Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-06-06 / 1784. szám
1953. junius 6. BÉRMUNKÁS 7 oldal Mire kellett az atomágyu? NEM FOGADTÁK EL A ROSENBERG HÁZASPÁR FELLEBBEZÉSÉT NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE MUNKÁSTÁRSAK FIGYELMÉBE A KRITIKUSOK SZERINT CSAK AZ ARMY KÖLTSÉGVETÉSÉNEK EMELÉSÉRE KELLETT AZ ATOM-ÁGYÚ. — HÁROM MILLIÓ DOLLÁRBA KERÜL MINDEN LÖVÉS. WASHINGTON — Dacára annak, hogy a nevadai sivatagban elsütött atom-ágyú teljesítményével a hadügyminiszter és az Army vezetői nagyon meg voltak elégedve, most már más szakértők igen éles kritika alá vették ezt a próbát és nyiltan mondják, hogy az egész csak arra kellett, hogy az Army költségvetését felemeljék. Az Army hadvezetőségét ugyanis nagyon bántotta, hogy eddig nekik semmi közük sem volt az atombombához, mert azt a Navy és a Légierő kezelték. Kieszelték tehát az atomágyut és 7 millió dollárt költöttek a 11 incses ágyú olyan átdolgozására, hogy abból atomgolyót lehessen kilőni. Azonban amig az első lövés tehát 7 millió dollárba került, a következők is igen költségesek, mert minden egyes lövés legalább 3 millió dollárt emészt fel. Az országos méretű nagy publicitás (amiről lapunk más hasábjain számolunk be), arra kellett, hogy az Army részére minél nagyobb költségvetést kapjanak, amit el is értek, mert azt másfél billió dollárral emelték dacára a bejelentett nagy takarékosságnak. A kritikusok azonban azt mondják, hogy hs^diszempontból az atom-ágyú egészen értéktelen. Először is a szállítása rendkívül nehéz, alig van az országban néhány olyan hid, amely kibírná a súlyát. Hegyes, uttalan vidéken, mint például a koreai front, teljesen szállithatatlan. Hiszen az üyen helyeken még a kisebb truckok is úgy besülyednek a sárba, hogy alig tudják kihúzni azokat. ROSSZ IDŐJÁRÁS ESETÉN Márpedig ezt az ágyút egész közel kell vinni az ellenség hadállásához, mert nem lehet tulmesszire lőni vele úgy, hogy a célponthoz közel robbanjon a löveg. És akkor is előbb repülőgépnek kell megjelölni (spot) a célpont helyét, de akkor az a repülőgép sokkal biztosabban és olcsóbban le tudja dobni már az atombombát is. De a hosszú fronton egy ilyen ágyú mitsem ér, legalább is egy sorozatot kellene felállítani, amiről megint szó sem lehet részben a nagy költség, részben meg a szállítás nehézségei miatt. Az Army erre azt mondotta, hogy az atom-ágyut éppen a rossz időjárás alkalmára készítették, holott esős időben azt a sár miatt nem lehet mozdítani, ködös időben pedig nem kereshetik ki a célpontot a repülőgépek. És végre szeles időben sem lehet használni, mert a szél esetleg visszafelé fordítja a radioaktív felhőket és a saját seregeinket mérgezi meg. De azonkívül felvetették azt a kérdést is, hogy az oly költséges atomlöveget miként tartanák készenlétben oly közel a front mögött? Hiszen ott ki volna téve annak, hogy az ellenség ágyúgolyói felrobbantják és akkor az amerikai katonák százait vagy ezreit ölné meg. De meg lenné a lehetősége annak is, hogy gyors támadás esetén az ellenség kezébe kerülnének a 3 millió dollárba kerülő lövegek. Szóval mindezen tények mutatják, hogy hadászati szempontból az atom-ágyú jelentéktelen fegyver és azt csak az Army presztízsének emelésére készítették és végre a háborús hisztéria emelésére próbálták ki olyan nagy publicitással. A hazugok nem számolnak WASHINGTON — Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága, a Supreme Court, most már harmadszor úgy döntött, hogy nem kíván foglalkozni a kémkedés vádja alapján halálra Ítélt Ethel és Julius Rosenberg házaspár ügyével. Ezen visszautasító döntés következtében a halálos ítéletet kimondó Irving R. Kaufman biró, uj dátumot fog kiszabni az elitéltek kivégzésére. Rosenbergék védőügyv é d e, Emanuel H. Bloch azonban még nem adott fel minden reményt, arra kérte a Supreme Courtot, hogy rendelje el a kivégzés elhalasztását, miután a védelem újabban felmerült adatok alapján a pör uj tárgyalását kéri. Jelen sorok írásának idején a Supreme Court még nem válaszolt ezen újabb kérvényre. A Rosenberg házaspárt 1951 április 5-én ítélték el heteken át tartó olyan tárgyalás után, amely idő alatt az álhazafias sajtó hisztérikus háborús uszítással egybekötött propagandát fejtett ki ellenük s ez a halálos ítélet tisztán ennek a hisztériának az eredménye. Ez tisztán látható abból, hogy ha a Rosenberg házaspár valóban elkövette volna is a vádban megjelölt bűntényt, vagyis atombomba titkokat segített átadni a Szovjetunión megbizottainak, amely ország akkor az Egyesült Államoknak nem ellensége, hanem fegyvertársa, szövetségese volt, hasonló bűntény miatt másokat nem halálra, hanem csak pár évi börtönbüntetésre ítéltek. Éppen ezen oknál fogva a Rosenberg házaspár ily szigorú büntetése az egész világon nagy megütközést váltott ki.