Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-06-20 / 1786. szám

4 8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. junius 20. HÍREK magyarorszagbol A SZABAD ALKOTÁS ÖRÖME Irta: Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Ha valaki ma ellátogat fes­tőink, szobrászaink műtermébe, mindenütt azt tapasztalhatja: képzőművészeink szorgalmasan résztvesznek a szocialista or­­szágépitésben. Még sohasem volt rá példa, hogy művészeink ilyen mértékben el legyenek foglalva az alkotómunkával, mint manapság. Elmondhatjuk, hogy Magyarországon a művé­szi munka, a műalkotás a min­dennapi élet velejárója lett. Kor­mányunk minden alkalmat meg­ragad arra, hogy művészi tevé­kenységünk minél eredménye­sebben kibontakozzék, hogy mi­nél több maradandó müvet al­kothassunk. Egymásután kap­juk a szebbnél-szebb művészi feladatokat. Hogy csak egy-két példát említsek: a hatalmas ará­nyokban épülő Népstadion, a nagyszerű Földalatti Gyorsva­­sut leendő állomásainak diszité­­se, a freskók, mozaikok, relie­fek, szobrok egész tömegét kö­vetelik. S egyre több megtiszte­lő megbízatást kapunk hagyo­mányaink megörökitésére, s ko­runk kimagasló, alakjainak áb­rázolására. Ha egy-egy müvünk sikerült — akár korunk építésének hősi pátoszát ábrázolja, akár törté­nelmi múltúnk nagy hagyomá­nyait eleveniti fel — egyazon forrás táplálja: a néppel, a nép életével való kapcsolatunk. Mert lehet-e nagyobb ihletője egy művésznek, mintha nem néhány száz “beavatottnak” alkot, ha­nem az egész dolgozó népnek? A művészet az elmúlt néhány év alatt közügy lett nálunk, az egész nép ügye. Erre ékes bi­zonyság a képzőművészeti tár­latok többszázezres látogatott­sága. Megértük azt, amit nem­rég még el sem képzeltünk, hogy művészeinket egy-egy na­­gyobbsikerü munkájuk elkészül­tével elismerő, üdvözlő^ levelek­kel keresik fel a dolgozók. Nagyon nagy segítséget nyúj­tott és nyújt munkánkban az az állandó eszmei útmutatás és az az elsimerés is, melyet a képző­művészeknek adtak, a Kossuth­­dijak, a Munkácsy-dijak. Körülöttünk forr, pezseg min­den. Jóval túl vagy ok életem de­lén és sok mindent tapasztaltam s igy különösen öröm látni, mint fejlődik a mai fiatal művész­­nemzedék és milyen korlátlan lehetőségek várnak rá. A KULTÚRA FEJLŐDÉSE SZAMOKBAN. 1952-ben — 362 uj mozi léte­sült. A film iránti megnöveke­dett érdeklődést mutatja, hogy csupán a falusi mozikban mint­egy 30 millió látogató fordult meg. — A Faluszinház 2268 előa­dást tartott, csaknem három­szor annyit, mint tavaly, több mint félmillió néző előtt. Á szín­háznak tizenkét állandó társu­lata van. Megnőtt a komoly zene ked­velőinek száma, a hangservenye­­ket több mint egymillió hallgató gyönyörködte végig. Ez a szám két és félszerese az előző évinek. — 200-ról 384-re emelkedett egy év alatt a kiállítások száma; a látogatóké pedig 1,012.300-ról 1,834.500-ra. —* Több mint 300 uj kultúrott­hon szolgálja a dolgozók műve­lődését, szórakoztatását. — Országszerte mentegy száz­ezer ismeretterjesztő előadást tartottak. A hallgatóság na­gyobb részét a falu dolgozói al­kották. — 14.404 politikai, szépiro­dalmi, tudományos és ismeret­­terjesztő mű jelent meg, négy és félszer annyi, mint 1938-ban. — A napilapok évi összpél­­dányszáma meghaladta a 374 milliót. “TÖRVÉNY, MELYTŐL AZ IFJÚSÁG VIRUL . . .” Majsicz Miklós, a hajdúbö­szörményi tanítóképző növen­déke írja levelében a Szabad Néphez: “Amikor elolvastam az or­szággyűlés határozatát