Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-02-07 / 1767. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. február 7. Charles Wilson milliói HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL SZENZÁCIÓS TÁRGYALÁS UTÁN A SZENÁTUS HELYBEN­HAGYTA A TÖBBSZÖRÖS MILLIOMOS MINISZTERI KINE­VEZÉSÉT. — A “NAGY ÁLDOZATOKAT HOZÓ” WILSON NAIV KIJELENTÉSEI. WASHINGTON — Hosszas és valóban szenzációs tárgyalás után a szenátus 77 szavazattal 6 ellenében helybenhagyta Charles E. Wilson, a General Motors elnökének kinevezését honvédelmi miniszternek. A szavazást megelőzőleg Wilson kijelentette, hogy elfogja adni a General Motors részvényeit, miután a törvény tilt­ja, hogy köztisztviselő olyan céggel kössön állami üzletet, amely­ben személyi érdekeltsége van A szenátusi bizottság előtt folyó tárgyalásnál kitűnt, hogy Charles E. Wilson többszörös milliomos. Felsorolta, hogy a General Motors részvényeiből 38,470 darabnak a tulajdonosa, ami 2,700,000 dollárt ér. De ezen kivül a feleségének is van 10,472 General Motors részvé­nye. Ez azonban vagyonúnknak csak a kisebbik részét képezi, mert van még neki 37,650 La Gloria Oil részvénye (a felesé­gének 10,000); 9272 Texas-Hlin Natural Gas (a feleségének 1,989); 15,000 National Bank of Detroit részvény (feleségé­nek 1,200); 303 Anderson Bank részvény, 7,500 Greyhound Bus Co., 1000 Kroger Grocery Co. és 1,200 United Electric Coal Co. részvény. Mindezek össze­sen közel hat millió dollárt kép­viselnek, amihez még hozzá le­het számítani a házait,^ állami kötvényeit és egyéb értékeit. Amikor Wilsontól az egyik szenátor megkérdezte, hogy te­kintettel ezen nagy gazdasági érdekeltségére a hadi rendelé­sek kiadásánál tudna-e semle­gesen intézkedni? Hogyne tud­nék, válaszolta Wilson, hiszen mindig úgy tartottam, “HOGY AMI JÓ A GENERAL MO­TORSNAK AZ JÓ AZ EGYE­SÜLT ÁLLAMOKNAK IS, ÉS FORDÍTVA.” A 13 SZÁZALÉKOS HASZON ik szenátor, aki ugyan Wilson mellett szavazott, mert nem akart akadályokat gördíteni az uj adminisztráció elé, azt mon­dotta, hogy Eisenhowert még nagy zavarba fogja ejteni ez a kinevezés. MILLIOMOS MINSZTEREK Tulajdonképpen nem csak Wilson esetében kellett volna szigorúan ragaszkodni a tör­vényhez, de csaknem- az összes miniszterek és miniszterhelyet­tesek esetében is, akik közül le­galább 15 a milliomos és áll összeköttetésben valamely bank­kal vagy nagy iparvállalattal. És minden miniszter vagy mi­niszter helyettes éreztetheti a befolyását az állami rendelések­nél, ha mindjárt nem is olyan nagy mértékben, mint a Secre­tary of Defense. Egyébiránt Wilson a haderőt teljesen a General Motors kezé­be akarja helyezni, mert annak két másik főhivatalnokát/jelölte ki a légierő és a hadsereg mi­niszteri tárcáira, akik azonban még eddig nem döntöttek, hogy szintén hajlandók-e eladni a részvényeiket. Wilson különben megnyugtatta a szenátorokat: “Az akarom mondani maguk­nak, emberek, hogy az ország nagy változáson ment át; a nép már többé nem fél az olyan üz­letemberektől,m int én!” Ugylátszik, hogy Mr. Wilson a beképzeltség champion ja. Ezt a naiv kijelentést sokan támadták, mert a General Mo­tors a hadi rendeléseknél 13 százalék hasznot számított, mig más cégek csak 11-et, ami szin­tén túlságos magas. így nehéz érteni, hogy mi jó van abban az Egyesült Államoknak, hogy a General Motors urai nagyobb hasznot zsebelnek el, mint a töb­bi fegyvergyárosok, holott már azoknak sincs