Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-09-27 / 1748. szám

6 oldal

BÉRMUNKÁS

1952. szeptember 27.

A LEGÚJABB CSODA

HOGYAN LOPTÁK EL ÉS KÜLDTÉK VISSZA SZÜZMÁRIA ÉRTÉKES GYÉMÁNTJAIT.

A múlt junius hó közepe táján az amerikai sajtó szenzációs cikkekben számolt be arról, hogy Brooklyn, N. Y. városban valamilyen istentelen gonosztevők a St. Rosalia katolikus templom oltárképéről ellopták a gyémántokat és egyéb drágakövekkel kirakott koronát, amely a Szüzmária fejét diszitette. Olyan nagy szenzáció volt ez annak idején, hogy még a Bérmunkásban is

megemlítettük, noha megkérdeztük, hogy tulajdonképpen miért kell gyémántos koronával ékesíteni Szüzmária képének a fejét ? Hiszen csak a nagyon hiú nők díszítik ki magukat ily módon s feltételezhető, hogy az isteni anya nem esett a hiúság bűnébe, amit még a biblia is elitéi.

Ugylátszik azonban, hogy ennek a szenzációs lopásnak, vagy rablásnak, voltak kulissza titkai is, amelyekről most a “The Progressive World” havi folyóiratban Harry Cox az alábbi ismertetést Írja.

Vannak, akik azt mondják, hogy a csodák kora már lejárt. Milyen tévedés! Most már megírhatjuk, hogy a közelmúltban megint gazdagodtunk egy csodatétellel, amely nem is messze, valahol a világvégén történt, hanem itt, Brooklyban (N.Y.), tehát csaknem szemeink előtt.

Ez a csoda abból állt, hogy noha a gonosz tolvajok ellopták a St. Rosalie katolikus templomból a 100,000 dollárt érő két gyémántos koronát, amelyek az oltárképen a Szüzmária és a kis Jézus fejeit díszítették, de amint ellopták, úgy vissza is küldték, méghozzá az akkor közreadott hírekkel ellenkezőleg, minden hiány nélkül.

Amikor a St. Rosalia templom oltárképét megfestették, a hívők a nagyon jámbor és szent Msgr. Angelo R. Cioffi lelkész kérésére annyi ékszert és pénzt adtak össze, hogy abból elkészítették a százezer dollárt érő két

ben. A háború előtti termelésnek csak 10-30 százalékát állították elő, de már 1950-ben elérték és sok esetben felül is múlták a háború előtti mennyiséget és 1952-ben már 40-50 százalékkal fogja az ipar felülmúlni a háború előtti legnagyobb termelést.

Kínában a kis ipar volt nagyon elterjedve, de már 1950 év a termelt áruk 50, 1951 év 82 százalékát állami gyárakban állították elő. Az egy egyénre eső termelés 1943-hoz viszonyítva 1951-ben 43 százalékkal emelkedett, a termelés modernizálása folytán.

A dolgozók jövedelme állandóan emelkedik, 1948-hoz viszonyítva 40 százalék a tényleges emelkedése a munkások jövedelmének. Bevezették a társadalmi biztosítást, megszűnt teljesen a munkanélküliség, pedig még 1949-ben 29 nagy ipari városban, közel 2 millió munkanélküli volt, most az iparban dolgozók száma állandóan nagy mértékben emelkedik.

Nagy építkezések folynak. Lakásokat, gyárakat, nagyon sok vasúti vonalat építettek fel 3 év alatt. A vasútvonalak hosz- szuságát több mint kétszeresére emelték fel.

<*>------------------------------------------koronát. De ez az ékszer valójában sokkal többet ért, mert január havában elvitték Rómába, ahol maga a római pápa adta rá az áldását.

KÉTSZERES ÉRTÉKŰ

Az ily módon dupla értékűvé tett ékszereket aztán a templomban, — vagyis az isten házában helyezték el, hogy mindenki gyönyörködhessen azokban. Valószínű, hogy az isten jól őrzi a saját házát, de azért Msgr. Cioffi mégis bebiztosította a? ékszereket, mert nem lehet tudni . . . És lám, az események mutatták, hogy jó volt az elővigyázatosság.

