Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-12-12 / 1810. szám

1953. december 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal Háború vagy Béke? A MUNKAFRONT HÍREI (Vi.) Bennünket, akik békét szeretnénk, befolyásolnak a vá­gyaink, igy jobban szeretnénk hinni és amellett érvelni, hogy béke lesz és nem háború. Ezzel szemben, minden jel arra vall, hogy lesz, sőt már is megvan a háború, de mivel nem hasonlít a régebben folytatott háborúkhoz, igy nem háborúnak ismerik el azt. Ezt mi, osztálytudatos mun­kások látjuk, minden nap ta­pasztaljuk, sokszor a saját bő­rünkön, hogy az osztályharc fo­lyik még akkor is, ha nem csak a munkáltató osztály, a sztrájkokon keresztül, hanem nemzetközi bankárok, rádió és a lapokon keresztül agitál szervezi erejét a nagy összeütközésre. A liberális embereket akkor is gyűlölik, ha amerikai és most már üldözik is. Nem szólva ar­ról, hogy a háború ezen újabb és kevésbé értett formájában, állandóan folyik, Kina, Korea, Indo-Kina, Burma területen egé­szen nyíltan, fegyveresen. De Olasz, Francia, Németország sőt még a szocialista országokban is, kisebb-nagyobb mértékben, sokszor fegyveresen is. Az én véleményem az, hogy háború nem csak lesz, hanem már is megvan, de mindnagyobb arányokat fog ölteni a közel jö­vőben. MILYEN HÁBORÚ? Ezt a kérdést kell inkább megvitatni, mint azt, hogy lesz-e háború vagy nem. Az orosz for­radalommal 1917-ben, a nemze-1 tek egymás közötti háborúja polgárháborúk láncolatává ala­kult át. Mindjárt 1918-19-20 években. Az angolok, amerikai­ak az oroszok ellen fordultak, nem azért, mert oroszok, hanem azért mert a nemzetközi szocia­lizmus útjára léptek, igyekeztek kizavarni a nemzetközi tőkése­ket, akik a régi rendszerrel, a cárizmussal voltak szövetség­ben éppen úgy, mint mostan Chiang Kai-shekkel szövetkez­ve, ellene fordultak a kínai nép­nek ugyan csak azon okokból Korea, Indi-Kina folytat hábo­rút. Minden nemzeten belül van­nak forradalmi elemek, akik ter­mészetesen a nemzetközi szocia­lizmussal rokonszenveznek és kisebb-nagyobb mértékben szö­vetkeznek. Ezeket éppen úgy gyűlölik, üldözik, minden or­szágban, mint az orosz vagy kí­nai forradalmárokat. Harcolnak ellenük, azok védekeznek, köz­ben készülődnek a végső leszá­molásra. Az országhatárok el­tűntek, csak két nagy tábor van a tőkések tábora és a szocialis­táké. Mind a két tábor szervez­­kedig, készül a végső harcra. Hogy ez meg ne valósuljon, a nemzetközi tőkések azért veret­ték le a magyar, a finn és bajor­­országi forradalmakat 1919-21- es években. Ma is ezért igyekez­nek leverni a kínai, koreai, bur­­mai, malayi, indo-kinai forra­dalmakat. Azért volt a fehér, fekete terror, nácizmus, fasiz­mus. Azért építik ki itt is ezen i terror szervezeteket, keblükre I ölelve azokat a terroristákat, akik a szocialista országokból ide menekültek. POLGÁRHÁBORÚK SOROZATA Még a második világháború is magán viselte a forradalmi pol­gárháború jellegét. Minden or­szágban, ahol a nácizmusnak, fasizmusnak ellenségei földalat­ti harcot folytattak, forradalmi elemek voltak, akik nem csupán védekezésből szervezkedtek és harcoltak a nemzetközi tőkések ellen, hanem a nemzetközi szo­cializmusért is szervezkedtek és harcoltak és ezek voltak a leg­megbízhatóbb csapatok, harco­sok a mi odalunkon. Éppen ezért üldözik itt is mindazokat, akik igazán hívei voltak a New Dealnek. Az oro­szokkal való szövetségnek