Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-02-14 / 1768. szám
* 8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. február 14. HÍREK magyarorszagbol 11.500 HEKTÁR MOCSÁR — 11.500 HEKTÁR TERMŐFÖLD A régi Magyarországon egyáltalában nem törődtek azzal, hogy a hasznavehetetlen földterületeket művelésre alkalmassá tegyék. Sokezer hektárnyi mocsárvilag, szikes vagy homokos föld várt arra, hogy lecsapolják, csatornázzák, vagy egyéb módon hasznos területté változtassák. A magyar népi demokrácia az ötéves terv (1950-54) keretében külön csatornázási, erdősítési, illetve talajjavitási tervet dolgozott ki a terméketlen területek átalakítására. Az országban számos helyen folytatott talajjavitási munkálatok sorában jelentős szerepet játszik a nagybereki mocsárvilág lecsapolása. Nagyberek a Balaton (Magyarország legnagyobb tava) déli partjának nyugati részén terül el. Évezredekkel ezelőtt a Balaton hatalmas öblöt alkotott itt, később a hullámzás homoktorlaszt épített. A tó és az öböl elzáródtak egymástól: ezen a homokparton ut ós vasút épült, az egykori öböl pedig vadvízzé, mocsaras rengeteggé változott. Nagybereknek legfeljebb ha tizedrésze volt szántóföld és legelő. A terület termővételéhez 1950-ben fogtak hozzá. Megkezdték a mocsaras területek kiszárítását, a vadvizek lecsapolását. A mocsaras területről a vizet szivócsatornák távolitják el, amelyek egymástól 400 méterre vannak. A viz a Balatonra merőleges főcsatornákon át jut a tó mentén húzódó belvizrendező főcsatornába. Ennek közepe táján egy szivattyútelep a mélyenfekvő Nagyberek vizét átemeli az erős gáttal lezárt tóba. A félköralaku dombokkal körülvett Nagybereket a vadvizek és patakok lezúduló vizétől is mentesíteni kell. Ezért félköralakban szoritó-kötéssel veszik körül Nagybereket, amelyen kívül húzódik az övcsatorna és megkerülve Nagybereket, gépi átemelés nélkül ömlik a Balatonba. Nagyberek 11.500 hektárja állami gazdaság. Ennek mintegy harmadát szárították ki eddig és 1954-re fejezik be a teljes kiszárítást és a ccatornaépitést. A művelésre alkalmassá tett talajt a Balaton déli partján fekvő, keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkája alapján művelik meg. Elsőévi növényül — lápi talajról lévén szó — kendert alkalmaztak, később már különféle újabb növények termesztésére is sor került. Ugyancsak a keszthelyi kísérleti intézetben végzett kutatások derítik ki, mely növények a legalkalmasabbak a tömegtermelésre. Egyidejűleg azonban magában Nagyberekben is kísérleteznek, milyen növényeket szeret leginkább a termővé tett “szűz” talaj. S az eredmények sikerrel kecsegtetnek. 2-3000 grammos karfiolfejeket is termesztettek a szokásos 500-1000 grammos helyett. A cukorrépa sokszor elérte a 10 kilogrammos darabsúlyt, az ország egyéb helyein átlagos 1-2 kilogrammal szemben. A búza, rozs és zab termelésnél hasonló szép eredmények születtek. A Balaton környéke az ország legnagyobb üdülőhelye. Kora tavasztól késő őszig dolgozók százezrei töltik itt fizetett szabadságukat. A nagybereki állami gazdaságra vár majd a feládat, hogy friss főzelékfélékkel, konyhakerti veteményekkel és gyümölccsel lássa el az összes balatonmenti helységeket. E célból nagykiterejdésü konyhakertészetet létesítettek. A gazdaság második feladata az intenzív állattenyésztés: a takarmányfélék termelésére tehát ugyancsak gondot fordítanak. A nagyarányú kendertermesztés — az eddig elért sikerek alapján — mennyiségileg és minőségileg egyaránt fontos munkaterülete lesz a