Amikor a hívek megtudták, hogy a felszentelt drága ékszereket ellopták, nagyon elszomorodtak. Állítólag két asszony elájult, amikor meglátta a Szüzmária koronázatlan fejét. A fájdalmat, a szörnyülködést a düh követte: “Újra megkoronázzuk a Szüzanyát!” — mondották a hívők és kezdték lehúzni ujjaik- ról a gyűrűket, kezeikről a karpereceket, s rakták le Szüzmária oltárára. Ettől kezdve egy héten át minden istentiszteletnél fehér-ruhás lányok járták körül a híveket kis kosarakkal, amelyeken ezt a felírást lehetett olvasni: “Adakozzunk a koronákra!”

Msgr. Cioffi később beismerte, hogy jelentékeny mennyiségű ékszer és pénz gyűlt össze, noha

Kulturális téren elért eredmények kimagaslók. A háború előtt vagy 10 millió gyermek járt iskolába, 1950-ben már 30 millió, 1951-ben 37 millió gyermek tanult az iskolákban. Ez azonban csak fele az iskolás korú gyermekeknek, tanitó és iskola hiány miatt. 1955-ig egy millió tanitó »kerül ki a tanítóképzőből, amellyel már elérik, hogy az iskolakötelesek 80 százaléka nyer iskolai oktatást.

Ugyan ilyen emelkedést mutat a közép és főiskolák fejlődése is. 1948-hoz viszonyítva az újságok száma 300 százalékkal emelkedett. 1950-ben 271 millió könyvet adtak ki, 1951-ben már 500 milliót, ebben az évben 750 millió könyv jelenik meg.

Ezeket az adatokat Somogyi György tanulmányából vettem ki, amely egy magyar folyóiratban jelent meg.

Kina népe még nagy és küzdelmes ut előtt áll, amig eléri az ipari termelés magas fokát és amig gépesítheti a mezőgazdaságát. De a rövid idő alatt elért eredmények reményt adnak arra, hogy a kínai nép megbirkózik a nehézségekkel és gyors lépésekkel halad a szocialista termelés megvalósítása felé.

nem elegendő az ellopott ékszer hasonmásának megvásárlására. De erre nem is került a sor, mert valami módon mindenki^ tudta, hogy csoda fog történni.

Általában mindenki tudta, hogy az ékszerek elrablása “inside job” volt, vagyis benfente- sek követték el. Még a biztositó társulatot is értesítették, hogy egyenlőre ne indítson vizsgálatot, sőt a rendőrség sem kutatta a tetteseket. Ellenben ugyancsak valami csoda módon az újságok értesültek arról, hogy ebben az ügyben fontos hir érk ezik vasárnap, junius 8-án a templomban imádkozókhoz. Az újságok tehát elküldték riportereiket meg a fotográfusokat a csoda hivatalos megszemlésére.

JÓL ELŐKÉSZÍTETT

CSODA

Az istentisztelet délelőtt 10 órakor kezdődött, a misét Rév. Charles Pensa vezette, de Msgr. Cioffi is jelen volt. A két pap az elrabolt ékszerekről prédikált. Kijelentették, hogy ha a tolvaj visszahozza az ékszereket, mindent megbocsájtanak neki s nem kérik a megbüntetését.

“Most pedig híveim, imádkozzunk, hogy az Ur-Jézus meglágyítsa a tolvaj szivét” — mondotta Rév. Pensa s a hívek térdre ereszkedve imádkoztak.

Pontosan 10 órakor távirda- küldönc csengetett Mrgs. Cioffi

T. Szerkesztő Munkástárs:

#

Bármennyire hihetetlenül is hangzik, de mégis igaz, hogy még ebben a civilizáltnak nevezett 20-ik században is akadnak, olyan emberek, akik ahelyett, hogy segítenék azokat, akik a jobb és boldogabb társadalmi rendszer megteremtésén dolgoznak, farkasszemmel nézik őket és készülnek arra, hogy belemarjanak a kollektiv termelésre áttért országok népeibe.