arról, hogy választójoga van minden fiatalnak, aki 18 életévét betöl­tötte, nagyon boldog voltam. Is­kolánk hallgatóiból negyvenhár­mán most szavazunk először . . Az uj választójogi törvényt ol­vasva, a költő szavai jutottak eszembe: ‘Törvény, amelyből boldogság fakad . . . törvény melytől dalos szivünk kigyul, törvény, melytől az ifjúság vi­rul’ ”. “A mi alkotmányunk, a mi törvényünk korlátlan lehetősé­get nyitott előttünk, boldog fi­atalok előtt. Én még csak húszéves va­gyok. Nem hosszú ez az idő. De szinte a felét én már szabad ha­zában éltem át. A másik tiz év, gyermekéveim emlékei, megma­radtak bennem. Anyám gyár­ban dolgozott, nyomorúságos éhbérért, és én mint kicsi gyer­mek az utcán, meg a szomszé­doknál nevelkedtem. Alig lát­­szotam ki a földből, s már újsá­got árultam, hogy ezzel is segít­sem anyámat. “Mint millióknak — nekem is a felszabadulás hozott uj életet. Most diákotthonban vagyok, ál­lamunk gondoskodik rólam. Ta­nítóképzőbe járok, tanár leszek és a május 17-i választásra jó tanulással is készülök, megjaví­tom eddigi 4-es átlagomat. “Kimondhatatlanul örü 1 ö k, hogy szavazatommal én is részt­­vehetek az ország irányításá­ban.” HATALMAS FÖLDGÄZFEL­­DOLGOZÓ ÉPÜL Alig egy esztendeje írták alá Bukarestben a Magyar Népköz­­társaság és a Román Népköztár­saság képviselői a román-ma­gyar vegyestársaság megalakí­tásáról szóló egyezményt. Az egyezmény értelmében a vegyes­társaság a Román Népköztársa­ság területén vegyi kombinátot épít, amely az itt található föld­gázt használja fel. Egyúttal megépítik azt a földgázvezeté­ket is, amelyen a Román Nép­­köztársaságból a hazánk terüle­tén épülő vegyi-üzembe eljut a földgáz. Ezen hatalmas üzem tervein már dolgoznak. Az uj kombinát a Tisza mellett épül. A földgáz feldolgozásával olyan műanyagot készít, amilyeneket hazánkban eddig nem gyártot­tak. A gyártáshoz szükséges elektromos energiát a Tiszalöki Vizierőmütől és közvetlenül a kombinát mellett épülő uj, ha­talmas hőerőműtől kapja. A tervek szerint a hajózhatóvá változtatott Sajón és a Tiszán olcsó viziuton jut el a borsodi barnaszén a tiszmenti erőmű­höz. A kombinát a legkorszerűbb gépekkel dolgozik majd. Az automatizált üzemrészekben a dolgozók nagy része csupán a gépeket ellenőrzi s a karbantar­tásáról gondoskodik. A kombi­nát irányítása távirányító-be­rendezés utján központilag tör­ténik. Az egészségre ártalmas anyagoktól, gázoktól korszerű berendezés tisztitja_ meg a leve­gőt. A tervezés munkájához nagy segítséget nyújtanak a Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság tapasztala­tai. A földmunkák, az útépítés és egyéb előkészítő munkák még ebben az évben megindulnak. A legnagyobb és legfontosabb munkálatokat azonban csak\ a következő ötéves tervben hajt­ják végre. A második ötéves tervben már működni fog a kombinát. VÁRMUZEUMI KIÁLLÍTÁS A Vármúzeum nyolc teremben elhelyezett anyagával a budai Vár múltját szemlélteti. A kiál­lítás a többi között kincseket, értékes emlékeket mutat be az Anjou-ház és Mátyás király ko­rából. A kincsek közül kiemelke­dik Zsigmond király arannyal díszített ezüst ivókürtje, ame­lyet a német lovagrend nagy­mesterétől kapott és Mátyás ki­rály kálváriája, amelyet igaz­gyöngyök, drágakövek és mű­vészileg kidolgozott alakok dí­szítenek. A kiállított tárgyak­ból és töredékekből képet alkot­hatnak a látogatók a királyi ház fényűző életéről. Az üvegszek­rényekben őrzött értékek között gyönyörű közel- és