father! Még alig válaszoltam a köszönésre, amikor egy másik kislány, aki a szomszédságunkban lakott, felismert, odasompolygott az engem köszöntő lányka mellé, meglökte és jól hallottam, mint odasugta neki: — He is no Father, he has a wife and two children. (Ez nem Atya, hiszen felesége és két gyermeke van.) íme, a papról már a gyermekek is beszélnek. ■ Éppen azért tudom, hogy önök között is akadnak sokan olyanok, akik beszélnek arról, hogy ugyan mi késztette ezt az embert arra, hogy a szószéket otthagyva istentagadóvá, ateistává legyen. Az alábbiakban ezt akarom elmondani. Legjobbnak találom, ha néhány kérdésre adott válaszban teszet azt. KOMMUNIZMUS ÉS ATEIZMUS Kommunista vagyok-e? A legnyomatékosabban hangsúlyozva mondom: NEM VAGYOK KOMMUNISTA, de éppenolyan erélyesen hangsúlyozom azt is, hogy kommunizmus és ateizmus között nincs semmi szükségszerű közösség. Noha minden kisebbség véleményét tiszteletben tartom, a szabadgondolkozás eszméjét csak hátráltatja az, hogy kommunista célokkal azonosítják. Csak a katolikus egyház és egyes politikusok hangoztatják az “istentelen kommunizmus”, kifejezést híveik félrevezetésére. Szerintem sok hibája lehet a kommunizmusnak, de az, hogy “godless” nem hiba, az az nem lenne hiba még akkor sem, ha igaz lenne, mintahogyan nem igaz, mert a kommunista országokban még mindig szabadon imádják az istent. A tény az, hogy ezt a “godless” jelszót csak a Katolikus Egyház terjeszti, mert érdekében áll a kommunizmus szétrombolása, miután a kommunista országokból beszüntetik a péterfillérek küldését. A katolikus főpapság hajlandó lenne borzalmas háborúban elpusztítani fiainkat és lányainkat csak azért, hogy ezt a kiszáradt jövedelmi forrást újra visszakapja. Ne áltassa senki magát, a Katolikus Egyház ezért az elvesztett jövedelemért akarja háborúba vinni az Egyesült Államokat a Szovjetunión ellen. Alig várja az alkalmat, hogy az ilyen “szent háborúban” megáldhassa az emberirtásra menő csapatokat. VALLÁSOS NEVELÉS Milyen volt a származásom és neveltetésem? A középosztály felsőbb rétegeihez tartozó régi amerikai család sarja vagyok. Az apám lapkiadó volt Perth Amboy, N.J. városban. Úgy ő, mint az anyám templomjáró vallásos emberek voltak. Az anyám gyakran olvasott nekem részleteket a bibliából, talán az ő befolyására szántam el magam, hogy methodista pap lesz belőleb. így középiskoláim elvégzése után a Drew Theologiaa Főiskolába iratkoztam és megszereztem az M.A. diplomát. Az iskola egyik tanára, a jó öreg Edwin Lewis, egyszer ezt mondotta nekünk: “Fiuk, kövessétek meggyőződésteket még akkor is, ha az elvezet az egyháztól”. Akkor még nem gondoltam, hogy eljön az idő, amikor rájövök, hogy semmiféle tény sem bizonyítja a természetfeletti lény, az isten létezését. Akkor még a könyveket bújtam s nem gondolhattam arra, hogy az istenről beszélő sok profeszszor talán tévedhet is? Most, hogy rájöttem a tévedésükre, nem haragszom rájuk, csak nagyon sajnálom azt a sok évet, amit igy elveszítettem. Szinte szégyenlem bevallani, hogy elértem a negyvenedik évemet, amikor tisztába jöttem magammal, amikor az Isten létezését kérdés tárgyává mertem tenni, önök közül legtöbben hamar rájöttek erre, szerencsések voltak. És szerencsés az, aki ateista család tagja gyanánt születik, aki tehát a bíráló, a kutató ésszel nevelkedik. Sajnos, nékem hosszú belső küzdelembe került, amig eljutottam oda. A “JÓTETT” ÉRTELME Talán nem voltam őszintén vallásos? Soha még ember őszintébben nem hitt istenében és vallásában mint én. Az istennel jártam, az istennel társalogtam, mint a misztikus, azért volt olyan nehéz a felébredésem. Azért lettem pap, hogy az életemet arra dedikáljam, hogy másoknak jót tegyek. Igaz, ez az ideálom még ma is megvan, de a “jó” fogalma alatt ma már egészen mást értek. A “jó” fogalma alatt ma a szabadgondolkozás eszméjének a hirdetését értem; a materialista humanizmus, az ateizmus felszabaditó eszméjének a hirdetését az Egyesült Államok minden falucskájában. Igen, ateista, vagy humanista “káplán” szeretnék lenni, egyenlő a tábori káplánokkal, aki a hadseregben szolgáló intelligens ifjaknak megmondaná, hogy ne vegyék figyelembe a kétszinüsködő katolikus vagy zsidó lelkészek babonát terjesztő beszédeit. Most ezen ifjakat kiteszik a babonás nevelésnek gyakran akaratuk ellenére is. Ki fizet engem az ateista beszédekért? Ma olyan egyszerű