Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-05-30 / 1783. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. május 30. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL AUTÓVÁROS A CSEPELSZIGETEN Budapesttől nem messze, a Csepel-szigeten szorosan egymás mellett fekszik két falu: Szigethalom és Szigetszentmiklós. A magyar nép múltjában rossz emlékként él mind a két helység neve. Szigethalom — amelyet a letűnt rendszer tőkései Horthy-ligetnek neveztek el — építették fel a Dunai Repülőgépgyárat és állították azt a náci hadigépezet szolgálatába. A szigethalmi repülőgépgyárat földig rombolta a háború. De a romok felett már 1945-ben megindult az élet. A régi gyár munkásai a szabad ég alatt az éppenmaradt, összegyü j t ö 11 szerszámokkal autój avitáshoz láttak. 1948-ban vetődött fel hazánkban egy autógyár építésének terve. A tervből hamarosan valóság vált: a volt Dunai Repülőgépgyár helyén felépült a nagy, korszerű autógyár. A gyár vezetői 1950. elején háromhónapos tanulmányúton voltak a Szovjetunióban s gazdag tapasztalatok kimeríthetetlen kincsestárával tértek haza. Nagy ünnep volt a gyár dolgozói számára, amikor 1950. április 4-én kifutott a gyárból az első három teherautó. Novemberre már elkészült az ezredik. Közben a gyár állandóan bővült, fejlődött. Egymásután épültek az uj üzemrészek, gyors ütemben emelkedtek a tágas csarnokok. Most már a Csepel Autógyár a különböző tehergépkocsik ezreit ontja a magyar ipar és mezőgazdaság számára. Szovjet tapasztalatok alapján most épül százmillió forintos beruházással a hatalmas öntöde és a kovácsmühely. A szigethalmi gyár hatalmas méreteivel, korszerű berendezésével, impozáns külsejével a magyar ipar egyik büszkesége. A munkahelyek tágasak, világosak. A gyár fenyőkkel övezett főútvonala, amelyen állandó járat bonyolítja le a gyáron belüli forgalmat, csaknem olyan hoszszu, mint Budapest legszebb útja: a Sztalin-ut. Hat óriáscsarnokának bármelyikében kétszer férne el a margitszigeti Sportuszoda. A Csepel Autógyár évről évre növekszik. Az üzem “birodalma” ma már messze túlterjed a falu határán, egészen a szomszédos Szigetszentmikl ó sig, az épülő uj városig. Az “autóvárost” 1950-ben, három évvel ezelőtt a gyártól néhány kilométernyire kezdték építeni. Ma már nagyszerű kép fogadja a fiatal városba érkező látogatót. Az uj épületek sok száz szépen berendezett erkélyes lakása, az uj utak, az épülő 12 tantermes iskola, az óvoda és bölcsőde, az idén megnyíló üzletek, virágzó parkok, mind az uj élet diadalát hirdetik. Csupán ebben az évben csaknem 500 lakás épül fel teljesen s több mint 400 további lakás építéséhez kezdenek. Az “autóváros” szocialista városként vonul be hazánk történetébe. A második ötéves terv végére lakosainak száma felülmúlja a tízezret. A város építői a terv során uj házak, uj, pompásnál, pompásabb lakások seregét adják át az autógyárak dolgozóinak. Megvalósítják a távfűtést —a gyár területén elhasznált gőzzel és melegvízzel fütik majd az egész várost. Több orvosi rendelőt, hatalmas kultúrpalotát, két mozit, gőzfürdőt, sportstadiont épitenek, korszer üzletek egész sora nyílik. A Ráckevéig meghosszabb i t o 11 csepeli gyorsvasut sűrűn fut majd keresztül a városon. A város felépítésén túl is messzemenően gondoskodnak a gyár minden egyes dolgozójáról. A Csepel Autógyárnak három üdülője van önálló kezelésben : egy háromszáz személyes a Balaton partján, Füreden, egy Szigetszentmártonban, a Duna partján, egy