Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-09-27 / 1748. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. szeptember 27. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL MARGITSZIGET TÖRTÉNETE A Margitszigetet Nyulak-szi- getének nevezték valamikor, a török világban Kistaradasinak, Lányok szigetének, azután Budai Szigetnek, Nádor-szigetnek. A régész a dömés kolostor romjairól beszél. Az irodalmár — Arany János tölgyeiről. A kertész a csodálatos rózsákról. A balneológus a hőforrásokról. De nagyon sokan vannak, akiknek egyszerűen csak a szivük dobban meg, amikor a szigetet említik. Olyan közel van a sziget az emberek szivéhez, talán azért is, mert hosszu-hosszu időn át olyan messze volt. 1790 óta, amikor Sándor főherceg-nádor potom pénzért, inkább csak jelképes árért megszerete, a Habsburgok uralkodtak itt is, akár az egész országon. A pest-budaiak csak vágyakozva nézhettek a Duna közepén zöldelő szigetre. A népnek 1814, októberében kötelessége volt kivilágítani az ablakokat, mert Ferenc császár invitálására III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár József nádor szigeti szőlőjében szüretelt. Durrogtak a mozsarak, rakéták röppentek az égre, volt nagy cécó, belekerült vagy ötvenezer forintba, amit felemelt adók formájában megint csak a népen vasaltak be. A királyok mulattak, a nép fizette a számlát . . . A sziget csak nagyritkán nyílt meg előttük. Sokáig csak a mindig júliusban rendezett népünnepélyek alkalmával, amikor a Vizafogónak nevezett gáttól csónakkal keltek át a Duna-ágon, öt perc alatt és két garasért. A sziget elsősorban az uraké volt. 1869-ben Habsburg József külön hajón, a “Klotild”-on szállitatta át vendégeit a szigetre, ahonnan még a hajnali órákban is áthallatszott a pezsgős mulatozás ricsaja a pesti oldalra. 1876-ban épült meg a Margit- hid és Arany János a hires szigeti tölgyek alatt vetette papírra kései évei legszebb költeményét, a “Hidavatás”-t, kora társadalmának kemény, vádoló kritikáját. A sziget azonban még mindig különálló földarab volt, mert a kis szárnyhidat csak evvel később építettek meg. A sziget “most már valóban mindenkié” — írja egy korabeli krónikás naiv lelkesedésében és elfelejti hozzátenni, hogy mindenkié — aki hídpénzt fizet és szigeti belépőt vált. 1907. julius 11-én József “főherceg” 11 millió koronáért eladta, vagy ahogyan az akkori kommüniké finom meghatározással mondta: “átengedte” — a szigetet, amely annakidején jelentéktelen ösz- szegért hullott az ölükbe. A Tanácsköztársaság tavaszán érezhették először a dolgozók, hogy a sziget mindenkié. A peremvárosok szegény munkásai, agyondolgozott asszonyai, sápadt proletárgyerekei megfü- rödhettek a szigeti napfényben, szívhatták a hársak és rózsák illatát. Krúdy Gyula a tavaszi esővíz élető áradásához hasonlította a szigeten szaladgáló vidám gyereksereget. Aztán . . . újra csak a kiváltságosoké lett a sziget. Az aranyifjaké, akik a nyári Grillben és a klastrom-romokhoz ragasztott Póló-bárban hajnalig dáridóztak és utána mámorukban szmókin- gosan belegázoltak a Dunába és a betonúton esztelenül száguldottak luxuskocsijukon, halálra- gázolták az őrszemes rendőrt. Az arisztokrata ficsurok s az uszályukba kapaszkodott újgazdagok “Szigeti ficsurok” elnevezésű csapata lovaspolócsatákat vívott és az Aich Hubertek, Há- mory Gasztonok, Sorg Antalok hódolatteljes kézcsókkal vették át a dijat Carola mecklenburgi hercegnőtől, akinek férje honosította meg a szigeten a lovaspólót. Ó, nem önzetlen sportszenvedélyből, hanem mert a ponny- lovak