Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-09-20 / 1747. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio nnder the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 SEPT. 20 NO. 1747 SZÁM , Bestiái is Ítélet A KITÜNTETÉSRE VÁGYÓ OSZTÁLYBIRÓ BESTIÁLIS KEGYETLENSÉGGEL ÍTÉLI EL A BESÚGÓ SZEREPÉRE NEM HAJLANDÓ VÁDLOTTAT. — PÉLDÁTLAN ESET MÉG AMERIKÁBAN IS. LOS ANGELES — Miután a fellebviteli bíróság rendeletére egyenként 20,000 dollár bail ellenében szabadlábra helyezték a kommunista párt azon 14 tisztviselőjét, akiket a William C. Matties szövetségi biró elnöklete alatt tartott tárgyalásoknál az esküdtek bűnösnek találtak abban, szakosan” akarják megdönteni, az ügyben a következő intézkedést majd a felsőbb bíróság hozza, amely elé a védők megfellebbezték az ítéletet. Azonban a végletekig elfogult Mathes biró a vádlottak egyikét, Mrs. Oleta O’Connort Yatest újból börtönbe vetette azért, mert az nem volt hajlandó a besúgó szerepét vállalni és nem felelt azon kérdésekre, hogy egyes egyének tagjai voltak-e a kommunista pártnak, vagy sem. A gyűlölettől izzó, vagy talán csak az uraitól jutalmat váró bű ró előbb egy évi börtönre ítélte Mrs. Yatest “bíróság elleni tiszteletlenség” vádja alapján, vagyis azért, mert amikor azt kérdezték tőle, hogy Harry Glickson tagja volt-e a kommunista pártnak, Mrs. Yates ezt válaszolta: “Magamról mindent megmondok, de a “stool-pigeon” (besúgó) szerepét vállalni soha sem fogom”. hogy az ország kormányát “erőmindenki úgy vélte, hogy ebben «3--------!--------------------------------Miután a felsőbb bíróság mégis szabadlábra helyezte Mrs. Yatest, Mathes biró megint maga elé hozatta s most újból 3 évi börtönt szabott ki rá’ és börtönbe rendelte bail kiszabása nélkül. Ugyanakkor kijelentette, hogy ha Mrs. Yates hajlandó válaszolni a kérdésekre, vagyis hajlandó a besúgó szerepére, akkor elegengedi ezt a büntetést. A védőügyvédek természetesen ezt az ítéletet is megfelle- bezik. Egyébiránt a védőügyvédek vezetője, Ben Margolis ezt mondotta: “Ez a legkegyetlenebb és legbrutálisabb ítélet, amit ilyen ügyekben még valaha is hoztak amerikai törvényszéken.” Mrs. Yates pedig ezt mondotta: “Úgy érzem, hogy ebben az Ítéletben valamilyen politikai football játék áldozatává tettek.” Félnek Amerikától AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK AKADÁLYOZZA A GYARMATI NÉPEK FELSZABADULÁSÁT. — TUNISIA ESETE PÉLDÁT MUTAT A SZABADSÁGÉRT KÜZDŐ GYARMATI NÉPEKNEK NEW YORK — Az Egyesült Nemzetek titkársága nyilvánosságra hozta, hogy az október 14-én összeülő U.N. General Assembly (Nagy-gyülés) kénytelen lesz újból foglalkozni a Tunisia kérdéssel, amely egyszer már igen kellemetlen probléma volt az amerikai politikusok részére. Tunisia ugyanis szabadulni alól, teljes önállóságot követel. Franciaország azonban nem hajlandó ezt megadni, miután Tunisia a legközelebb eső fontos gyarmata s csak bizonyos méretű atonomiát hajlandó adni a nagy terület arab lakosságának. A tunisiai nacionalisták a múlt évben az Egyesült Nemzetek 11 tagból álló Biztonsági Tanácsa elé vitték ügyüket. Franciaország természetesen ellenezte azt, hogy ez a bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel, miután a tunisiai ügyet Franciaország belügyének mondotta. Az Egyesült Államok meg akarja tartani Franciaországot, illetőleg annak kormányát az Atlanti Szövetségben s azért elfogadta a akar teljesen francia gyámság 3>---------------------------------------franciák érvelését, az amerikai delegátusok tehát nem szavaztak Tunisia kérelme mellett s miután több delegátus követte az amerikai példát, a kérelmet elutasították. Valójában ez azt mutatja ki, hogy amikor a gyarmati népek szabadságot követelnek, az Egyesült Államok régi politikai elvét megváltoztatva most már nem a gyarmati népek mellett, hanem a gyarmatosító kormányokkal tart. Ez megijesztette a még mindig gyarmati, vagy félgyarmati életet élő arab