és akik igazi akarattal segítet­ték mindazokat, akik a nácik, fasiszták ellen harcoltak annak idején. Minden országban, itt is nagyon erősek voltak, akik a nácizmussal rokonszenveztek. Az öreg Európában nem csak rokonszenveztek, de harcoltak is érte, még Oroszországban is akadtak sok ezren, akik polgár­háború formájában harcoltak saját országuk, illetve kormá­nyuk ellen. Ez legnagyobb mér­tékben Jugoszláviában nyilvá­nult meg, ahol két kormány volt, melyek állítólag náci elle­nesek, de a kapitalizmust véd­ték, a másik a nemzetközi szoci­alizmust védte. Amellett, hogy sokan voltak, akik a nácikkal együtt harcoltak a nemzetközi szocializmus hívei ellen. Ez a polgárháború állandóan folyik, persze osztály harc for­májában. Legnagyobb mérték­ben Olasz és Franciaországban, de minden tőkés országban meg­találjuk, sőt kisebb mértékben még a szocialista országokban is. Azon sok szabotáló, gyújto­gató, lázitó, akiket a nemzet­közi tőkések felbéreltek, beküld­­tek a szocialista országokba, pol­­gárháboruformájában folytat­ják ott a harcot. Erre legna­gyobb példa Kelet-Németország és Csehszlovákia, ahol a lázadá­sok láncolata folyt. MIKOR, HOL? MILYEN MÉRTÉKBEN LESZ HÁBORÚ? Amint az északkoreai vörösök védelmére sietett kínai önkén­tes csapatok kötelességüknek tartották azokat védeni, úgy esetleg Oroszország is, sőt más szocialista országok is kötelessé­güknek fogják tartani, esetleg az olasz, francia munkásság vé­delmére szaladni, ha azokat a nyílt forradalom, polgárháború esetén a nemzetközi tőkések csapatai akarnák leverni. Milyen más lett volna Ma­gyarország sorsa, ha 1919-ben lett volna egy hatalmas szocia­lista ország, amely képes lett volna megvédeni a magyar for­radalmárokat. Nem-e köteles­sége minden nemzetközi szocia­lista országnak, más szocialista útra tért országok megvédése, New York — New York vá­ros, Amerika nagy metropolisa, napokon át nélkülözte napilap­jait. Az első 2 nap csupán egyet­len újság, a Herald Tribune je­lent meg, a többi lapok napokon át nem láttak napvilágot a képe­ket készítő “photoengravers” munkások sztrájkja következté­ben. A Times, a World-Teleg­ram, Journal-American, a Post, a News és a Mirror, amelyek na­ponként 5 millió példány újsá­got adtak a new yorki olvasók kezébe, nem jelenhetett meg. Ebben a sztrájkban a legfi­gyelemreméltóbb az, hogy a sztrájkban valójában csak igen kevés, mindössze 400 ember vett részt. A nyomdászat ugyanis a legjobban tagozott ipar. Egy nagy újság készítésében nagyon sok szakma nyer alkalmazást, mint például a szedők, a nyo­mók, a riporterek, fotográfu­sok, kiadóhivatali alkalmazot­tak, postázok, rézmetszők (en­gravers) és mások, akik mind külön-külön szakszervezetben szervezkedtek. Ezen szervezetek közül néhány az AFL-hez, má­sok a CIO-hoz tartoznak s talán még függetlenek is vannak kö­zöttük. Az ily szervezkedés taktikai szempontból a munkásokra néz­ve a legkárosabb, mert amig az egyik sztrájkol, a többiek mun­kában maradnak és igy egyik szervezet segíti leverni a másik­nak a bérharcát. Azonban a szakszervezeti mozgalom ma már odafejlődött, hogy az ipari szolidaritás eszméjét, amit az IWW fél évszázaddal ezelőtt oly erélyesen kezdett hirdetni, már a szakszervezetek is átvették. így történt aztán, hogy a new yorki újságoknál, ahol csak a csekély számú engraverek vol­tak sztrájkba heti 15 dollár bér­emelést követelve, megállt az egész munka