exportja nagy hasznot jelente jövedelemforrás volt. Vinnyogott a szaxofon, rikol- tozott a jazz vad kakofóniája, mig aztán végeszakadt a nagy dáridónak. Most — a népé a sziget! Nyári vasárnapokon tízezrek hüsöl- nek a strandokon. A Majokov- szki Színpad nézőterén figyelő szemekkel ül a közönség. A játéktereken boldogan hancuroz- nak a gyerekek, az úttörő sporttelepen a jövendő olimpikonjai mérik össze erejüket és a szabadtéri színpad hatalmas nézőterén nem a hermelin- és cobo- lyaprém-belépős, szmókingos kiváltságosok ülnek, hanem az üzemek dolgozói és a nyári estéken élvezik, amiben azelőtt sohasem volt részük, Shakespeare szavainak zengését és az Aida forró dallamainak szárnyalását. MAGYAR DIVATTERVEZŐK A Ruhaipari Tervező Vállalat a szakembereknek és az újságíróknak bemutatta azt a változatos női ruhakollekciót, mely- lyel a lipcsei őszi vásáron szerepel a népi demokratikus országok közötti versenyben. A magyar divattervezők és szabászok legjobb tudásuk szerint állították össze az anyagot. A pongyolától az estélyi ruháig mindenfajta ruhatipus szerepel a kollekcióban. A magyar népművészet gazdagságából észszerűen és ízléssel merítettek a divattervezők nemcsak a díszítésben, .hanem azzal is, hogy például szűk fekete szoknyához fekete fehér mustrás sárközi szőttesből varrt kosztümkabátot készítettek. A bemutatott ruhák, kabátok és kosztümök sikert arattak a meghívottak előtt. ARATJÁK A RIZST Gazdag rizstermés Ígérkezik az idén Békés megyében, ahol szeptember első hetében látnak hozzá az aratáshoz. A rizsterület 50 százalékát géppel aratják. A szarvasi és az ujszalontai állami gazdaságokban már megkezdték a rizstáblák leesapolá- sát. Csongrád megyében, 16 rizsaratásra átalakított aratógép érkezett a szombathelyi gépgyárból. Egy gép naponta 14 holdról vágja le a rizsét, igy az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek még három-három napot sem kell for- ditaniok a rizs aratására. A Hortobágyi Tröszt gazdaságaiban a több mint 1200 holdas tábláról már teljesen leengedték a vizet s a jövő hét elején megkezdik az aratást. A rizsvetés legnagyobb részét átalakították Knotek-aratógépek- kel és fükaszálógépekkel aratják. A bekötött kévéket kifeszi- tett ponyvába dobja a gép. így nagymértékben csökken a szemveszteség. A másodszor is élüzem címmel kitüntetett tiszasülyi állami gazdaság múlt héten géppel megkezdte a rizs aratását. A rizstermelő tröszthöz tartozó állami gazdaságok tavaly a rizsterületnek csak 8-4 százalékát aratták géppel, az idén viszont a vetésterület 34 százalékát. Ezzel egy héttel megrövidítik az aratás idejét. VIDÁM VASÁRNAP “Szomorú vasárnap” — énekelték a múltban Budapesten. A milliós város lakosságának túlnyomó része valóban szomorú volt vasárnapon, mert akkor ki- áltóbbnak érezte a nyomort, ki- látástalanabbnak a holnapot . . A “Szabad nép” cimü lap szept. elsejei száma igy számol be arról, hogyan töltötték a budapestiek augusztus utolsó vasárnapját: “Vasárnap, az ismét meleggé vált időben rengeteg dolgozó indult a szabadba. A keleti- és déli-pályaudvarról több mint 11 ezer fővárosi dolgozó utazott el, hogy a magyar tenger partján, a gyönyörű balatoni nyaralóhelyeken töltse a vasárnapot. Siófokra mint egy 2400-an, Keszthelyt re és Hévízre 1800-an, Balaton- füredre és Tapolcára 1900-an utaztak. A Nyugati pályaudvarról Zebegénybe indult kirándulóvonat, amely mintegy 1800 budapesti dolgozót vitt a Duna festői kirándulóhelyeire. Hajóval mintegy kétezren keresték fel Visegrád vidékét. Nagy volt a forgalom a Margithid alatti HÉV-állomáson