pedig Balatonmárián, ahol a nyár folyamán a dolgozók gyermekei üdülnek. A három önálló üdülőn kívül persze a szakszervezet sok száz üdülőjének bármelyike is az üdülésre beutalt munkások rendelkezésére áll. A Csepel Autógyár tulajdona a Dunaharaszti-sziget is, amelynek sátortelepét minden hét végén rendszeresen keresik fel az autógyári fiatalok, sportolók. Vidám gyermekek töltik meg a gyári bölcsődét és óvodát. A dolgozók egészségére vigyáz az uj orvosi rendelő, amelyet ez évben röntgenosztállyal és fogászattal bővítenék. Az ipari tanulók tanműhelyében és iskolájában hétszáz fiatal sajátítja el az autóipar különböző szakmáit. Ezrével vesznek részt a dolgozók a szakoktatás különböző ágaiban. A gyár önálló műszaki főiskoláján, amelyet 1950-ben alakítottak, 140 mérnökjelölt tanul. PIROSCSEREPES HÁZAK A FÖLDVISKÓK HELYÉN Orosháza-Rákóczitelepről, Telekgerendás község határából 1939 február 28-án Paszternák Andor, a telep akkori tanítója levelet küldött Bierbauer Virgilnek, aki cikket irt a földből épített házak előnyeiről. A levél a “Magyar Lélek” cimü folyóirat 1939 első évfolyam 4. számában jelent meg. “Nagyságod védelmébe veszi a földből épített házak egészségügyi, valamint nemzetgazdászati vonatkozásait — száll vitába bátran a “nagyságos úrral” a falusi tanító. Kiindulópontul jelenlegi lakóhelyemet választom. Itt kizárólag fölházak vannak, egészségügyi szempontból nagyon is kifogásolhatók. Az itteni házak mind földpadlós, egyszobás lakások. Ezekben az egyszobás, kunyhóknak beillő lakásokban 6-8-9 gyermekkel szoronganak a szülők. Természetesen gombásodnak a falak, bűz, gőz terjeng a szobákban. A gyermekek nélkülözik a napköziotthonok üde, derűs világát, az iskolák szellemi termékenyítő hatását . . .” Nem tudjuk, hogy Paszternák Andor ott van-e még Orosháza-Rákóczitelepen. Akár ott van, akár más faluba vitte a sorsa, örömmel láthatja, hogy mindazok az óhajtások, amiket a Bierbauer Virgillel folytatott vita hevében papírra vetett, ma már megvalósultak sőt megvalósult sok egyéb is, amiről 1939-ben egy tanyai tanító még álmodni sem mert. Mint annyi száz és száz magyar falut, az ötéves terv újjáformálta a békésmegyei Telekgerendás községet is. A sárból épített viskók helyett csak 1951- ben 31 uj, piroscseréptetős házat építettek a falu lakosainak, 1933-ban újabb 33 ház mellé tanácsházat is kaptak, hogy hivatalos dolgaik elintézése végett ne kelljen 15 kilométerre, Békéscsabára menniök. Az ötéves terv során még kéttantermes uj iskolát, járdákat, villanyt, gyógyszertárat, orvosi rendelőt, postahivatalt, mozit és még 30 uj lakást kap a falu. A vadvizek lecsapolására 70 ezer forintot fordítottak. 300 VAGON FAGYASZTOTT ÉTEL Az idén a Mirelité gyár 300 vagon mélyhűtött ételt készít. Tíz éve jelent meg először Magyarországon a mélyhűtött áru. Másfél vagon különlegességet mélyhűtöttek akkor a gazdagok számára. A felszabadulás óta a Mirelité üzemet csaknem ötmillió forint beruházással megnagyobbították, korszerűsítették. Fejlődésére jellemző, hogy mig 1948-ban hat vagon árut készített, 1953-ban háromszáz vagon lesz a termelése. Nemcsak különleges gyümölcsöket, hanem vitamindus főzelékeket is hütenek már nagy mennyiségben, hogy a dolgozó nő munka után pillanatok alatt megfőzhesse az ételt. UJ TÜDŐBETEG OSZTÁLY Budakeszin, a korányi-szanatóriumban uj tüdőbeteg osztály kezdte meg működését. Az intézet egyik részét 250 ágyas modern pavilonná alakították át, a műtőt a legkorszerűbb