- San Diego, Cal. — A San Diego Naval kórházban az egyik súlyos betegnek egy darab uj vér-érre volt szüksége, amit repülőgépen hoztak neki a Washington, D.C. melletti Bethesda katonai kórház “ér-bankjából”. RÉGI MÓDSZER (Vi.) Azt szokták mondani, hogy a számok nem hazudnak, de ugyancsak azt is tudjuk, hogy a hazugok szoktak számolni. Ezen esetben egyáltalán nem számoltak a hazugok, mert ily fantasztikus számok dobálásával még az iskolás gyerekeket sem lehet bolonditani. Ugyanis itt Detroitban az ukrán reakciósok, melyeknek nagyrészét az amerikai urak hozatták ki Németországból, az olyan ukránok közül, akik a németekkel együtt -harcoltak, nem csak Oroszország, hanem Amerika ellen is, mint a mi hazaáruló magyarjaink. Ezen a gyűlésen, melyet nagy örömmel jelentettek a detroiti Newsban, a következő épületes kijelentéseket tették ezen nácikat kiszolgáló urak: Elitélik a béke offenzivát, ők háborút követelnek a szovjetek ellen. Ezzel érvelnek a béke ellen: A szónokok azt mondták: “26 millió ukrániai van koncentrációs táborokban és az oroszok legyilkoltak 30 milliót, ezen felül 7 millió meghalt a kommunisták által szervezett éhinséges időkben.” Persze ilyen bődületes hazugságokkal volt az egész szónoklat és jelentés a lapokban fűszerezve. De számoljunk egy kicsit, ha már ezen őrültek nem számolnak. Ugyanis 1922-ben azt jelentették, melyet minden országban hivatalosan is elismertek, hogy egész Ukránia lakossága 42 millió. Ezzel szemben az 1950-es népszámlálás szerint — tehát a második világháború után, melyben négy millió ukrán elpusztult — 51 millió ukrán lakosról tettek jelentést. Azon őrült, volt Hitler martalócok jelentései szerint ezen időben, az az 1922-1952 között az oroszok leöltek, vagy deportáltak 56 millió ukránt, de mégis megmaradt 51, vagy még több millió. Mert azt még ezen bolondok sem tudják állítani, hogy most már nincsen ukrán nép, az öreg Ukrániában. WASHINGTON — A szövetségi Grand Jury elé elegendő adatot terjesztettek arra, hogy vizsgálat alá vette, vájjon Ernest Bramblett kaliforniai republikánus congressman bünös-e olyan “kick-back” csalásban, aminőért évekkel ezelőtt Parnell Thomas new-jerseyi képviselőt elitélték. Leo A. Rover ügyész vádja szerint Bramblett képviselő, éppenugy mint Thomas, a kormány fizető listájára tette titkárnőjét, a választási kampányán dolgozó egyéneket és másokat is, de a fizetéseket saját maga vette fel, miután az illetők semmiféle munkát sem végeztek az állam részére. Washington — A Federal Deposit Insurance jelentése szerint az Egyesült Államok takarékpénztáraiban 1952 végén 215 billió dollár betét volt, ami az előző évivel szemben 5 százalékos emelkedést mutat. A nyári idők beálltával ismét itt van az alkalom a társas kirándulások megtartására, melyek annyi sok kellemes napok emlékeit élénkítik föl, különösen a régi munkástársaink között. Az első ilyen kirándulás JUNIUS 21-ÉN, VASÁRNAP lesz a közismert Edenvvald erdőben a szokott helyen. Mindenféle innivalóról gondoskodva lesz, azonban ennivalót mindenki hozzon magával. Szalonna sütéssel mindenki kiszolgálhatja saját magát. Ha esős idő lenne, úgy a rákövetkező vasárnap lesz megtartva. Útirány: A Lexington Ave. White Plains subway a 180-ik utcáig és ott átszálíni a Dyre Ave. magas vasútra a végállomásig. Onnét pár perc séta az erdőbe. Itt említjük meg, hogy a második kirándulás julius közepén lesz, mig a harmadik, melyet egész kerületi kirándulásnak tervezünk Bridgeporton lesz megtartva augusztus első hetében. A pontos dátumokat idejében közölni fogjuk. Ezekre az összejövetelekre munkástársaink támogatását kérjük. Tisztelettel,1 a Rendező Bizottság. MIT AKAR TAFT? CINCINNATI, O. — Szenátor Robert A. Taft, a republikánus párt parlamenti vezére rádió beszédében azt hangoztatta, hogy a koreai ügyben az Egyesült Államok intézkedjen az Egyesült Nemzetekre való tekintet nélkül. “Az Egyesült Nemzetek ma képtelen bármilyen hatásos cselekedetre is”, — mondotta Taft, — “igy leghelyesebb, ha egyenlőre egészen megfeledkezünk róla”. Miután Taftpak rendkívül nagy befolyása van a kormány pártra, sok találgatásra ad okot ez a beszéde, amennyiben nem biztos, hogy vájjon a békekötést, avagy a háború további kiszélesbitését tervezi. MEGEMLÉKEZÉS Ez év áprilisban híradással voltunk, hogy a Los Angeles, Califomiában lakó Molnár Péter munkástárs hosszabb betegség után meghalt. Molnár Péter munkástárs évtizedekig tartozott az IWW mozgalmához, aktivan résztvett a keleten és közényugati városokban dolgozó munkások megmozdulásaiban életszínvonaluk megjavításáért, amiért volt munkástársai minden időben szeretettel gondolnak rá. Felesége, sajnos hosszabb idő óta szintén orvosi kezelés alatt van, továbbra is Los Angelesben lakik, három dollárt küld lapunkhoz, mely összeget megemlékezésül küldtek hozzá Molnár Péter munkástárs régi munkástársai. t T I