Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-02-28 / 1770. szám
1953. február 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal ínségben élnek a franciák A NAGY DRÁGASÁG KÖVETKEZTÉBEN A FRANCIA MUNKÁSSÁG ÉS A KÖZÉPOSZTÁLY NAGY ÍNSÉGBEN ÉL. — PARIS NÉPÉT MEGKOMOLYITOTTA A SOK NÉLKÜLÖZÉS. — MÉG MINDING EMELKEDIK A DRÁGASÁG. Irta: HAROLD SIEVE £A Reuters hírszolgáltató vállalat Harold Sieve nevű levelezője küldte az amerikai lapoknak a számadatokkal telitett alábbi tudósítást. — Szerk.) PARIS — Franciaország 48 millió népének legfontosabb megoldhatlan problémája nem a hideg-háború, nem a már elég meleg koreai háború, sem a németek újbóli felfegyverzése, sőt még az olyan gyakran változó francia minisztériumok sem, hanem csupán az egyre magasabbra törő nagy drágaság. A francia népet manapság legjobban az érdekli, hogy miből vásárolja meg a holnapi ennivalót? Az egvre növekvő drágaság már kiölte Páris tradicionális vigságát is. A “Gay Paree” utcáin összeráncolt homlokkal járnak az emberek s az a nép, amely hires volt a vigságáról, a szerelem és a művészetek élvezéséről, ma a betevő falatért folytat komor harcot. Mulatság helyett ma az emberek azon törik a fejüket, hogy miből fizetik ki a mosoda számlát? Miből vesznek élelmet és ruhát a gyerekeknek? Hogyan lehet megakadályozni a gáz és a villany lezárását? Éhez hasonló kérdések gyötrik ma a francia nép nagy többségét dacára annak a nagyon nagy anyagi segítségnek, amit Franciaország a háború befejezte óta az Egyesült Államoktól kapott. A legnagyobb nélkülözésben a hivatalnokok, —- az úgynevezett “fehér galléros” osztály él, meg a penziósok. De nagyon erősen küzdenek a munkások is. A parasztságnak valamivel jobb dolga van. Csak a kereskedők meg az iparvállalatok tulajdonosai látnak jó világot. A NAPI ÉLELEM ÁRA A Franciaországot meglátogató idegenek, amikor az árakat látják, mindjárt kérdezik, hát hogyan élnek a munkások ÉPITŐGÁRDA 1952-53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Bischof Józsefné, Cleveland 7.00 Buzay János, Cleveland .... 7.00 Bikó Teréz, Cleveland.......12.00 Farkas Imre, Akron ......... 4.00 J. Feczkó, New York ___ 2.00 Fishbein L., New York..... 5.00 Fodor János, Cuy. Falls .... 8.00 Gajdos István, New York .. 5.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland ....12.00 Hering Susan, Buffalo ....12.00 Képes János, Munhall ....... 3.00 Kollár József, Cleveland .... 7.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 3.00 Köhler Sándor, Chicago .... 1.00 Kucher András, Pittsburgh 6.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 5.00 Lelkó András, Pittsburgh 6.00 Mogor József, Cleveland_ 3.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark.....................12.00 Pál Lajos, Ambridge ........ 2.00 Szabó Ferenc, Cleveland .... 2.00 Székely Sándor, Cleveland 2.00 St. Török, Studio City ...... 2.00 Visi István, Lincoln Park.. 7.00 Vizi József, Akron............. 