okuk a panaszra. Wilson a szenátusi bizottság előtt kijelentette, hogy hajlandó eladni a General Motors részvé­nyeit, noha az nagy veszteséget jelent számára, mert az eladási árból adót kell fizetni. De azonkí­vül máris feladta az évi 600,000 dolláros jövedelmét, amit a Ge­neral Motorstól kapott, csak az­ért, hogy honvédelmi miniszter lehessen. Miután a General Motors és Wilson többi vállalatai is az or­szág legnagyobb hirdetői közé tartoznak, a'lapok dicshimnuszo­kat zengenek arról a nagy áldo­zatról, amit Wilson hozott csak azért, hogy “a hazának szolgál­hasson”. Ez a nagy áldozat abból áll, hogy átadja részvényeit azon bankoknak, amelyek^ részben szintén az ő birtokát képezik. Ál­talában a nagy üzletvállalatok fejeinek ezen “bámulatos áldo­zatkészsége” mindég nagyon gyanús volt s az ma is. Az egy-ELITÉLTÉK REMIN GTONT NEW YORK — Az esküdt­szék 12 órai tanácskozás után bűnösnek találta a 37 éves Wil­liam W. Remington, volt állami gazdasági tanácsadót abban, hogy hazudott, amikor eskü alatt vallotta, hogy soha sem adott titkos iratokat a most professzionális besúgóvá lett Elizabeth Bentley, volt kommu­nistának. Remingtonnak ez már a má­sodik elitéltetése. Az első Ítéle­tet a felsőbb bíróság megsem­misítette. Remington ezt az íté­letet is megfellebbezte és annak eldőltéig 7000 dollár biztosíték ellenében szabadon marad. McCarthy jövedelme CHICACO — Az American Veterans Committee határozati javaslatban arra kérte Eisen­hower elnököt, hogy vizsgáltas­sa meg szenátor Joseph McCar­thy (R. Wis.) jövedelmeit. A bi­zottság állítása szerint ugyanis ez a nagyszájú szenátor 4 évi szenátorsága alatt 60,000 dollár fizetést kapott, amiből 170,000 dollárt tett a bankba. Miután valamit bizonyára élelemre is kellett költenie, a veteránok nem értik, hogy miként lehet a A TATABÁNYAI “ÉLETMEG­ŐRZŐ” Rózsaszin-csempés falak, fe­hérre festett fülkék, titokzatos rendeltetésű csőnyílások, szel­­lőzőárcsok: csupa csillogás, me­leg szin és technikai meglepe­tés a tatabányai bányakórház most felépült kora-szülött osz­tálya. A kelletnél korábban napvi­lágra kívánkozó csecsemők éle­tét óvják' itt az anyasziv mele­gét pótló kedvező körülmények­kel, mesterségesen előidézett temperaturával. A koraszülöt­tek részére kondicionálják, áta­lakítják a levegőt, hogy gyenge szervezetük továbbra is az anyatest melegét érezze. Az áta­lakított levegőt a koraszülött már veszély néjkül belélegezhe­ti. A levegő kondicionálását kli­­ma-készülék végzi, amely a kül­ső levegőt ventillátorok utján beszivja, olajszűrőn megszűri, páradússá teszi és 34 fokra me­legíti'. Az átalakított levegő lég­csatornán át jut a fülkébe. Ebben a vattafinomságu “életmegőrzőben”, ahol a fényt csupa csillogó ablaküveg tükrö­zi — természetesen nem szabad ablakot nyitni. A légcsővezeték ezért minden órában négy és félszer cseréli a boxok levegő­jét. A főorvos most a falból ki­nyúló csap felé nyúl. A közpon­ti oxigénvezetékben áramló oxigént erről a csapról adagol­ják a koraszülötteknek. A fülke, ahol a koraszülötte­ket elhelyezik 7 miniatűr kór­terem is egyúttal, fürdőszobával és kezelőrészleggel. A középső, úgynevezett megfigyelő fülké­be egyesével kerülnek a kora­szülöttek, a többi boxba két-két gyermeket helyeznek el. — Mennyi ideig tartózkodnak itt a koraszülöttek? — kérdez­zük. — Az attól függ — mondja Gyergyvai dr. — milyan a kora­szülött “biológiai reakciója”, köznapi nyelvre