dacára annak, hogy az újságokat ki lehetett volna adni képek nélkül is, vagy­is a sztrájkolok teljes mellőzésé­vel. A lapok azonban nem je­lentek meg, mert a többi szak­­szervezetek tagjai kijelentették, hogy nem lépik át az engrave­rek által felállított piketvonalat. Az idők jele, hogy az ipari szolidaritás mutatkozik a szak­­szervezetekben is. Budapest — (AP) jelentés — A magyar kormány azonnali hatállyal biró “a munkások jo­gainak kibővítése” cimü rende­letet adott ki. A rendelet eltilt­ja a munkavezetőket attól, hogy a munkásoktól túlórázást KÖ­VETELJENEK, de ha mégis dolgoznak túlórát, azt mint olyat kell fizetni és nem mint egysze­rű munkát. Azonkívül beszünte­tik a késés vagy más okok mi­att kiszabott büntetéseket. És végre az elbocsájtás vagy más fegyelmi eljárás esetében a mun­kás a bírósághoz fellebbezhet. amidőn a nemzetközi tőkés csa­patok támadják azokat? Tehát csak az lehet a kérdés: hol, mikor és milyen mértékben fog ez megtörténni? Washington — A munkaügyi minisztérium felszó]litotta az ország kereskedőit, hogy amikor felveszik a karácsonyi szezonra az ideiglenes segítő munkásokat, legyenek tekintettel a gyermek­védő törvényekre, am.eiyek meg­szabják, hogy a 18 éven aluli munkások hetenként hány órát dolgozhatnak és hogy bizonyos fajtájú munkákat egyáltalán nem végezhetnek. Ilyen munkák például a teher felvonó gépek kezelése, segítő munka a teher truckokon, stb. Ok Washington —> A Labor De­partment jelentése szerint az el­múlt félévben 10,700,000 férjes asszony dolgozott az Egyesült Államokban, összesen 19 millió nő dolgozott ‘‘fizetésért”. Miu­tán a férjes nők száma körülbe­lül negyven millió, igy az elmúlt félévben minden negyedik férjes asszony segített bérmunkával a család eltartásában. Los Angeles — A már több hét óta tartó azon sztrájkban, amelyet a CIO-hoz tartozó UAW munkások folytatnak a North American Aviation Co. telepein uj tárgyalások indultak meg. A union leszállította az előbbi 26 centes órabérjavitás követelését tiz centre. A sztrájkban még mindig több mint 33,000 ember vesz részt, dacára a munkálta­tók azon híreinek, amiket az új­ságokban tettek közzé, hogy a sztrájkolok legtöbbje már visz­­szament a munkába. Hogy ez nem igaz, bizonyítja az is, hogy Frank G. Swayn biró újból eltil­totta a tömegpiketelést. CHURCHILL ÉS A HALÁL LOS ANGELES — Amig Churchill, angol miniszterelnök születésnapjának 79-ik évfordu­lóját ünnepelte igen nagy vig­­ság közepette, a Halál megláto­gatta és elvitte a Los Angeles városban lakó Thomas Arthur Hughes 66 éves színészt, aki a filmdrámákban Churchill sze­mélyét alakította. Hughes any­­nyira hasonlított az angol mi­­neszterelnökhöz, hogy a filmdi­rektorok mindig őt vették elő, valahányszor Churchillt kellett alakítani. — Talán a nagy ha­sonlatosság tévesztette meg a halált is? DRAGASAGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTASAHOZ december 5-ig: F. Horváth, Canton ......... 3.00 Jos. Rad, New Brunswick 3.00 James Benkő, Toledo ....... 3.00 Julia Bécsi, Phila................ 4.00 Mrs. J. Németh, Phila .... 2.00 M. Rappaport, Cleveland .. 2.00 S. Silber, Phila_________ 2.00 A. Belováry, Chicago ___ 2.00 J. Németh, Chicago .......... 1.00 J. Bene, Kitimat _______ 2.50 F. Takács, Pittsburgh....... 2.00 Mrs. Anna Haas, N. York 1.00 Emery Soos, Lyndhurst .... 3.00 Lapolvasók Cleveland ......71,23

Next

/
Thumbnails
Contents