nagybereki állami gazdaságnak. A nagybereki mocsárvidék lecsapolása céljából kiépített csatornahálózatok a későbbiekben öntözésre is fel lehet használni. Száraz időben a Balatonból beemelt viz a belvizrendező főcsatornán keresztül a csatornarendszerbe ömölve elszivárog a táblákban és alulról öntözi meg a földeket. Ennek az u.n. altalajöntözésnek a hatása felér napi 4-5 mm csapadékkal. Nagyberek talaja laza, porhanyós-szerkezetü föld, ennélfogva a szél könnyen elfujja. Hogy ezt megakadályozzák, szélvédő erdősávokat ültettek. Az uralkodó széliránynak megfelelően ezeket az erdősávokat nyugati irányban, egymástól 400 méter távolságban, párhuzamosan létesítették. Magát a gazdaság területét egy 100 méter széles erdősáv veszi körül. Nagyberek termővé-t étele 1954-ig fejeződik be, de a sikerek oly biztatóak, hogy ezek alapján szóba került az Északnyugat-Magyarországon, a Fertő-tó környékén elterülő mocsárvilágnak, a Hanságnak a lecsapolása is. Itt a mocsaras terület sokkal nagyobb, mintegy 35-40,000 hektár. Ez a munka, a ma még csak tanuló mérnökökre és agronómusokra vár. az újpesti összekötőhid építése és a déli összekötőhid vasszerkezetének kicserélése szerepel az 1953-as év tervében. MEGTAKARÍTÓ újítások UJ HIDAK ÉPÜLNEK Közel 13 millió forintot takarítanak meg évenként a MÁV 1952. évi újításaival. A benyújtott újításokból eddig 1951-et vezettek be. Az üzemrészek közül a legtöbb újítás az öntödegyárból érkezett, számszerint 455. Az öntöde újításainak értéke csaknem egymillió forint. Ez év január első tiz napjában már újabb 25 újítási javaslatot adtak be a gyár dolgozói. BUDAPESTI HÍREK — Győr belterületén, a Rába folyó főága és mellékága felett két hid épül. A főági hid az év nyarán, a mellékági hid az őszszel készül el. Rövidesen befejezik a szuhakállói Szuhapatak uj hídjának építését is. Felsőzsolcán felüljáróhid, a Szabolcs- Szatmár megyei Sonkádnál pedig a Tur-csatoma hídja épül. Az elmúlt év májusában Zalaegerszegnél is uj hid építését kezdték meg, amelyet előreláthatóan január végefelé már betonoznak. A közúti hidak építése mellett folytatják a vasúti hidak építését is. Budapesten Petőfi születésnapján nyílt meg az átépített Pilvax-kávéház Szilveszter éjszakáján, a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor születésének 130. évfordulóján megnyílt a kibővített budapesti Pilvax-kávéház, melynek nevéhez az 1848-as szabadságharc számos emléke fűződik. Ebben a kávéházban ültek össze 100 évvel ezelőtt a márciusi ifjak. A kávéházban márványtábla hirdeti hősi emléküket. A helyiségeket úgy rendezték be, hogy gondosan ügyeltek a történelmi emlékek hitelességére. A legnagyobb terem falába kiállítást építenek be, melyen a magyar szabadságharc eredeti emléktárgyait helyezték el. A falakat a szabadságharc egyes jeleneteinek rézmetszetei díszítik. Korhű csillárok másolatai töltik meg hangulatos világítással a termeket. Parkok a fővárosban. A X. kerületi Harmat-utcai élmunkás telep uj házai körül a fővárosi kertészet megkezdte a parkosítást. Még ebben a negyedévben fenyő- és virágdiszes park létesül, amely az ottlakó gyermekek egészséges, szép játszótere lesz. A parkosítás első részlege a napokban elkészül. A fővárosi kertészet dolgozói befejezték a II. kerületi Bemrakpart pontházai körül a parkosítást. Tavaszra díszes park várja a dolgozókat. 1953. első negyedében megszépül a November 7-tér. A tér négy sarkán a Fővárosi Kertészet kisebb parkokat létesít virágokkal, fenyőkkel. A villamosvasút 1952-ben jelentős összegeket fordított a kocsipark és a vágányhálózat kibővítésére. 