Ugylátszik, hogy az amerikai tőkés termelő rendszer urai az adófizetők utolsó dollárjait is elköltik arra, hogy hatalmukat minél tovább fentarthassák. Van itt, Los Angelesben egy fasiszta sajttakaró, amely bőszülten önti magából a gyűlölet vipera betűit s még a testvérgyilkosokkal is szövetséget hirdet, csakhogy léha életüket fentarthassák.

Meggyőződhettünk erről ,az úgynevezett “sajtónapi mulatságon”, ahol két meglógott fasiszta, névszerint Bánáty Béla és valami Szent Királyi nevű azzal kérkedtek, hogy amerikaiakat “magyar nyelvre oktatnak”. És azt is elmondották, hogy tanítványaik “katona mundérba öltözött ifjak”, akik azért tanulnak magyarul, hogy a népi demokrácia megbukása után majd a magyar demokrácia vezetői lesznek. Természetesen másokat a román, a cseh, a bulgár vagy a lengyel nyelvekre tanítanak, mert arra számítanak, hogy ha majd háborúban leverik ezen országokat, legyen elég emberük, akik a megszállt országok adminisztrációját elintéznék.

lakásán, ahol a nővére, Nicholi- na Cioffi nyitott ajtót, akinek a küldönc kezébe nyomott egy duzzadt borítékot és gyorsan eltávozott. Nicholina felsikoltott, mert mindjárt tudta, hogy a borítékban valószínűleg a pápa által megáldott ékszerek vannak. — Legalább is igy mondották el az újságíróknak.

Nicholine rohant egyenest a templomba, kihivatta onnan a fivérét, aki felszakitotta a borítékot és ime, a borítékban csakugyan az ellopott ékszerek voltak. Msgr. Cioffi izgatottan ment be a templomba s mihelyt Rév. Pensa bevégezte az imát,, bejelentette a nagy csodát.

“Ti imádkoztatok, mi imádkoztunk és ime az Ur-Jézus csodát müveit”. — jelentette ki de úgy, hogy az újságírók felé fordult. Azok némelyike vett ugyan fényképet a “csoda módon” visszakerült Szüzmária koronáról, de a legtöbbje nagyon kétkedő módon rázta a fejét és a lapok közül is csak nagyon kevés említette, hogy az ékszerek megkerültek, de a csodáról mit- sem szóltak. Ezt a durva csalást már nem tudták “bevenni”, de leleplezni se merték.

De a St. Rosalia templomnak leginkább olaszokból álló hívei akár az életükre is esküsznek, hogy itt csoda történt. Mert azt még elképzelni sem merik, hogy két nagyon is kapzsi pap rendkívül durva csalásának áldozataivá lettek.

Hallva az ilyesmit, megérthetjük, miért nem hitték el a magyar hatóságok, hogy a jól felszerelt katonai repülőgép nem tudta, hogy hol járt, amikor Magyarországon leszállásra kényszeritették, hanem inkább úgy látták, hogy kémszolgálatot végeztek.

Szóval úgy látjuk, hogy az utóbbi időben ideszökött fasiszták tanítják az amerikai csemetéket a kollektív termelő országok nyelveire, hogy az általuk annyira óhajtott újabb háború árán újból szétrombolhassák mindazt a szépet és jót, amit a népi köztársaságokban az utóbbi években annyi vér és könnyáldozattal felépítettek.

Los Angeles-i Olvasó.

A SZTRÄJK-EGYEZTETÖ

WASHINGTON — A 74 éves Cyrus S. Ching magas korára hivatkozva lemondott állásáról és Truman elnök a New Jersey államba való David L. Colét nevezte ki helyére.

Ching a Truman adminisztráció alatt mint a sztrájk-egyezte- tő bizottság direktora nagy hírnévre tett szert sikeres egyeztetéseivel. Ching igen méltányos volt a szervezett munkások követeléseinek kielégítésénél és azért a szakszervezetek sajnálattal látják a távozását.

Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutai verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadse-eeébe?

Levél a szerkesztőhöz