Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-09-20 / 1747. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. szeptember 20. Az eladósodottak országa (Vi.) A napokban hozták a lapokban azt is kis egyszerű számítást, hogy minden egyén, még a ma született gyermek is, 1,758 dollárral adós, illetve any- nyi jut rá csak a Federal kor­mány adósságából. Most meg azt hozzák a lapok, hogy csak házi szükségletekre, mint bútor, jégszekrény, rádió, televízió, stb. 15,000,000,000 dollárral tartozik az amerikai nép, ehez nem szá­mították a házakra, farmokra kebelezett kölcsönöket. Érdekesnek találják még a tőkésrendszer gazdasági tudósai is, hogy az utóbbi évben, ami­kor a hitelre való vásárlást meg- könnyebbitették, két billió dol­lárral szökött föl a hitelre való vásárlás. Valamint ezen év má­jus, junius havában egyedül, fél­billió dollárral szökött föl a hi­telre való vásárlások összege. Egy másik érdemesnek talált jelenség. Lekinkább a 3.000 és 5.000 dollár között keresőknek volt szükséges a hitelre való vá­sárlás. Persze nem említették, hogy ezen 3,000 dolláron alul keresőknek, már nem is adtak hitelre uj dolgokat, úgy is tud­ják, nem bírják azokat fizetni. Mostan a hitelező üzletek, in­tézmények azon rettegnek, hogy ha az ilyen, még eddig el sem képzelhető összegekkel megter­helt munkáság elveszíti a mun­káját, vagy kevés időket dolgo­zik, csődök tömegeit fogják elő­idézni, amint az 1929. novembe­ri összeomlásban volt. Ugyanis a korlátozást is az­ért távolították el, mert már készpénzért bizony nem tudtak volna eladni csak nagyon kevés dolgot, kinek volt készpénze7 Akinek esetleg volt, azoknak nem kelletett már semmit sem venni bútor, autó vagy hasonló dolgokból. De a korlátozás eltá­volítása csak meggyorsította az összeomlás felé vezető eladóso­dást, csődök, végrehajtók ve­szedelmét. Most már még a háborús meg­rendelések, a tényleges háború folytatása, 82 biílió dollár adó behajtása és elköltése sem ké­és hatalmas titkos szervezeteket alakítanak, amelyekkel szemben az angol megszállók tehetetle­nek éppen a titkosságuk folytán. A Mau Mau szövetség, ma már átfogja az egész gazdag Kenya gyarmatát. A szervezet célja, minden eszközzel megszün­tetni az angol uralmat, végetvet- ni annak, hogy három ezer fél­vér ember uralja a hatalmas tartományt. Az angol elnyomók rettegnek attól, hogy Észak-Afrika is Ma­lay szigetté változik, mert ennek a dzsungeljei is nagyon alkalma­sak a guerilla háborúra. Ma még csak szűkszavú an­gol jelentések számolnak be a készülő forradalomról és csak idő kérdése, hogy a Mau Mau szervezet vezetői mikor rende­lik el a felkelést, amely nem csak Kenyát fogja érinteni, de felfogja rázni egész Afrika ben- szülötteit is. Az egész vüágon reng a föld az imperialista elnyomók alatt. pes ezen bomlasztó folyamatot megakadályozni. Meglehet, hogy a napokban a tőzsdén való jajveszékelés, ár­esés is már az előjele ezen ter­mészetes következmények, “Ma hopp, holnap kopp” gazdálkodás­nak. TETOVÁLT KUTYÁK LOS ANGELES — A Natio­nal Dog Record Bureau meg­kezdte a kutyák tetoválását. A kutyák hátsó lábának belső ré­szére rátetoválják az engedély (tag) számát s egyéb ismertető jelt, amiről az elveszett kutyák “kilétét” meg lehet állapítani. Az intézet igazgatója, H. G. Connar azt mondotta, hogy most már minden nagyobb városban, még a külföldön is, nyitnak ku- tya-tetováló állomásokat. A na­pokban Rómában nyitj ák