felszereléssel látták el. Az átépített pavilonban korszerű tornaterem áll a betegek rendelkezésére, ahol szakemberek vezetésével gyógytornát végeznek. A GELLÉRTHEGY PARKOSÍTÁSA A Budapesti Városi Tanács nagyarányú tervet dolgozott ki a Gellérhegy parkosítására, útjainak rendezésére, a Szabadságszobor és a Citadella környékének szépítésére, a világítás fejlesztésére. A terv költségvetése 1953. évre közel kétmillió forint, amely a fásítási, parkosítási és világítási munkálatokat foglalja magában. Az 1953. évre előirányzott munkálatokhoz már kora tavasszal hozzákezdtek. Helyreállították, illetve helyreállítják és fejlesztik a meglévő parkrészeket és uj parkokat létesítenek Kijavítják a hegyre felvezető gyalog és kocsiutakat. Rendbehozzák az utat szegélyező épületeket, előkerteket és kerítéseket. Parkosítják az elhanyagolt területeket és uj, ligetszerű részeket létesítenek. A Citadella mindkét oldalán, egészen a Szortes-utig fákat ültetnek. A Citadellától keletre, a sziklás keleti lejtőn és ennek folytatásában a Hegyalja-utig, illetve az Orom-utcáig terjedő területen pedig parkot létesítenek. ASzortes-ut és a Bérc-utca környékén lévő telkeket is parkká és gyermekjátszótérré alakítják át. A Gellérthegy látogatóinak rövidesen sok uj látnivalóban lesz részük és felfrissülhetnek a parkok, terek friss levegőjében. FÁSÍTÁS ÉS ERDŐSÍTÉS Nagy lendülettel indult meg Budapesten az idei tavasszal a fásítás és erdősítés. Eddig mintegy 335 ezer facsemetét és több mint 24 ezer utcai sorfát ültettek el. A tavasszal elültetett facsemetékkel közel 100 hektárral növekedett az erdősített terület a főváros környékén. A kiültetett sorfák mintegy 86 kilométer hosszú fásitott utcával gazdagítják a fővárost. Épül az ország Vas megye négy községében: Kemenspálfán, Felsőcsatáron, Ikerváron és Hosszuperesztegen kulturotthont avattak április 4- én. Felsőcsatáron a szombathelyi járás egyik legszebb kulturházát avatták fel. A Diósgyőri üzemben négy uj élelmiszerüzlet nyílt meg, amelyek korszerű berendezésére egyenként 450 ezer forintot fordítottak. A Fertőszéplaki téglagyárat teljesen újjáépítik. A régi épületek egész sorát lebontották, a síneket felszedték, hogy helyükbe felépüljön az uj, korszerűen berendezett téglagyár. Az újjáépülő gyárat, uj modern gépekkel szerelik fel. A szárítók korhadt gerendáit lebontották, helyettük szilárd, betonból készült szárítók épülnek. Törtei községben a felszababadulás óta 95 uj ház épült, ebből több mint harminc a Rákosi-telepen. 276 házba vezették be a vezetékes rádiót. Az idén 4.540 kataszteri holdat szántottak be traktorral. Polgár község is sokat fejlődik, gazdagodik az ötéves terv során. A községtől néhány kilométernyire felépült a sertéshizlalda, amelyben több mint húszezer sertés számára van férőhely. Csinos, fásitott utak vezetnek a sertésólakhoz. A hizlaldának három körzete van, minden körzetben öt utcával, a kis utcákon az iparvágánynak mintegy 10 kilométernyi sinhálózata van. Ezeken jut el napi 659-700 mázsa takarmány a sertésekhez. A hizlaldának külön önműködő berendezésű vízszolgáltatása van, ennek céljára több, közel 100 méter mélységű kutat fúrtak. Korszerű vasúti rakodóhely is épült, valamint a hizlalda dolgozói részére két 60-60 személyes, fürdővel ellátott munkásszállás és napfényes, világos irodahelyiség. 1953-ban kezdik meg a több mint tiz helyiségből álló vágóhíd építését, s felépül a harmadik 60 személyes, modern munkásszállás is.