népeket, akik most szövetkeztek arra, hogy Tunisia problémáját most már az Egyesült Nemzetek Washington — A Department of Commerce jelenti, hogy az Egyesült Államok megegyezett Kanadával és 10 nyugat-európai országgal abban, hogy 863 árucikket kontrol alá vesznek úgy, hogy abból nem szállítanak a “vasfüggöny” mögötti országoknak. Ez az egyezség valójában részleges gazdasági blokád a kollektiv termelő országok ellen, amit azonban a kereskedelmi minisztérium nem akar beismerni. Jeruzsálem —. Izrael kormánya hajlandónak mutatkozik elfogadni a hágai bíróság azon ajánlatát, hogy Nyugat-Német- ország a következő 12 éven át fizessen 715 millió dollár kártérítést a nácik által elpusztított zsidó vagyonért s emberéletért. — A zsidóság egy része ellenzi a “vérdij” elfogadását. Hanoi, Indo-Kina — A francia légierő egyik osztaga B-26 bombázókkal megtámadta Nhat- le falut, amelyben állítólag a függetlenségért harcoló Vit- min 300 katonája szállt meg és napalm bombákkal “teljesen letörülték a falut a föld színéről”. — A Lidice városok száma egyre szaporodik. Washington — A képviselőház azon bizottsága, amely a Justice Department ügyeit vizsgálja, állítólag rájött arra, hogy Tom C. Clark, aki jelenleg supreme courti biró, igazságügyminiszter korában, amikor hivatalnokait a vörösök üldözésével foglalta le, saját maga segített abban, hogy egy detroiti céget, amelyet csalásért fogtak pörbe, kimentsen. A vörösfaló Tom Clark a detroiti Norman E. Millert segítette ki a csávából. Washington — President Truman egy virginiai ügyvédet, Henry H. Fowlert nevezte ki Defense Mobilization direktornak. Ez az állás, amelyet eredetileg Charles E. Wilson, a General Electric Co. elnöke töltött be, aki az acélsztrájk idején lemondott a tisztségéről, mert Truman nem követte a tanácsát. Általános Tanácsa elé viszik. Eddigi jelentés szerint Tunisia mellé álltak ezen országok: Egyiptom, Irán, Iraq, Syria Lebanon, Saudi-Arábia, Yemen, Afghanistan, India, Pakistan, Indonesia és a Fülöp szigetek. Amikor Wilsont kinevezték erre az állásra, azt hirdették, hogy ezt a tisztséget csak egy olyan igazi ipar-szakértő, mint ő, tudja betölteni. íme kisült, hogy akármelyik ügyvéd-politikus is éppen olyan megfelelő. Margatta, Anglia — A Trade Union Congress egyhangú szavazattal elfogadta azt a javaslatot, hogy az angol kormány igyekezzen kibővíteni a Szovjet Unionnal folyamatos kereskedelmet. — Ez a javaslat az Amerika által hirdetett részleges gazdasági blokád elv ellen irányul. San Francisco — Az állami Supreme Court döntése szerint California államban az őszi választásoknál a Socialist Party nem kerül a szavazó lapra, mert a párt már annyira leesett, hogy nem kapta meg a szükséges egy- tized százalék szavazatot. Washington — Dr. H. C. Lehman. Ohio University profesz- szorának statisztikai adatai szerint a mai viszonyok között, ha minden jól sikerül is, az átlagos ember már eléri a 89-ik életévet, amikor milliomossá lehet. — Hát érdemes törekedni arra a millióra? Accra, Afrika — Francia hatóságok börtönbe vetettek két újságírót Togolandban, mert állítólag “hamis híreket terjesztettek”. — Ha ugyanígy tennének az Egyesült Államokban is, akkor hamarosan megtelnének az összes börtönök és nem jelennének meg az újságok. Washington — A National Labor Relation Board azzal vádolja az Atlanta (Ga.) National Paper Companyt, hogy a negro munkások dolgoztatásánál felfegyverzett őröket alkalmaz, akik a “chain-gang” rendszert vezették be. — Ez valóban igazi rabszolga munka. New York —. Az orosz delegáció ragaszkodik azon ajánlatához, hogy a jelenleg 60 nemzetből álló United Nations szervezetbe csak együttesen vegyék fel az ajánlott 14 országot. Amerikai ellenzi a népi köztársaságok felvételét, a Szovjet Union pedig ezek nélkül a vétó jogával akadályozza meg az Egyesült Államok által jelölt országok felvételét. A rTHnfít I I ^ r | amiket erdemet, I I I— I III í\ L I tudomásul venni