2.00 és a fix-fizetésü hivatalnokok? Hiszen közismert dolog, hogy a franciák szeretik a jó és bőséges ételt, a francia konyha az egész világon hires. De hogyan lehet jól enni, midőn a háromtagú (apa, anya és egy gyermek) család átlagos élelme naponként belekerül 1000 frankba. (Tíz frank értéke 3 cent, 1000 frank tehát 3 dollárnak felel meg.) Ebből az 1000 frankból ez a háromtagú család nem csaphat valami nagy lakomát; a reggeli csak kávé vajaskenyérrel, vagy zsemlével; ebédre ehetnek valami hús félét főzelékkel, tészta (vagy gyümölcs) és egy pohár borral; vacsorára jut leves, omlett, főzelék és ismét egy pohár bor. Nos, ez nem valami nagy lakoma, dacára a két pohár bornak. És ez a bor az étkezés legolcsóbb része. A franciák anynyira megszokták az étkezéssel járó bort, hogy anélkül nagyon hiányosnak tartanák az ebédet vagy vacsorát. Még szerencse, hogy a bor aránylag nagyon olcsó: már 100 frankért (30 cent) lehet kapni egy üveggel. A hús és a főzelék félék azonban nagyon drágák. És vegyük most számításba, hogy ezen magas élelmiszer árak mellett is az átlagos francia munkás havi keresete csak 35-40.000 frank (100-115 dollár). A sok gyerekes családok kapnak bizonyos pótlékot is, ami azonban nem tesz ki többet havi 10,000 franknál. Mármost ha havi 40 vagy 50,000 frankból is csak élelmiszerre el kell költeni 30,000 frankot, hogyan élnek a megmaradt pár dollárból a munkások? Hogyan fizetik a lakbért? hogyan vesznek ruhát? És hogyan képesek az orvost fizetni, meg a mindenféle más költségek terhét viselni? A LAKÁSÍNSÉG Ezen kérdésekre Franciaországban manapság talán senki sem tud érdemleges választ adni. Az igaz, hogy a lakbér, — a butorozatlan lakásokban, — nagyon olcsó, 2-3000 frank (6-8 dollár) egy hónapra. De az is igaz, hogy miután a lakások ilyen kevés jövedelmet hoznak (a lakbér kontrol alatt áll), a tulajdonosok nem javítják a házakat és azok szörnyű állapotban vannak. Ahonnan a lakó kimegy, a tulajdonos mindjárt betesz néhány darab ócska bútort és akkor már mint bútorozott lakást adja ki sokkal magasabb lakbérért. Olcsó lakásokban már most is olyan nagy a hiány, hogy az esküvőket elhalasztják, mert az uj párok nem találnak lakásokat, az anyósokkal való lakás pedig ott sem valami népszerű. De a lakbéren kívül fizetni kell a gázt és a villanyt is, ami jelenleg Franciaországban elég drága; az átlagos családnál havonként kitesz 5000 frankot (14 dollár) a téli hónapokon át. Ezen számadatok mutatják, hogy a francia munkásokat miért érdekli most jobban a nagy drágaság, mint a politika még ha abban hideg vagy meleg háborúról van is szó. MIÉRT DRÁGA A HÚS? WASHINGTON — Egyes képviselők Ígérik, hogy ki fogják vizsgálni, miért olyan drága az amerikai hús, holott a vágómarha ára sokat esett. Éppen azért a farmerok már panaszkodnak is, hogy a földművelésügyi miniszter mitsem csinál a farmtermelvények árainak megrögzítésére. Ugyanakkor az egész országban nagy szenzációt okozott az, hogy egyes városokban még a félárnál is olcsóbban árulták a New Zealandból importált húst. Dayton, O. és más városokból, ahol a new zealandi hús árulás alá került, oly hírek járták be az országot, hogy a vásárlók valóságosan megostromolták a mészárszékeket. Miután marhabetegség miatt lezárták a hús behozatalát Kanadából, egyes nagyvágó cégek New Zealandból hozattak körülbelül 30 ezer tonna fagyasztott húst. És dacára a nagy távolság szállítási költségeinek, ezt a húst, jó haszon mellett is kevesebb mint az eddigi amerikai húsárak felén árulták. így