munkát végzek, amihez nem kell egyetemi végzettség. Persze a javadalmazásom alacsony. De inkább végzek ilyen munkát alacsony jövedelemért, mint hipokrata módon hirdessem azt, amiben nem hiszek, amiről tudom, hogy hazugság. Ateista vagyok, mert mindazon könyvekből, amiket gondosan áttanulmányoztam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy az istenség fogalma az ember agyában született s ezt a babonás hiedelmet csak a szervezett egyházak tartják fen. Az a szilárd meggyőződésem, hogy ma, az atomenergia korszakában, ez a babonás hiedelem nem csak visszatartja az emberiséget a haladástól, de egyben igen nagy veszedelmet rejt magában. VALLÁS ÉS KURUZSLÁS Véleményem szerint “theism” (istenben való hit) nemzeti szabadságunk legnagyobb veszedelme. Növeli ezt a veszedelmet az, hogy az iskolákban, a könyvtárakban csak olyan könyveket tűrnek meg, amelyek alátámasztják a babonás hitet. A vallásokat bíráló, magyarázó könyveket egyre nagyobb mértékben rakják lakat alá, vagy tartják úgy, hogy ne kerüljenek kézbe. A szabadgondolkozó klasszikusok munkáit mindenütt ismertetni kellene. Ezek helyet azonban csak a papok munkája kerül forgalomba. Minden pap kuruzsló. Ezt persze tagadják. De midőn egy pap a beteg ágya mellett imádkozik a gyógyulásért, valójában kuruzslást végez. Semmi bizonyítéka sincs mágikus kuruzsló hatalmára, ezt jól tudja, de azért mégis újból meg újból megismétli a gyógyítás ezen módját, amellyel, még legjobb esetben is csak hamis reményeket támaszt. Ha a kuruzsló orvos nem visel tógát, börtönbe vetik; a tógát viselőnek azonban tiszteletet adnak. A papnak semmi bizonyítéka sincs arra, hogy a túlvilággal összeköttetése van, mégis arról biztosit, hogy jó helyet készít ott a számodra. Még több értelme volna annak, hogy a lelkedet bebiztosítanád a Lloyd biztositó társulatnál, — ott legalább kötvényt adnának. Mondják, hogy az egyházak jót is csinálnak. Lehet, hogy csinálnak, hiszen még a new yorki hírhedt graftelő Tammany Hall BRIDGEPORT ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓK FIGYELMÉBE! A Bérmunkás olvasói augusztus 2-án vasárnap, reggel 9 órai kezdettel. Nagy Kerületi Pikniket rendeznek a Bérmunkás javára, a Prickner farmon, 561 Moreohuse Highway. A rendező bizottság, dacára a mai drágaságra nézve, elég méltányos árakat szabott meg. Ugyanis házaspárnak 6 dollár, magánosnak 4, melynek ellenében szabad evés-ivás. Reggel lesz szalonnasütés, délre gulyás, melyet megint a tavaly gulyásfőző professzor fog készíteni. Estefelé uzsonna, kávé és sütemény. Felkérjük a munkástársnőket, aki teheti, egy kis sütemény sütéssel járuljon hozzá, mivel az izletesebb, ugyanakkor redukálja a kiadást. Kedves Imre fog muzsikálni. Útirány — A Danbury Roadon a Lawncrot temető kapujától első utón jobbra befordulni, azon menni végig, mig egy nagy fát talál az ut végén, ott megint jobbra fordulni, onnan vagy 100 lépésnyire balra a Morehouse Highwayre, azon fel mig egy hosszú kőházat talál balfelől, ott plakát mutatja a befordulást a helyhez, balra. Kérjük a Bérmunkás olvasóinak szives megjelenését, vendéget mindenki hozhat magával, szívesen látjuk. Esős idő esetén a következő vasárnap lesz megtartva. A Rendezőség. is csinált valami jót a legnagyobb korruptság közepette is. Ájtatossággal nem lehet a nem létező istenből valóságot gyártani. A babona ma már idejét múlta. (Progressive World) Bombay, India — Victoria Garden állatkertjében az 55 év óta “dolgozó”, jelenleg 70 éves Begum nevű elefántot nyugdíjazták. Begum munkája abból állt, hogy gyerekeket hordozott a hátán az ily célra kiszabott kis kör pályán. A Zoo tisztviselőinek állítása szerint Begum legalább is 75,000 gyereknek szerzett örömet az elefánt lovaglással, de ugyanakkor mintegy 16,- 000 dollár jövedelmet is hajtott. A kiöregedett elefántot egy 27 éves “ifjúval” fogják helyettesíteni. Scituate, Mass. — Maurice J. Tobin, volt munkaügyi miniszter, szívbaj következtében hirtelen elhalt, 52 éves korában. Tobin a szakszervezetek felé húzódó, liberális politikus volt, aki előbb Boston polgármestere, majd Massachusetts állam kormányzója lett már 43 éves korában, 1948-ban pedig Truman a munkaügyi minisztérium vezetését bízta rá. A munkügyi minisztériumban számos szakszervezeti tanácsadót tartott és azért halálát a szakszervezetek vezetői a szervezett munkásság nagy veszteségének mondják.
