Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-06-06 / 1784. szám
1953. junius 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal niszterelnöke a cairói katonai kormánnyal felszólítottak bennünket annak a megtárgyalására, hogy az általunk felépített ■jelentős hadiállásainkból, amelyeket az elmúlt világháború alatt és után nagy költséggel építettünk, haladéktalanul vonuljunk ki azokból. Mi teljesen készen vagyunk, hogy ezen ügyre vonatkozólag megbeszéljük álláspontunkat General Naguibbal, vagy annak megbizottaival, ha azok barátságos mederben fordulnak hozzánk. “Természetesen mi nem kívánunk 80 ezer felfegyverzett embert évi 50 millió sterling költséggel fentartani — amelynek óriási része ránk nehezedik és egyedül csak miránk — hogy a szabad nemzetek érdekeit a Közép-Keleten megőrizzük és megóvjuk a nemzetközi közlekedést a Suez Csatornán. “Ha elfogadható ajánlatot kapunk, amelynek alapján megegyezésre juthatunk Egyiptom kormányával a Suez Csatorna nemzetközi használatát illetőleg, ez egy nagy megtakarítást jelent számunkra úgy emberben, mint anyagiakban. Ez nem egy imperialista vagy tartományi intézménye Angliának, hanem a North Atlantic Treaty Organizációnak, amely nemzetek szövetségének minden tagjának biztosítani kell a Suez Csatorna használatát a North Cape-től a Kaukásusig és ugyancsak azoknak a keleti és közép keleti államoknak, amelyek abban érdekelve vannak. “Engedjék meg, hogy újból megismételjem. Mi nem kerestük a tárgyalást, mi készséggel tettünk eleget Egyiptom kívánságának. Ők kérték azt és mi megadtuk. A mai lapokban olvassuk, hogy lázadások vannak, azt is olvassuk, hogy General Naguib szabadkozik és kezeit mossa. Engedjék meg itten, hogy ünnepélyesen kijelentsem, hogy nekem semmiféle személyes összeköttetésem nincsen General Naguibbal, amint az a reggeli lapok közölték, az sem igaz, hogy .őfelsége kormányától fenyegető áitirat küldetett. Több mint bizonyos, hogy a tüntetés abból fakadt, hogy John Foster Dullesra benyomást gyakoroljanak, aki ma érkezett Cairoba. ‘‘Bármikor, ha az egyiptomiak megkívánják újítani a tárgyalásokat, mi készek vagyunk és ha velünk és az Egyesült Államokkal közösen kívánják azt felvenni, annál jobb. Mi nem kívántuk ennek az ügynek a felmerülését. De ha azok a hencegő és fenyegető beszédek, amelyeket az elmúlt hónapokban nagyon sűrűn hangoztak el, sőt többfelől az elmúlt néhány órában merültek fel és ha azokat tényékké változtatják és ha a mi katonáink ellen folyton áskálódnak, szabotálják azokat, melyben nem csak a csőcselék, hanem az egyiptomi hadsereg is résztvesz és ezt a hadsereget a náci törzstisztek képezik ki, akik meglepően nagy számban vannak az egyiptomi hadseregben és ha katonáink gyilkolását nem hagyják azonnal abba, akkor nincsen más választásunk — sajnálatomat fejezem ki, hogy a ház előtt igy kell nyilat-TÖRTÉNELMI LECKE (Vi.) A béke elgáncsolói között szenátor Knowland egyike a leghíresebbeknek. Amint a detroiti News vezércikkében megírják, “a közügyekben úgy száguld, mint egy dühös lokomotív”. Ezt most egyenlőre azon ajánlattal kapcsolatosan Írták sok más lapokban is, hogy Knowland néhány más ilyen háborús uszító szenátorral társulva azt ajánlották, hogy ha az Egyesült Nemzetekbe befogadják Kínát, vagy ha elfogadják a népkormányt, mint Kínának a törvényes kormányát, akkor az Egyesült Államok lépjen ki az Egyesült Nemzetekből. Kina elismerését már a detroiti News vezércikkezője is kikerülhetetlennek tartja. És elitéli azt, hogy mint valami elkényeztetett gyerek, összeszedjük sátorfánkat, ha valami nem tetszik a UN-nél és otthagyjuk. koznom — de erőszakkal szemben erőszakot kell, hogy használjunk (hatalmas taps). Értesítve vagyok, hogy ezt teljesen egyedül, minden segítség nélkül az Egyesült Államok vagy bárki más részéről képesek va gyünk megtorolni (hatalmas taps). A mi reményünk, hogy a megszakított tárgyalásokat újból felveszik, mi addig el elfojtott lélegzettel várjuk az ese ményeket. “Elérkeztem ahoz a ponthoz, hogy Európa legsürgősebb ügyének Németország helyzetének mikénti elintézéséről nyilat kozzak. Ha az Egyesült Államok Németországgal kötött fegyverszünet után a mi ajánlatunkat fogadták volna el a nyugati szövetségeseknek nem kellett volna visszavonulniok azon helyről, amelyet elértek a németek visszaverésénél mindaddig, amig egyezségre nem jutottunk volna Oroszországgal azon sarkalatos eltérések felett, amelyek a fegyverszünet alkalmával felmerültek és még ma is fenállanak a területi megáüapos kérdése ügyénél. A mi nézetünket nem fogadták el és Németország nagy területét átadták a Szovjeteknek megszállás végett a hármasszövet'ség minden megfontolása nélkül. “A potsdamban tartott értekezlet, amely részemre megszakadt és helyemet a méltóságos ur, az ellenzék vezére Clement Attlee foglalt el és két külömböző értekezleten vett részt