most az a kérdés, hogy az amerikai húson müyen óriási profitot zsebelnek a nagy vágó cégek. AHOL NINCSENEK BŰNÖZŐK SAN MARINO — A Titano hegység (Olaszország) fensikján fekvő, 38 négyzetmérföld területű San Marino köztársaságban igen nagy az izgatottság a 12,000 főnyi lakosság körében. Ebben a kis köztársaságban, — amelyet állítólag még a negyedik században alapítottak, — több mint 100 éve nem történt lopás vagy rablás. És ime, most valaki, vagy valakik betörtek az egyik üzletbe és elemeitek onnan 600,000 lira (600 dollár) értékű holmit. A rendőrség nem tudja mitévő legyen, hiszen száz éve nem kutattak tolvajok után s nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Washington — Az Army szószólója szerint a koreai “rendőrakció” folyamán az északkoreaiak és a kínaiak eddig 1,820,809 embert veszítettek, amivel szemben az Egyesült Államok vesztesége csak 129,819 ember. LÁZADÓ DÁN KATONÁK COPENHAGEN — A 12 hónapra besorozott dán katonáknak nem tetszik, hogy szolgálati idejüket hat hónappal megtoldották. A 18 hónapos szolgálat ellen számos kaszárnyában éles tüntetést rendeztek, majd több helyen az utcára vonultak. Az AP hir szerint egyes tüntető csapatokat a tisztjeik rávettek a tüntetések beszüntetésére, más esetekben a rendőrséget és katonaságot rendelték ki ellenük. Aarhus városban éhség sztrájkkal tüntettek a szolgálati idő meghosszabbítása ellen. A szolgálati idő meghosszabbítását a North Atlantic Treaty Organization (NATO) vezetősége követelte. FIZEIETT McCARRAN SZENÁTOR McCARRAN ÉS TÁRSAI NAGY ÖSSZEG KÁRTÉRÍTÉST FIZETTEK A TITKAIKAT ISMERŐ LAS-VEGASI ÚJSÁG TULAJDONOSÁNAK. LAS VEGAS — Dacára annak, hogy Pat McCarran, a vakbuzgó katolikus szenátor, aki egyben az amerikai hazárdjátékosok fővédnöke is, nagy győzelemről beszél, a valóság az, hogy társaival együtt igen nagy összeget fizetett H. M. Greenspun, lasvegasi ujságtulajdonosnak, hogy vonja vissza a kártérítési keresetét. Greenspun ugyanis valami *" koncon összeveszett szenátor McCarrannal és a szenátort támogató hazárd játéktermek tulajdonosaival, akik erre elhatározták, hogy nem adnak le több hirdetést a Greenspun újságjában, aki erre, a trösztellenes törvényekre hivatkozva, negyedmillió dolláros kártérítési port indított a szenátor és 20 “kaszinó” tulajdonos ellen, akiknek McCarran a fővédnökük. Amikor a pör Roger Foley kerületi szövetségi biró elé került, kisült, hogy Greenspun nagyon sok olyan dolgot fog nyilvánosságra hozni, amely ártani fog nemcsak a vakbuzgó és egyben hírhedt reakiós szenátor “hírnevének”, de a hazádjáték-iparnak is. Ezért kiegyeztek az uj-1 ságtulajdonossal a (United Press tudósítója szerint 86,000 dollár kártérítésben) és Ígéretet tettek, hogy Greenspun újságja visszakapja az eddig megvont hirdetéseket is. Greenspun természetesen nagyon eldicsekedett ezzel a győzelemmel, mert mint mondotta, nem várta, hogy a bíróság ilyen nagy kártérítési összeget fog megítélni. Erre aztán McCarran is nyilatkozott, ő is győzelemről beszélt, mert mint mondotta, őt és társait igazolta az, hogy Greenspun visszavonta a vádat. — így Las Vegasban vígan folynak tovább a hazárdjátékok és az azzal kapcsolatos erkölcstelen üzelmek az első számú törvényhozó védnöksége alatt.