távolkeleti kerámia, kínai porcelán, perzsa cserépedény és egy szír pohár is látható. A kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak a pompás színe­zésű eredeti Corvinák és Kál­­máncsehi Domonkos prépost 15. századból származó kéziratos berviáriuma. A kiállítás iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy december 23-tól április 6-ig 22 ezer dolgozó látogatta a Vármú­zeumot. SOKGYERMEKES ANYÁK JUTALMAZÁSA A magyar népi demokrácia szeretettel gondoskodik a gyer­mekekről és az anyákról. Min­den hónapban többtizezer forin­tot osztanak szét a sokgyerme­kes anyák között. Áprilisban a fővárosban 55 sokgyermekes anya között összesen 70,400 fo­rintot osztottak szét a kerületi tanácsok. Épül az ország Hajdúböszörmény közelében egy 14 ezer holdnyi tanyatele­pülés közepén uj község szüle­tik: PROD. Már elkészült 24 la­kóház és gyors ütemben épül a többi. Felépült a tanácsháza, az orvosi rendelő, orvoslakással, épül az iskola, s telefon köti már össze az uj községet a várossal. A Borsodmegyei Szendrő köz­ség dolgozó parasztjainak régi vágya teljesült: május 15-én es­te a községben kigyult a villany­fény. Korszerű vasúti rakodóhely is épült, valamint a hizlalda dol­gozói részére két 60-60 szemé­lyes, fürdővel ellátott munkás­­szállás és napfényes, világos iro­dahelyiség. 1953-ban kezdik meg a több mint tiz helyiségből álló vágó­híd építését, s felépül a harma­dik 60 személyes, modern mun­kásszállás is. Hévizgyörkön a Horthy-rend­­szer 25 esztendeje alatt csupán 25 lakás épült. A felszabadulás óta 155 szép, korszerű családi ház épült fel a faluban. Ma már mozijuk, kulturházuk és strand­fürdőjük is van a hévizgyörki­­eknek. Nagykarácsony községben a közeljövőben megkezdik a kul­­turház építését. Sportpályát is létesítenek. Nagykarácsony csak a felszabadulás után lett önálló község, azelőtt a zirci apátság szegényes pusztája volt csupán. Közel 250 tornácos, verandás családiház, tanácsháza, iskola, orvoslakás épült ebben a kis fa­luban az utóbbi években. Nyúl község dolgozó paraszt­jai számára a felszabadulás előtt nagy veszedelmet jelentett a ta­vaszi olvadás. A hegyoldalakról lezúduló víztömeg elöntötte sok­szor az egész falut. Az ötéves terv megszabadította a nyulia­­kat az árvízveszélytől. A falu minden részén vízlevezető csa­tornák épültek és épülnek. A csatronákon beton, vaskorlátos hidak vezetnek át. ÉPITŐGÁRDA 1952-53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Bischof Józsefné, Clevel. 12.00 Buzay János, Cleveland ....12.00 Bikó Teréz, Cleveland.......12.00 Farkas Imre, Akron „i_ 9.00 J. Feczkó, New York ___ 2.00 Fishbein L., New York .... 7.00 Fodor János, Cuy. Falls_ 8.00 Gajdos István, New York .. 5.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland _12.00 Hering Susan, Buffalo ....12.00 Képes János, Munhall....... 3.00 Kollár József, Cleveland_ 7.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 3.00 Köhler Sándor, Chicago .... 1.00 Kucher András, Pittsburgh 8.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 5.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........10.00 Mogor József, Cleveland .... 8.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark__....______12.00 Pál Lajos, Ambridge ........12.00 Szabó Ferenc, Cleveland .... 7.00 Székely Sándor, Cleveland 2.00 St. Török, Studio City__ 6.00 Visi István, Lincoln Park!. 7.00 Vizi József, Akron______ 7.00

Next

/
Thumbnails
Contents