fordítva: meny­nyire életképes a koraszülött. A budapesti Tomcsányi-uti kora­szülött-otthon tapasztala t a i t használtuk fel, amikor az uj kórházrész felépítését megter­veztük. Csakhogy egy lépéssel még tovább mentünk. És lénye­ges lépéssel, mert automatizál­juk az egészet. A nővér majd a jelzőtábláról olvassa le, hogy a mai nagy drágaság mellett 60 ezer dollárból 170 ezret megta­karítani ? MÁR EZ IS BŰN? EMPORIA, KAN. — A Kan­sas State Teacher College igaz­gatója elbocsájtotta állásából Dr. W. Lou Tandy tanárt azért, mert az aláirt egy kérvényt, amelyben a New Yorkban elitéit 11 kommunista vezetőségi tag­nak kegyelmet kértek az elnök­től. Dr. John E. Jacobs iskola igazgató egy ilyen kérvény alá­írását “tanítóhoz nem méltó tettnek” mondotta. Dr. Tandy viszont a tanszabadság meg­nyirbálását látja az elmozdítá­sában, mert mint mondja, az is­kola igazgatóság beleavatkozik a tanítók privát ügyeibe is. kondicionált levegő megfelelő páratartalmu-e, vagy a megkí­vánt temperatura uralkodik-e a fülkében. — Régen a koraszülöttek 70- 80 százaléka meghalt. Orvostu­dományunk ma útjába állt a sok-sok kis kék koporsónak és megfordította a régi statiszti­kát: 100 közül 70 koraszülöttet meg tudunk menteni az életnek. A tatabányai bányakórház koraszülött otthonát december 21-én, Sztálin 73. születésnap­ján adták át rendeltetésének. UJ KÍSÉRLETI TELEP A Villányi citrom-, mandarin és narancstermelő kísérleti te­lepet tavaly létesítették. Négy­száz csemetét gondoznak itt a kutatók. A csemeték kéthar­mad része a Szovjetunióból ér­kezett. Egy részüket árokrend­szer szerint ültették el, a kevés­bé igényes mandarincsemetéket pedig a délifekvésü kőfalak tö­vébe. Az eddigi tapasztalatok szerint a kissé meszes villányi talajon a gruziai csemete vált be legjobban. A tél nagy gondot okoz a te­lep dolgozóinak. Gondoskodnak kell arról, hogy a kényes facse­metéket ne tegye tönkre a hideg időjárás, ugyanakkor biztosít­sák a szellőztetést, a világítást. Meg kell akadályozniok a növé­nyek téli növekedését, mert a téli hónapok alatt nincs elegen­dő napfény és igy önmagát emészetné fel a növény. Ezért fagypont és 6 Celsius fok közöt­ti hőmérsékleten teleltetik át a csemetéket. Fagypont alatt ugyanis a növények megfagyná­nak, 6 Celsius fok fölött pedig növekednének. A citrom és na­rancs csemetéket árkokba ül­tették és az árkok tetejét most szalma s nádlemezekből, helyen­­kint pedig melegágyi ablakok­kal födték be, hogy a megfe­lelő hőmérsékletet biztosítsák. A kutatók a téli hónapoban is rendszeresen folytatnak életta­ni megfigyeléseket, óvják a cse­metéket a különböző kártevők­től, hogy minél előbb meghono­sítsák hazánkban ezeket az uj növényeket. Épül az ország Mezőkövesden ünnepélyes ke­retek között adták át rendelte­tésének a Matyóházat. Az épü­letet több mint 200 ezer forintos költséggel egy régi fogadóból alakították át. A húsz szobából álló Matyóház otthont ad a ma­tyó népművészet dolgozóinak. Egymás mellett sorakoznak az épületben a világos, korszerű munkatermek. A pihenés idején társalgó áll a dolgozó nők ren­delkezésére. A mecsekszabolcsi bányász színjátszó csoport Gergely Mi­hály “Éhségtábor” cimü regé­nyének dramatizált változatával készül a körzeti bemutatóra. A színdarab megmutatja, hogy a Horthy-fasizmus alatt hogyan harcoltak jogaikért a bányá­szok. Ugyanakkor leleplezi a munkásáruló peyerek aknamun­káját is.

Next

/
Thumbnails
Contents