Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-01-31 / 1766. szám

MAGYAR NYELVti LAP AZ IPAKI UNIONIZMTJS SZOLGÁLATÁBAN

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act ef March 3, 1879

VOL. XL. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1953 JAN. 31

NO. 1766 SZAM

A McCarran törvény hatása

FRANCIAORSZÁGBAN NAGY ELLENSZENVET KELT A Mc- CARRAN BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNY. — FRANCIA LAPOK GÚNYOLJÁK AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÓKAT.

PARIS — Az Associated Press tudósítója szerint a McCarran-Walter bevándorlási törvény, amely december 24-én lépett életbe és amely ellen már számos ország tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál, egyre nagyobb ellenszenvet kelt a francia népnél is. Az újságokban számos cikk jelenik meg, amelyek gúnyolják ezen törvény szerkesztőit.

Az egyik lapban beszámolnak egy 23 éves titkárnő esetéről, aki az amerikai munkáltató meghívására turista látogatásra akart jönni Amerikába. Midőn az amerikai konzulátuson a bebocsájtási visát kérte rendkívül megalázó faggatásnak vették alá úgy, hogy a leány sírva hagyta el az irodát.

— Miért akar Amerikába menni ? — kérdezte tőle az amerikai hivatalnok.

— Mert szeretném látni Amerikát és a munkáltatóm meghívott egy látogatásra.

— És milyen viszonyban van ön a munkáltatójával?

— Dolgozom neki mint titkárnő, amikor Franciaországban van.

— És ez a munkáltató el akarja magát venni? — kérdezte szigorúan a hivatalnok.

— Dehogyis akar, hiszen nős ember, — felelte a leány már szinte'sírva.

— Akkor hogyan hívhatta meg magát látogatásra egy nős ember? — folytatta a hivatalnok, mire a leány sírva fakadt és kiszaladt a hivatalból.

Éhez hasonló esetek naponként játszódnak le az amerikai konzulátusokon, ahol szigorúan végre akarják hajtani a McCarran törvény utasításait és a vizűmért folyamodókat a legdurvább kérdésekkel zaklatják, noha már a vizűmért beadott folyamodványban rendkívül részletesen be kell számolni nem csak az illető céljairól, hanem vagyoni állapotáról, családi viszonyairól, politikai nézeteiről, stb. stb.

A hivatalnokok védekeznek, hogy nekik kötelességük a vizűmért folyamodók ily alapos megvizsgálása. Ennek az eredménye aztán az, hogy nagyhírű tudósok és művészek mondanak le arról, hogy most Amerikába jöjjenek.

Wilson a csoda-ember

ZAVAROK AZ UJ HONVÉDELMI MINISZTER KINEVEZÉSE KÖRÜL. — NEM HAJLANDÓ ELADNI KÉT ÉS FÉL MILLIÓ DOLLÁR ÉRTÉKŰ GENERAL MOTORS RÉSZVÉNYEIT.

WASHINGTON — A rendkívül nagy látványossággá nőtt elnöki beiktatás örömeit egy kicsit megzavarta szenátor Waine Morse azon egyetlen szavazata, amellyel megakadályozta, hogy Eisenhower kabinetjének 8 tagját a szenátus helybenhagyja. Nyolc miniszter azonnali ratifálásábap ugyanis megegyeztek a

szenátorok és tárgyalás nélkül, vazni, de az oregoni szenátor, aki a választásoknál otthagyta a republikánus pártot, ellene szavazott s igy a miniszterek nem foglalhatták el állásaikat az uj elnökkel egyidőben.

A kilencedik miniszter, Charles E. Wilson kinevezése körül nagy bajok vannak. Wilson ugyanis, ha honvédelmi miniszter lesz, akkor legtöbb szava lesz abban, hogy a hadirendeléseket mely iparvállalatok kapják. Igen ám, de Wilson tulajdonosa 2 és fél millió dollár értékű General Motors részvénynek, igy minél több rendelést kap ez az iparvállalat, annál több haszna lesz neki is.

Wilson ugyan azt állítja, hogy

egyhangúlag akarták megszaa rendelések kiosztásánál őt nem fogja befolyásolni az a pár General Motors részvény, de azért a részvények eladására még sem hajlandó, mert azok óriási jövedelmet hajtanak neki.

Miután nem csak Eisenhower és Wilson, hanem számos iparbáró is szeretné Wilsont a honvédelmi minisztérium bársonyszékében, ezen sorok írása idején nagy tanácskozás folyik arra, hogy a törvényt miként lehetne megváltoztatni úgy, hogy Wilson elfoglalhassa a miniszteri bársonyszéket anélkül, hogy túladna részvényein.