meg az első külföldi fiókot. “És miért éppen Rómában?” — kérdezték tőle. — Talán azért, mert ott nagyon sok NAGYKUTYA kó­borol? Jelen közleményem osztály­harcosoknak nem jelent különös újságot. Hogy mégis megírom, annak az az oka, hogy amerikai hatóságoknak is van szerepe az eseményekben. Ausztria tudva­lévőén egy kis európai ország, hét millió lakossal, Magyaror­szágtól nyugatra. A lakosság majdnem tiszta német és részt- vett a fasiszta Németország há­borúiban és vereségében. A má­sodik világháború győztes álla­mai Ausztráit elválasztották Né­metországtól és katonai meg­szállás alatt tartják. A négy nagyhatalom (USA, Oroszor­szág, Anglia és Franciaország) legmagasabb rangú közegeiből négytagú “szövetséges bizott­ság” jelenleg Ausztria legmaga­sabb fóruma. Vétójoguk van minden törvényhozási kérdés­ben és felette állnak az ausztriai kormánynak. Angol nevük “Al­lied Commission”, a komisszió minden egyes tagja “High Com­missioner” címet viseli. Eddig nem sok vizet zavartak, főkép nem tartották szükségesnek a fasizmus ellen komoly védelmi lépéseket tenni. A volt fasisztá­kat a hadi események befejezé­se óta, immár hét év folyamán, a törvények nagy kímélettel ke­zelték. Például aki a felhívásra tényleg jelentkezett azt — re­gisztrálták. A regisztráltakat beosztották “terhelt” és “kevés­bé terhelt”-ekre. Egyik csopot- nak sem görbült meg a hajaszá- la sem. A kevésbé terhelteket hamarosan kiregisztrálták, ezzel egyszerűen megszűnt az ellenük irányuló szemrehányás. A kire­gisztrálással visszakapták an­gyali ártatlanságukat. A “ter­helteket” —> képzeljék csak! — egész mostanáig regisztrálva tartották, ha tisztviselő volt, az előléptetésnél fennakadt, ami majdnem kivétel nélkül semmit JÓSZIVÜ HÖLGYEK LONDON — A napokban a londoni nép jót nevetett az ál­latkínzást ellenőrző egyesület hölgyeinek jószívűségén. Ez az egyesület ugyanis tudomást szerzett arról, hogy a Bettersea Garden akváriumában közszem­lére tartott nagy octopust (ten­geri szörny) éheztetik. Az egye­sület egyik vezetője többször is megfigyelte, hogy a halak, tek­nősök és egyéb tengeri állatok etetésénél mindig kihagyják a szivócsápjait messze kinyújtó októpust. Erre egy bizottságot küldtek az akvárium igazgatójá­hoz azon ultimátummal, hogy ha a szörnyet tovább is éhezte­tik, akkor bíróság elé citálják állatkínzás vádja alapján. “Már pedig ezt nem fogjuk etetni”, —, mondta az igazgató, — “mert ez az októpus csak plasztikból meg villanydrótokból és tubu­sokból áll, — szóval csak hü utánzat! New York — Az AFL-hez tar­tozó postások szervezete (Nati­onal Association of Letter Car­riers) , amelynek több mint 100,- 000 tagja van, évi 600 dollár fi- zetésjavitást kér tagjai számá­ra. sem jelentett, mert valamennyi olyan magas polcon állt, hogy nem is avanzsálhatott volna már, stb. A hivatalos lap, a “Wi­ener Zeutung” 1952 julius 10-iki 159 száma szerint, összesen 34.- 000 “terhelt” volt, de 8000-et a köztársasági elnök már eddig “mentesített a megtorló követ­kezmények alól”. Most pedig törvényjavaslatot nyújtott bt? a kormány, hogy a maradék 26.