az én teljes megelégedésemre és legnagyobb részvétemre (nevetés) . Sztálin, Oroszország képviselője igen ellenséges álláspontot foglalt el a nyugati államokkal szemben, aki szembe találta magát Ernest Bevinnel, aki felsorakoztatta a demokratikus eszmék sarkalatos álláspontjait és ellensúlyozta Oroszország törekvését, nagyravágyását. “Mindezek a hatalmas események az elmúlt nyolc esztendőben kegyetlenül felhalmozódtak, amelynek következményeképen Németország ma egy teljesen más formában tárul elénk. (Folytatjuk) De ami a nagy hazugságok leszegezésére, mint történelmi lecke nagyon jó és lényeges, amit mi ismertünk már éveken keresztül, de a polgári lapok, közöttük a detroiti News is tagadott, most legújabban beismeri, hogy egyengesse az utat a kekerülhetetlen és csúfos vereség felé a kínai álláspontot illetőleg. Már minden gondolkodó ember tudja, hogy a haladást, történelmet, nem lehet visszacsinálni, igy a News is beismeri a következőket. “Akár hiszi szenátor Knowland akár nem, Oroszország nem adott katonákat ahoz, hogy Chiang Kai-sheket megdöntsék. A fegyverek, melyekkel a vörösök harcoltak, a hátrahagyott japán fegyverek voltak, de ha a vörösöknek még ez sem lett volna, még “chopstikkel” is harcolhattak volna és megverték volna Chiang csapatait, amely egymáson keresztülbukott a nagy szaladásbau, hogy megadják magukat és átadják a fegyvereket, melyeket az amerikaiak adtak nekik.” “Vannak idők, melyek ezen tények elismerését kényszerítik ránk. És hogy mi fog történni Chiang kormányával amely Formosán van, az olyan feladat, amely salamoni bölcsességet kíván. De a megoldást nem segíti az ilyen felelőtlenség, egy Egyesült Államokbeli szenátor hangos kijelentései.” Mi tudjuk, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorol a békemozgalom minden országra, még Angliára is, ami nagyon is lényeges. Az kényszeritette az öreg rókát, Churchillt is azon fontos kijelentésekre, amit tett. Clement Attleet is, aki még néhány évvel ezelőtt nagyon is hűségesen kontrázott az amerikai háborús érdekeltségeknek. Attlee és nem Churchill küldte az angol és gyarmati csapatokat Koreába. De most már a béke-LOS ANGELES FIGYELEM! Los Angeles és környéke Bérmunkás olvasók junius 14- én d.e. 9 órai kezdettel az Elysian Park gyönyörű 3-as számú helyiségében NYÁRI KIRÁNDULÁST rendeznek. Erre a kirándulásra Los Angeles és környéke osztálytudatos magyarságát szeretettel meghívjuk. Ételekről és italokról gondoskodva van. ÚTIRÁNY: A város felől jövők vegyék a Sunset Blvd.-t az Elysian Park Ave.-ig, azon haladva néhány perc a 3-as számú hely. Hollywood felől jövők vegyék a Sunset Blvd.-ot az Echo Park Ave.-ig s azt a Morton Park Ave.-ig amelyen haladva egyenesen beleszalad a 3-as számú helyiségbe. Bért munkás jelzés várja az érkezőket. mozgalom nem csak' az angolokat, hanem még az amerikaiakat is megalkuvásra, békés megegyezésre kényszeríti. India, Anglia és a skandináv országok nagy nyomást gyakorolnak Eisenhowerékre, amely nyomást viszont ők népeiktől kapták ,akik milliós számokban írták alá a béke fogadalmat. Valószínűleg Dullest is nagyon eredményesen kioktatta az a lenézett ázsiai Nehru, akivel három napig tárgyalgatott és megüzente a Wall Street urainak, hogy jobb lesz békés húrokat pengetni, úgy a korea mint az egész világon folyó béke mozgalom nyomása alatt. Már biztosra veszik a fegyverszünetet Koreában. Ez leginkább azon India által javasolt pontok alapján történik, a világ békemozgalmának nyomása alatt. Igaza van Barnesnak, meg a többi irkáló prostituáltnak, Ame. rikát kényszeritették a békés hangra, tárgyalásokra, megegyezésre. Másképen már itt volna a nyakunkban a borzalmas harmadik világháború. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Levelemhez csatoltan küldök egy tiz dollárról szóló postai money ordert a Bérmunkás írógárdájának üdvözlésére. Geréb szerkesztő, Köhler “Osztályelentét”, F. Mezőségi “Tollhegyről”, Visi István és a többi Írógárda tagjainak a munkásságot nevelő értékes írásaikért. Szeretem a lapot, mert minden sora a munkásosztály érdekét szolgálja. ígérem, hogy tehetségemhez mérten mindig támogatni fogom a munkásosztály felszabadulási harcában. Frank Rontó, Chicago Mellékelve két dollár a lap fentartásához. Hát Attlee “elvtárs” most kijött avval, amit minden józan gondolkozó ember már régen tud, hogy az amerikai kapitalisták nem akarnak' békét, hanem még nagyobb háborút. John Schinagel, Berwyn Hat dollárt küldök a lapért és a naptárért. Az 1953-as naptár telve van kimagasló tudással, amiért dicséret és elismerést érdemelnek. Mrs. M. Kánya, San Diego örömmel tudatom, hogy igen jól esett újból kezetszoritanom Köhler és Zára munkástársakkal. Hogy velük is szaporodtunk, igyekszünk a Bérmunkás fentartására összejövetelt tartani. Küldök öt dollárt előfizetés, naptár és a lap részére. Geo. Rauch, Pasadena