Ezen fogas kérdés felett maga az uj igazságügyminiszter,

A HÉT HÍREI

amiket érdemei

tudomásul venni

Boston — Amikor a rablásért 15 évi fegyházra ítélt Robert E. Preyer megtudta, hogy az Ohio State börtön ugyanazon épületében tölti idejét, amiben annak idején a sikkasztásért elitéit és később világhírű Íróvá lett O. Henry (Sydney W. Porter) ült s kezdte imi bámulatos szép elbeszéléseit, úgy gondolta, ő is meg tudja azt csinálni. Irt is egy regényt, amelynek kéziratát beküldte a Little, Brown & Co. bostoni kiadó céghez, amely elfogadta azt, azonnal 600 dollár előleget küldött neki és megkezdték a regény kinyomását.

Amikor azonban a kiadó szétküldte az előzetes példányokat a 'lapokhoz, a szemle irók egyike azonnal észrevette, hogy ezt a regényt 8 évvel ezelőtt már egyszer megkritizálta. Preyernek ugyanis nagyon megtetszett ez a regény, amit a börtön könyvtárából vett ki, lemásolta szóról-szóra, csak éppen más címet adott neki és a saját nevét irta a szerző neve helyére. — Amikor kérdőre vonták azzal védekezett, hogy úgy gondolta, hogy O. Henry is úgy csinálta.

Washington — Az állásából távozó Finletter légügyi miniszter búcsúbeszédében azt mondotta, hogy nem messze van az az idő, amikor innen el tudják küldeni az irányított lövegeket a tengeren túlra is, ami alatt Európát értette. De hogy mit értett a “nem messze idő” alatt, azt nem volt hajlandó megmondani.

Washington — Eisenhower, aki eddig még egyetlen egyházhoz sem csatlakozott, de mostanában nagyon vallásosnak mutatja magát, Washingtonban a Rev. Edward L. Elsőn presbyterian templomába fog járni, amelybe Jackson, Pierce, Polk, Buchanan és Cleveland elnökök

Herbert Brownell fog dönteni. Valószínű, hogy meg fogják találni az utat arra, hogy Wilson beülhessen a bársonyszékbe. Egy ajánlat szerint Wilson fogadalmat fog aláírni, hogy azon rendeléseknél, amelyek a General Motorst is érdeklik, nem fog intézkedni, azokat az alantasaira bízza. Azok természetesen már semlegesek lesznek, nem törődnek a felebbvalójuk érdekeivel (?)

és sok miniszter járt már, miért is a “Church of the Covenant” nevét népszerűén csak “Church of Government”-nek mondják.

Washington — Anthony J. McAuliffe generális, az Army helyettes parancsnoka elrendelte, hogy a katonaszökevényeket, mihelyt kitöltik büntetéseiket, azonnal frontszolgálatra kell vinni. Az Army ezen intézkedéssel csökkenteni véli a katonaszökevények számát. A Pentagon (hadügyminisztérium) jelentése szerint a koreai háború kitörése óta 46,000 katona szökött meg, akik közül 11,000-t még mindig nem fogtak el.

Belgrad — Joseph Broz Tito miniszterelnököt a jugoszláv parlament titkos szavazás utján 568 szavazattal egy ellenében köztársasági elnökké választotta. A nagy szótöbbség nem a Tito népszerűségét mutatja, hanem azt, hogy milyen nagyszerű választási rendszer az, ahol csak EGY JELÖLT van, — a győzelem mindig biztos. Egyébiránt Tito eddig is teljesen diktátori hatalommal rendelkezett, igy találgatásra ad okot, hogy a miniszterelnöki cim mellé miért vette még fel áz “elnök” címet is?

Boston — Az American Woolen Company értesítette a1 Textil Workers Union (CIO) vezetőségét, hogy tárgyalásokat akar kezdeni velük a jelenlegi BÉREK LEVÁGÁSÁRA. — A munkáltatók tudják, hogy az esetleges sztrájk alkalmával az állami hatóságoktól az “uj érában” nagy támogatást fognak kapni.

Cairo — Mohamed Naguib miniszterelnök elrendelte az öszszes politikai pártok feloszlatását. A rendelet értelmében három éven belül Egyiptomban nem szabad politikai pártokat kezdeni. Naguib letartóztatott 25 katonatisztet, akik állítólag összeesküvést -kezdtek ellene. Egyébiránt Naguib, aki elkergette a tékozló Farouk királyt, kijelentette, hogy addig nem csatlakozik a nyugati hatalmak szövetségéhez, amig az angolok vissza nem adják a Szuez csatornát az egyiptomiaknak és ki nem vonják az angol csapatokat az Egyiptomhoz tartozó Szudánból.