Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-10-24 / 1803. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1953. október 24. Lesz-e harmadik világháború? (Folytatás a 2-ik oldalról) ment az Európai Hadsereghez való csatlakozást, amíg Anglia és Amerika be nem váltja az Ígéretét és át nem adja az olaszoknak Triesztet. Az angol-amerikai kormány sietett eleget tenni a követelésnek abban a reményben, hogy az elszigetelt, amerikai-angol segítségre szorult jugoszláv kormány megelégszik egy erélyes tiltakozással, amelyet azután leszerelnek egy kis pót-segellyel, meglepetés szerűen bejelentette, hogy kiüríti Trisztet és át adja azt az olasz kormánynak. A kidolgozott terv sima ke-1 resztülvitelébe hiba csúszott be. Tito nem csak tiltakozott, hanem katonai akcióra készült, kijelentve, hogy ha olasz katonaság lép Trieszt területere, úgy a jugoszláv hadsereg ugyanazt teszi és kiveri onnét a “támadó olaszokat. Hatalmas tüntetések között beverték az angol es az amerikai, valamint az olasz követségek ablakait, megvertek angol és amerikai hivatalos személyeket, szétrombolták a két ország információs hivatalait es megkezdődött a katonaság felvonulása Trieszt határához. Dulles külügyi államtitkár Londonba repült, hogy az angol kollegájával megtárgyalja a kérdést. Közben amerikai, angol hadihajók gyülekeznek Trieszt kikötőjébe és ha nem tudjak leszerelni Titot, akkor vagy visz, sza kell vonni az angol-amerikai kormánv az olaszoknak tett ígéretét Trieszt odaadására, amely „7 amerikai barát rezsim bukását jelentené, vagy nedie kilátás van egy kis mellék háborúra. amelyből megint kikerekedhet egy uj Korea. A szovjet is tiltakozik, mert ez az átadás a nagvhatalmak áltál aláirt békeszerződés megszegését jelentené. Követeli a megállaoodás szerint Trieszt szabad kikötővé tételét és az ügyet a Nemzetek Szövetsége ele viszi. Az amerikai lapok fel vannak háborodva Tito ellen. Szerintük Titónak, kit évek óta amerikai pénzel tartanak hatalmon, nincs joga szembe fordulni a gazdáival. A segítés beszüntetésével fenyegetőznek, különösen boszszantja őket az, hogy a jugoszláv hadsereg legutóbb küldött amerikai “Paton” tankokat vonultatta fel a trieszti határra. A clevelandi Plain Dealer dühösen kérdezi Titotól, hogy nem tudja hogy “a vasfüggöny me- Kk óldalán vajazzák a kényé rét?’’ Ez a lépés, amelyik olyasmit ajándékoz Amerika hü szövetségeseinek, az olasz kormánynak, amely sem nem amerikai, sem nem angol tulajdon. Igen nagy baklövés volt és nehez lesz oly kompromisszumot találni, ame y megmentse mind a két kormányt és mind a két kormány amerikai barátságát. A nagy ígérgetésbe, fenyegetésbe elfelejtik azt, hogy talán meg kellett volna kérdezni azokat is, akiknek borere megyén a vásár, Trieszt népét. Ha megkérdeznék, valószínű azt a választ kapnák, hogy nem akai* nak senki vazalussa lenni hanem önállóan akarják elm életükét. Persze ennek is megvan az ellenérve, mégpedig az, hogy ami nem volt, az még lehet. — így ezek azon fontosabb érvek, amelyekhez a munkástársak hozzászólását kérem, avagy újabb érvek felhozását, szóval a VÉLEMÉNYÜKET. ELLENKEZŐ VÉLEMÉNYEK A hozzászólások sorát Bikfalvi mt. kezdte meg, aki azt mondta, hogy az ő véleménye szerint belátható időn belül nem lesz újabb világháború, mert a békének már igen sok hive van, — nemcsak külföldön, hanem itt is. Adám mt. is úgy véli, hogy nem lesz újabb világháború es pedig azért nem, mert már a Szovjetunionnak is van atommeg hidrogénbombái