is. Délig mintegy 30 ezren utaztak a Rómaipart, Pünkösd-fürdő és Szentendre felé. Hatalmas tömegekben keres*- ték fel a dolgozók a strandfürdőket is. Délben a Palatinus- strandon 9-10 ezren voltak. A koradélutáni órákban mintegy 3300 felnőtt és 1700 gyermek kereste fel az Állatkertet. A Munkácsy-kiállitást mintegy ötezren nézték végig. A kiállításon csoportos látogatók számára eddig közel 600 tárlatvezetést tartottak. A Nemzeti Szalonban rendezett “Hároméves az alkotmány” cimü kiállítás látogatóinak száma vasárnap megközelítette a 25 ezret. A délutáni órákban sokezer dolgozó töltötte szabadidejét a Városligetben, a Népligetben és a Margitszigeten. A margitszigeti Majakovszkij szabadtéri színpadon a délutáni órákban esztrád-müsort rendeztek “Vidám szigeti délután” címmel. A nagy Margitszigeti Szabadtéri Színpadon este Verdi örökbecsű operáját, az Aidát adták elő, az Operaház művészei, az Állatkerti Szabadtéri színpadon pedig a Főváros Operettszinház művészei a Havasi kürt cimü operettet mutatták be. A Vidám Park nyári színpadán a Fővárosi Vígszínház együttese adott elő vidám nyárvégi műsort.” HARMINC MŰSOROS EST VI. kerületi Hunyadi-téri szabadtéri színpadon a nyári több mint 30 műsoros estet, ismeret- terjesztő előadást és sportbemutatót rendeztek. A “Vidám Budapest” akció előadásain mintegy negyvenezren szórakoztak. LESZÁLLÍTOTTÁK A PÉKSÜTEMÉNY ÁRÁT Szeptember 1-től az eddig 60 filléres péksütemények ára országosan 50 fillér. A kész tésztaféleségek árát 18-30 százalékkal csökkentették. Épül az ország A Villamosítás az ország minden részében gyors tempóban folyik. Turkeve termelőszövetkezeti városban idén 278 dolgozó parasztcsalád házában gyulladt ki a villany. Szolnok megyében az év hátralevő részében még ezer parasztházat kapcsolnak be a világítási hálózatba. Többek között Örményes, Rákócziujfalu, Martfű és Berekfürdő községeket vülamositják. Tovább folyik a termelőszövetkezetek villamosítása is. A Szombathelyi pamutipar bölcsődéje és napközi otthona elkészült. Az uj intézményben három korcsoportban 40 gyermeket helyeznek el. A felügyeletet négy szakképzett gondozó nő látja el. Csak a gyermekek ruhaneműire mintegy 40 ezer forintot fordítottak. Debrecenben az uj színházi évadban önálló operaegyüttest alakítottak. A 70 tagú MÁV szimfonikus zenekar lehetővé tette, hogy a II. Gördülő Operatársulat is megkezdje működését. A vidéki gördülő opera a Tiszatáj kisebb és nagyobb városaiban fog előadásokat tartani. Baranya megye tanácsának oktatási osztálya nagy gondot fordít a délszláv anyanyelvű oktatás megszervezésére. Négy iskolában délszláv nyelvű oktatás folyik, 12 iskolában pedig anyanyelvükön sajátíthatják el az alapismereteket a délszláv gyermekek. Szeptemberben uj délszláv általános iskola nyílik Pécsett. Az uj iskola mellett kollégium is létesül, ahol a fiatalok teljesen ingyen kapnak ellátást. A Tengelici Petőfi termelőszövetkezet életéről “Tengelici milliomosok” címmel színes magyar dokumentumfilm készül. Komáromban uj városrész építését kezdték meg az ötéves terv keretében, még az alkotmányünnepi versenyben. Elsőnek egy 23 lakásos ház épül, ezt egész sor uj épület követi majd: lakások, kórház, óvoda, napköziotthon, bölcsőde, összesen 270 millió forint értékű beruházással. Oroszlány bányaváros építői az Alkotmány ünnepére megígérték, hogy négy uj lakóházat, benne nyolcvannyolc lakást tiz nappal a határidő előtt építenek fel. De már augusztus 8-án, huszonkét nappal a tervezett idő előtt átadtak rendeltetésének egy 16 lakásos szép lakóházat.