- 000 tömegamnesztiában része­süljön. Ekkor történt a váratlan ese­mény. Amerika vétót emelt és a törvény nem lesz jogerős. Nem kutatjuk az amerikai lé­pés indokait, melyek a közeli elnökválasztással állnak össze­köttetésben és amerikai antifa­siszták szavazataiért jövő, na­gyon ügyes politikai gesztust je­lentenek. Nem vizsgáljuk, hogy a vétónak egyáltalán van-e gya­korlati jelentősége, vagy a ma­radék 26.000 éppúgy mentesül-e a közel jövőben, mint mentesült a 8.000 a közelmúltban, meg­torló következmények alól, me­lyek egyébként sehol sincsenek. Fontos egyedül az, hogy milliós tömeggyilkosság, mely évekig tartott, melyhez hasonló nem volt az emberiség történetében, büntetlenül maradt és a büntet­lenségről az egész világ tud, a büntetlen hagyott gonosztettek- ért felelősség terhel nemcsak mindenkit aki leplez, hanem min­denkit, aki hallgat. U-s Tokyo — A japán kormány nyilvánosságra hozta az Egye­sült Álamokkal kötött az< >n egyezsget, amely szerint Japan 68 hajót fog kapni a japán par­tok őrzésére. A hajók között van 4 frigat és 10 landing-boat, amelyek már japán vizeken tar­tózkodnak. HARRY BRIDGES SAN FRANCISCO — A há­rom tagú szövetségi fellebbviteli bíróság elutasította Harry Brid­ges fellebbezését és jóváhagyta az alsó bíróság azon Ítéletét, amely 5 évi börtönbüntetést, Bridges polgárjogának megsem­misítését és deportálását rendel­te el. Bridgest, a hajósok szer­vezetének elnökét, aki Ausztráli­ából vándorolt az Egyesült Ál­lamokba, már több mint egy év­tizede deportáltatni szeretnék a hajóstársulatok azért, mert na­gyon harcias szervezetté formál­ta át a rakparti munkások uni­on j át. A többszöri deportálási kísér­let után három évvel ezelőtt azt a vádat emelték ellene, hogy tagja volt a Kommunista Párt­nak. Miután Bridges ezt eskü alatt tagadta, hamis eskü miatt fogták pörbe és az ellenszenves esküdtbiróság bűnösnek mon­dotta, mire az ugyancsak hír­hedt módon munkásgyülölő Ge­orge B. Harris biró kimondotta a tulszigoru ítéletet, sőt még a védőügyvédet, Hallinant, aki je­lenleg a Progresszív Party el­nökjelöltje, is hat havi börtön­re ítélte. A védelem most uj tárgyalást kér és ha ezt a kérelmet a fel­sőbb bíróság nem teljesiti, ak­kor ezen ítéletet megfellebbezik az Egyesült Államok Supreme Courtjához. LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! PATCHY ALBERT munkás­társ, mozgalmunk régi tagja vissza telepedett Los Angeles környékére és folytatja a Bér­munkásért évtizedekig végzett agitációs munkáját. Patchy munkástárs megfogja keresni a lap olvasóit, a hátra­lékosoknak szabályszerű nyug­tát ad a kapott összegről. Kérjük olvasóinkat segítsék Patchy munkástársat uj olvasók szerzésében is. A Bérmunkás kiadóhivatala WILSON A SZABADSÁGÉRT (Vi.) Ha egy munkást kérde­zünk meg, mit ért a szabadság alatt, leginkább azt az egy-két hetet érti, amelyet évenként a gyárból kaphat. Ha Mr. Wilsont, akár a General Motors, vagy a General Electric főnőkéit kér­deznénk meg, mit ért szabadság alatt, minden bizonnyal az üzle­ti kizsákmányolás minden korlá­tozás nélküli működését tarta­nák igazi szabadságnak. így természetes, hogy a nagy trösztök főnökeinek valamelyike fogja vezetni azt a harcot, ame­lyet a szocialista tervgazdaság­ra tért országokban, ellenforra­dalmak megszervezését célozza. Tehát nem meglepő az a hir, hogy Mr. Stassen helyett, most Mr. Charles E. Wilsont, az egész világra kiterjedő General Elec­tric tröszt elnökét választották meg az üzleti vállalkozás sza­badságáért folyó “Crusade for Freedom” mozgalom elnökévé, amelynek hivatása, a hasonló szabadságokért harcoló, szökött gyárosok, bankárok, grófok sza­badságát visszaállítani azon or­szágokban, melyekben megszün­tették. Levél a megszállt Ausztriából

Next

/
Thumbnails
Contents