6800 méter hosszúságban fektettek le uj vágányokat a többi között a Boráros-téren, a Petőfi-hidon, a Thökölyuton. Csaknem tízezer méter hosszúságban kicserélték a vágányokat, hogy ezzel is biztonságosabbá és gyorsabbá tegyék a közlekedést. 33 uj trolibusz könnyíti meg a dolgozók közlekedését s öt uj, üvegezett várócsarnokot építettek. A IX. kerület legnagyobb és legszebb népkönyvtára nyílt meg január 10-én a Boráros-tér és Lónyai-utca sarkán. Az uj könyvtár négyszázezer forintos beruházással készült és jelenleg 9000 szebbnél szebb ifjúsági, szépirodalmi, szakmai és tudományos kötettel rendelkezik, de egy éven belül ezt a számot több mint kétszeresére növelik. A könyvtárban külön if júsági olvasóterem is van. Az olvasók bőven válogathatnak a folyóiratak és napilapok között is. Épül az ország Kabincbarcikán befejezéshez közeledik a 126 méter hosszú, 28 méter magas és közel 50 méter széles nagy raktárépület építkezése. Az épületet összesen 707 darab előregyártott elemből állították össze és összsúlya 3000 tonna. Egy-egy ivpár 90 tonna súlyú, a tetőelemek pedig másfél tonnásak. Debrecen munkásmozga 1 m i történetét dolgozza fel a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történettudományi Intézetének munkaközössége. A munkaközösség tagjai feldolgozzák Debrecen iparának történetét is, és kutatásokat végeznek a tiszántúli parasztmozgalmakra, aratósztrájkokra, kivándorlásra és a parasztság történetére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban. A Börzsöny alján épül Magyarországon az első falepároló nagyüzem. A fa száraz utón történő lepárlása során retorta faszenet nyernek, amely a favegyészeti ipar legfontosabb része. Melléktermékként sok más nagyon fontos nyersanyaghoz hozzájutnak, többek között az ecetsavhoz, amely valamennyi iparágnak- fontos alapanyaga. Az üzem rövidesen megkezdi működését és felépitik a lepárlásnál keletkezett vegyitermékeket elsődlegesen feldolgozó vegyiüzemet is. Borsodon a legfontosabb feladatok egyike az öntözéses területek növelése, az iparvidéket ellátó zöldövezetek kiterjesztése. A folyók, patakok vizét használják fel öntözésre, elsősorban <a takarmányföldek, rétek és legelők vizét biztosítva. Az öntözött területeket mintegy ezer holddal növelik és tavasszal több mint 5000 hold kalászost keresztsorosan vetnek el, hogv növeljék a terméshozamot. A jól bevált szovjet tapasztalatok alapján több ezer hold kukoricát és napraforgót négyzetesen vetnek és a pótbeporzást nem csak ezeken a növényeken, hanem több ezer hold rozson és lucernán is elvégzik majd. Mintegy 10.000 holdon vetnek el hibridkukoricát, 500 holdon nyári vetésű burgonyát, ezenkívül uj gyümölcsösöket és szőlőket is telepítenek. A Szolnokmegyei termelőszövetkezetek a téli hónapokat uj rizstelepek létesítésére használják fel. A megyében 58 termelőszövetkezet ezen a télen 2280 hold uj rizstelepet épit és az öntözéses szántóföld területét 6720 holddal növeli. Az öntözőárkok építése során 900 ezer köbméter földet mozgatnak meg ez háromezer termelőszövetkezeti tagnak 60 napi munkát ad. A termelőszövetkezeti tagok igy télen is jelentős keresethez jutnak.A mint az időjárás kedvezőre fordul, gépekkel is munkához látnak. A terv szerint a földmunkák egyharmadát gépekkel végzik. Párád községben nemrégen avatták fel a hét tantermes iskolát. Az épület a múltban urasági kastély volt. Most állami támogatással újjáépítették és korszerűen berendezték.