és igy vissza tudnak ütni. De különben is a tőkések csak profitot akarnak és azt ugylátszik, hogy megkapják háború nélkül is. És számitani kell nekik az öntudatos munkásság szaporodásával is. Mrs. Frank mtnő szerint rendkívül nagy a gyűlölet-hirdetés, ami természetesen a háborús uszítással jár, vagyis ami növelné az újabb háború eshetőséget, de ugyanakkor az üldöztetések az üldözöttek szorosabb összetartását eredményezik, ami viszont gátlója a háborúnak. Köhler mt. úgy véli, hogy az újabb világháborút nem lehet kikerülni, sőt mi több, ő úgy látja, hogy valójában már benne is vagyunk abban a háborúban. A harc két társadalmi rendszer között folyik, — mondotta s az ilyen harc kérlelhetetlen. Aki ismeri az amerikai tőkéseket, tudja, hogy azok fel nem fogják adni kiváltságaikat, különösen nem akkor, midőn túlzóan nagy hatalommal rendelkeznek. De van egy másik ok is. Az Egyesült Államokban a munkásokat nem sikerült olyan osztálytudatos gazdasági szervezetben tömöríteni, mint pl. az IWW, igy a jelenlegi gazdasági szervezetek, mint az AFL és a CIO a tőkés rendszer alá-tamasztoi lettek és igy segítik a háborús törekvésekét is. Igaz, hogy a CIO átvette az IWW ipari szervezeti formáját, továbbá egyes taktikai dolgokat is, mint az ülő-sztrájk, rövid sztrájk, stb. de nem vette át például az általános sztrájk eszméjét, amely pedig olyan hatásos fegyver, hogy ime most mar még Francia és Olaszországokban is megkezdték a használatát. Miután erre itt semmi kilátás sincs, úgy véli, hogy az amerikai tőkések képesek lesznek megindítani az újabb világháborút, ha az időt arra elérkezettnek látják. A BÉKEMOZGALOM Schubert mt. ismerteti Mezőségi cikkét (Idé még csak az egy air-mail lapszám érkezett meg) és magáévé teszi Mezőségi azon érvelését, hogy az egész világra kiterjedő nagy békemozgalom egyik hatásos ellenálló tényező a háború ellen. Szénássi mt. úgy látja, hogy a tőkések most már félnek megindítani az újabb világháborút, — félnek, hogy úgy járnak, mint Hitler; megkezdenek valamit, amit nem ők fejeznek be. Mrs. Stone mtnő szerint az újabb világháború ellen szól az, hogy a két termelő rendszerben élő emberiség száma már nem olyan nagyon eltérő, mint valaha volt. Nagyjából vett számítása szerint a kollketiv termelő rendszer hivei már kitesznek eery billiót s egy billió ellen kezdeni háborút nem valami kis feladat, azt minden háborút hirdető hamar belátja. Bakos mt. kikerülhetetlennek tartja az újabb háborút, leginkább pedig azért, mert itt nincsen olyan szervezet, amelynek elég reie lenne annak megakadályozására. Szerinte ezt csak egy osztálytudatos gazdasági szervezet tudná megtenni, a tisztán csak politikára, vagy érzelmekre támaszkodó, de szervezetlen tömegekre mitsem adnak. A tőkés rendszer nagyon erős, megindítja a háborút, ha elérkezettnek látja arra az időt és nem törődik azzal, hogy hány emberéletet pusztít el. Amig a termelő hadsereg nem állja Útjukat, addig mindig lesz háború. Kosa mt. is úgy tartja, hogy lesz uiabb világháború, mert a tőkések, ha látják, hogv hatalmuk veszélyben van. akkor mindent kockára tesznek. Zára mt. úgy véli, hogy belátható időn belül nem lesz újabb világháború. A kapitalista osztály ereje csaló, már itt sincs meg az a nagy ereje, mint valaha, de a szövetségeseiben pedig egyáltalában nem biztos. Ha biztos volna úgy a maga erejében és a szövetségesei hűségében is, akkor már régen megindította volna az újabb nagy háborút. Matyi mt. mondja, hogy uj érvei nincsenek, de ő is úgy véli, hogy egyenlőre nem lesz uj világháború, mert a béke mellett már nagyon sokan sorakoznak fel. Soos mt. szerint azért nem lesz újabb világháború, mert az csak ugylehetne, ha az amerikai tőkéseknek védekezni kellene, támadni nem mernek, mert a világ véleménye ellenük fordulna és nem tudják, nem-e egyedül maradnának. A béke-offenziva már úgyis felöleli a szegényebb országokat, akikről azt mondották, hogy “alancsonyabb” kultúrájuk van, de ezt a jelzőt hamarosan rásüthetik minden népre. A BÉKÉT NEM ADJÁK INGYEN Tabák mt. arra hívja fel a hallgatók figyelmét, hogy a kiszákmányolók mindig félnek a néptől, még ha annak az ellenkezőjét hirdetik is. Persze, amig túl nagy hatalmuk van, nem mutatják ezt a félelmet, de olyan kritikus időkben, mint a nagy háborúk, ez a félelem nagyon is jogosult és ez is egyik hátráltatója az újabb nagy háborúnak. Bustya mt. is azt mondja, hogy a tőkések nagy hatalma csak látszólagos, mert a tömegek egyszerre otthagyják őket. Hol voltak például a tömegek a cárizmus bukása után? Avagy Olaszországban és Németorszáeban Mussolini illetőleg Hitler bukása után? De a tömegek fejlődése is folyamatban van, egyre több gazdasági előnyöket követelnek és egyre többen követelik a békét is. Szó sincs róla a békét nem adják ingyen, azért harcolni kell! És ebben a harcban minden kicsi számit. Számításba kell venni a tőkések közötti ellentéteket is. Mindezekből ő arra következtet, hogy belátható időn belül nem lesz újabb világháború. Köhler munkástárs megjegyezte még, hogy a kollektív termelő országokban is megvan az ellentét, amit amerikai pénzzel még mélyebbiteni lehet. Azért ő nem látja olvan rózsás színben a jövő békéjét, mint a felszólaló munkástársak legtöbbje, ő úgy látja, hogy ebben a harcban, ami most folyik, a kapitalizmus létkérdése kerül eldöntésre és azért a tőkések (meg a politikus hajcsárjaik) nem fognak visszariadni semmitől, még az újabb világháborútól sem. Miután más felszólaló már nem akadt, rámutattam arra, hogy az ily eszmecseréből nem csak mindannyian merítettünk bizonyos méretű tudást, hanem erősbödött közöttünk a szolidaritás is, meg az az elhatározás, hogy a világbéke érdekében megtesszük mindazt, ami tőlünk telik. GANGSZTEREK ÉS POLITIKUSOK NEW YORK — Dewey kormányzó nyílt levélben szóllitotta fel Arthur H. Wicks alkormányzót, hogy mondjon le állásáról, mert kiderült, hogy Wicks meglátogatta a Sing Sing börtönben “hüsülő” Joseph Fay alvilági gengsztert és labor-racket vezért. Wicks megtagadta a lemondást, miután ebben a kérdésben csak az állami törvényhozó testület dönthet, amely csak a jővö hónapban ül újból össze. A múlt évben meggyilkoltak egy AFL megbízottat, aki a lóversenyeknél alkalmazott munkásokat szervezte. Ezen gyilkosság kivizsgálásánál derült ki, hogy a zsarolásért (shakedown) elitéit Joe Fay a börtönből “igazgatja” a unionj át és intézi tovább is racket-üzleteit, amelyek jövedelméből támogatja a politikusokat annyira, hogy egész sereg prominens politikus, — közöttük Arthur H. Wicks, actinggovernor is — tisztelgő látogatást tettek nála a börtönben. Edinburgh, Scotland — Egy Reuter hir szerint az edinburghi nőifodrászok elnöke, bizonyos A. H. Turner nagy feltűnést keltett ezen kijelentésével: “Azon nők, akiknek nincsenek szép lábszárai s igy nem viselhetik a rövid szoknyát előnyösen, pótolhatják ezt a hiányt a hajuk és az arcuk gondos előkészítésével. Hátha akadnak férfiak, akik arra is kiváncsiak?!”
